- Önleleplező Paks 2 áremelése

Azzal, hogy egy friss, ködös törvénymódosító javaslat feloldja a paksi nukleáris bővítésnek a 2014-es magyar-orosz kormánymegállapodás óta „fixként” hirdetett, 12,5 milliárd eurós vételára emelési tilalmát, újra kell számolni a terv korábbi, megtérülési ígéreteit is – vélekedett a szerdán komoly társadalmi hullámokat vető kormányzati iratról lapunk megkeresésére Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

A módosítás és az indoklás zavaros fordulatai a magyar és az orosz félen kívül sok mindenkire hárítják a kivitelezés nyilvánvaló csúszásának és az eddig „fixként” hirdetett vételár emelési szükségességének felelősségét – tette hozzá. Pedig a beruházást elemző (és ellenző) zöldszervezetek – így például a Greenpeace – a kezdetektől fogva figyelmeztettek: egy atomerőmű-építés ára nem lehet fix, hisz a nemzetközi tapasztalatok alapján az ilyen beruházások időtartama és költsége az eredeti tervekhez képest mindig többszöröződik. Azt, hogy ennyi idő elteltével az építőipari, munkaerő- és egyéb költségek jelentősen ugrottak, szintén minden független szakértő előre látta; így az áremelkedések érvényesítése – már ha a kabinet ragaszkodik a megvalósításhoz - önmagában kevéssé lepte meg.

– hangsúlyozta. 

A kedd este beterjesztett irat újrafogalmazott „preambuluma” leszögezi: a magyar-orosz kormánymegállapodáson alapuló paksi bővítés „alapvetően fontos” Magyarország energiafüggőségének nemzetgazdasági érdekeket és a fenntartható fejlődést szolgáló csökkentése érdekében. Így cél a minél gyorsabb megvalósítás. A beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint annak - esetleg új feltételek melletti – befejezése - állapítják meg. A tényleges módosítás egy tíz soros körmondatból álló betoldás.

Ez úgy foglalható össze, hogy a fővállalkozói szerződést, tíz évvel annak megkötése után (vagyis mostantól), a tulajdonos (a magyar állam) hozzájárulásával a megrendelő (a Paks II. Zrt.) úgy módosíthatja, hogy a megállapodás szövege és az ellenérték módosításakor, elsődlegesen, a fővállalkozó által bemutatott, vagy más módon tudomására jutó, a megvalósítást késleltető tényezőket, az eltelt időt, illetve az előrehaladást hátráltató gazdasági hatásokat áremelő tényezőként veszi figyelembe. Az általános magyarázat a végrehajtás zökkenőmentessége mellett tesz hitet. A részletes indoklás pedig a hátráltató okok között olyan „nemzetközi eseményeket” sorol fel, mint a Covid, az orosz-ukrán katonai konfliktus, az infláció, vagy a háborús szankciók. Ezek után, egy újabb körmondat szerint, módosítás lehetőséget nyújt arra, ha a hátrányos gazdasági és nemzetközi hatások, „minden egyéb körülmény mérlegelésétől függetlenül”, csak a törvényi szempontok alapján háríthatók el az ellenérték növelésével.

A 2014-es Orbán-Putyin-megállapodás óta a civilek – hasztalan - számos alkalommal felhívták a kormány figyelmét arra is, hogy egy ilyen beruházás során több, nem várt akadály merülhet fel, amit, józan tervezéssel, eredendően is figyelembe lehet venni - szögezte le Perger András. Ezek közé tartozott például az elhúzódó brüsszeli vizsgálat is. Arra viszont még jelzés szintjén sem térnek ki, hogy a beruházás csúszása leginkább az orosz fővállalkozó terveinek elfogadhatatlan minőségével magyarázható.

– szögezte le a Greenpeace szakértője.

Perger András a módosítás kapcsán hiányolta a részletszabályokat is.

• Nem tudható, a vételár, pontosan milyen eljárások alapján, mennyire emelhető és miként vonnák le ebből a fővállalkozó hibájára visszavezethető késedelmet. 

• Azt sem említik, hogy a kivitelezési költségek emelése miként befolyásolná az orosz állami hitelmegállapodást, például az abba foglalt, ma már valójában "elengedett", 2030-as átadási időpontot. 

Az áremelés miatt a kabinetnek, a Rothschild-bankház elhíresült, 2015-ös tanulmányához képest, alighanem új megtérülési számításokkal kellene alátámasztania a terv általa vélt szükségességét – fogalmazott a szakember. (A vételár most, kamatok nélkül, több mint 5 ezer milliárd forint.) A Greenpeace Paks 2-vel együtt, már csak azért is ellenzi az atomerőmű-beruházásokat, mert az eltelt idő során, a még el sem kezdődő kivitelezés előkészítésére fordított összegeket és erőforrásokat hatékonyabb és ténylegesen működésbe lépő energetikai beruházásokra lehetett volna fordítani - fogalmazott Perger András.