Ha mindenki betartaná az alapvető biztonsági szabályokat – nem adunk ki banki adatot idegennek, nem kattintunk ellenőrizetlen linkre, nem hívunk fel ismeretlen számot –, akkor a netes csalók gyakorlatilag esélytelenek lennének arra, hogy megszerezzék a pénzünket. Többek között ez hangzott el a rendőrség által szervezett háttérbeszélgetésen, melynek a kiberbűnözés volt a témája. „Az elkövetők módszerei nem nagyon változnak, ők csak használják a technikai fejlődés lehetőségeit, például a mesterséges intelligenciát (MI)" – mondta Halász Viktor rendőr százados, a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály Felderítő Osztályának szakértője. ,,Miután a tetteseket nehéz elfogni - sokszor külföldről követik el a bűncselekményt -, ezért elsősorban a pénz visszaszerzésére koncentrálunk, az áldozatoknak ez a fontosabb. Ha kiderül, hogy áldozattá váltunk, minél gyorsabban be kell jelenteni a bűncselekményt az adott banknak, és feljelentést tenni a rendőrségen. Ha napokig vár valaki, akkor jelentősen csökkennek az esélyei pénze visszaszerzésére. Közeledik a karácsony, ilyenkor a csalók is aktívabbak, a nagyon kedvező ajánlatoknál mindig érdemes gyanakodni és ilyenkor sajnos megnő azoknak az internetes oldalaknak is a száma, ahonnan valójában nem lehet vásárolni, csak a pénzünk megszerzése a cél. Ha nem kattintunk gyanús oldalra, akkor szinte teljesen védve vagyunk."
A Népszava kérdésére, hogy a MI-val elkövetett visszaélésekkel szemben mit tehetünk, Halász azt válaszolta, hogy az ezek elleni harc még gyerekcipőben jár, sajnos ma még nem lehet megakadályozni. Hozzátette: mivel egyelőre a hagyományos bűnelkövetési módszerek is hatékonyan működnek, a csalók körében még nem terjedt el a MI használata.
Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója leszögezte, a pénzintézetek fizetési rendszerei abszolút biztonságosak, ezeket folyamatosan fejlesztik. Kiemelten fontos a személyes adatok védelme. „A bankkártyához tartozó PIN-kódot ma már szinte senki sem adja ki idegennek, ez rögzült az emberek fejében, de az internetes bankjához tartozó jelszóval már nem ennyire körültekintő az emberek jelentős része. Azt kell mindenkinek megérteni és erre figyelni, hogy a pénzintézetek telefonon sosem kérnek el az ügyfeleiktől banki adatokat. Az azonosítás során kizárólag személyes adatokra, a leggyakrabban a születési helyre és időre vagy az édesanya lánykori nevére kérdeznek rá. Az emberek megfelelő tájékoztatásában óriási a szerepe a nyilvánosságnak, az unokázós csalások például szinte teljesen megszűntek, köszönhetően a témáról készült mozifilmnek és a rengeteg ezzel foglalkozó újságcikknek.”
,,Azonban hiába biztonságosak a pénzügyi rendszerek, ha mi magunk engedjük be a csalókat" - tette hozzá Sütő Ágnes, a KiberPajzs társprojekt-igazgatója, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese. „A digitális világban mi vagyunk a leggyengébb láncszem. A világban minden tizedmásodpercben megpróbálnak valahol elkövetni egy kiberbűncselekményt. Az FBI tavalyi jelentése szerint minden korosztály veszélyben van, mivel a megszerzett banki adatokkal gyakran az összes pénzt ellopják egy-egy számláról. Általában az idősebb korosztály kára sokkal jelentősebb, mert már több a megtakarítása. A világban idén októberig 9 ezer milliárd dollárt szereztek meg a csalók, szakértők számításai szerint ez az összeg 2029-ben elérheti a 15 ezer milliárd dollárt. Magyarországon naponta átlagosan 72 millió forintot szereznek meg a kibercsalók.”
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) tizenegy éve működtet éjjel-nappal ingyen hívható telefonszámot (06-80-225-225), ahol bejelentést lehet tenni, ha valaki csalás áldozata lett. Ezen kívül tizenhét áldozatsegítő központ várja azokat, akiket megloptak, becsaptak. Az áldozatsegítő központokban nemcsak pszichológusok és jogászok nyújtanak segítséget a trauma feldolgozásában, hanem azonnali anyagi támogatást is kapnak azok, akiknek az összes pénzét ellopták a számlájáról.
Kamu videó Schwab Richárdról
Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus és csapata, valamint Friderikusz Sándor is feljelentést tettek, miután az interneten elkezdett terjedni egy mesterséges intelligenciával készített deepfake-videó kettejük állítólagos beszélgetéséről. A videóban a kamu-Schwab elmarasztalja az orvosokat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek felírása miatt, és az állítólag általa fejlesztett csodaszert reklámozza ezek helyett a szintén kamu Friderikusznak. Schwab Richárd közleményében leszögezte, nem árulnak vagy reklámoznak étrend-kiegészítő termékeket és gyógyszereket.
