Hosszú írást tett közzé Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, amelyben arra jutott: az Európai Uniónak markánsan meg kell változtatnia az Izraelhez való hozzáállását a Gázai övezetet sújtó humanitárius katasztrófa és annak fényében, hogy egy éve hiába könyörögnek a zsidó államnak a tarthatatlan helyzet enyhítéséért.
„Az izraeli hatóságok által a gázai háborúban a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kapcsolatos egy éve süket fülekre talál a könyörgés, amely nem folytathatjuk az eddigi mederben. Ezért javasoltam az EU-tagállamoknak, hogy tiltsák be az illegális izraeli telepekről származó importot, és függesszék fel az Izraellel folytatott politikai párbeszédet. Ezeket az intézkedéseket a jövő héten a Külügyek Tanácsán fogjuk megvitatni” - jelentette be a bejegyzésben Josep Borrell.
Az X-en is megosztott dokumentum szerint az uniós külügyi főképviselő úgy fogalmazott: „A Gázai övezet számos részén már gyakorlatilag nincs semmi, ami fenn tudna tartani egy emberi közösséget. Gáza északi része, ahol egykor több mint egymillióan éltek, teljesen kiürült a több héten át tartó, megállás nélküli ágyúzás után, amely az egészségügyi központok, iskolák és óvóhelyek maradékát is megsemmisítette” Nem véletlen – fűzi hozzá – hogy Észak-Gázában már etnikai tisztogatásról beszélnek, a megjelenő képek apokaliptikus pusztaságot mutatta, aki pedig tehette, az fegyverrel távozott az övezetből,. Ez Josep Borrell szerint mintegy 400 ezer embert jelent. (Etnikai tisztogatással a Human Rights Watch vádolta meg Izraelt.)
Mindez csak a jéghegy csúcsa - hívja fel a figyelmet a politikus -, mivel Izrael az információáramlást is akadályozza. Több mint egy éve alig érkezik újságíró, illetve nemzetközi megfigyelő Gázába, ez a leghosszabb információzárlat, amit demokratikus állam valaha bevezetett. Emellett okkal feltételezhető, hogy az izraeli hadsereg újságírókat is célba vesz: közülük a háború kezdete óta több mint 130 újságírót gyilkoltak meg - hangsúlyozta.
Josep Borrell úgy folytatta, hogy a brutalitás ráadásul immár nem csak a Gázai övezetre terjed ki. Libanon déli részén mostanáig több mint 30 falut semmisítettek meg, ráadásul nem az eldurvuló harcok eredményeként, hanem szervezetten, célzottan. Ciszjordániában a szélsőséges izraeli telepesek üldöznek el a saját földjükről palesztin farmereket, pásztorokat. „A kitépett olajfák, a megölt vagy ellopott állatállomány és a felgyújtott járművek a mindennapi valóság részévé váltak sok vidéki közösségben. Több mint két évtizeddel ezelőtt az elsőként Dzseninben és Tulkaremben végrehajtott izraeli légicsapások is hozzájárultak a polgári infrastruktúra bulldózerek általi pusztításához idén év elején” - idézte fel az uniós külügyi főképviselő.
„Amikor az október 7-i mészárlás hátborzongató képeket vetített a képernyőinkre az otthonukban agyonvert emberekről, zenei fesztiválon portyázó terroristákról, elszenesedett holttestekről, megértettük a több évszázados pogromok és üldözések traumáját, amelyet a terrorista támadás váltott ki. Azonnali reakciónk az volt, hogy teljes szolidaritást tanúsítunk az izraeli néppel, a lehető leghatározottabban elítéljük a támadásokat, és támogatjuk Izrael azon jogát, hogy megvédje magát a nemzetközi jog keretein belül. Azonban nem szabad, hogy Izraelt feleméssze a saját dühe. Az egyik borzalom nem igazolhatja a másikat” - szögezte le Josep Borrell., aki az írásában egyszer sem említi a az Európai Unió által terrorszervezetként nyilvántartott palesztin Hamász nevét.
2023. október 7-én, a Szimchat Tórá zsidó ünnep reggelén a Hamász körülbelül 3000 terroristája egy Gázai övezetből indított nagyszabású akcióban rohanta le Izraelt, Szderót városát, a többi között Kfar Aza, Nir Oz, Be'eri kibucot, illetve a Re'im melletti Nova fesztivál területét. 1139 izraelit gyilkoltak meg ekkor, közülük 695-en civilek voltak. Miközben a Hamász „a palesztinok elleni izraeli összeesküvésekre adott normális válasznak” nevezte 2023. október 7-ét, kiderült, hogy a Hamász szélsőségesei gyerekeket fejeztek le, nőket erőszakoltak és csonkítottak meg a terrortámadás alatt, volt áldozatuk, akint nemi erőszak közben lőttek agyon, másnak levágták a mellét is kihajították az utcára. A palesztin szélsőségesek 255 embert hurcoltak magukkal a Gázai övezetbe, közülük 101-en máig a szélsőséges palesztin szervezet fogságában vannak. Hogy hányan vannak életben, nem tudni, hiszen az izraeli hadsereg 33 túszt már halottnak nyilvánított (közülük többen izraeli légicsapások következtében halhattak meg). Izrael válaszként a terrortámadásra háborút indított Gáza ellen, hivatalosan azzal a céllal, hogy felszámolja a Hamászt és kiszabadítsa túszait. Eközben szombati bejelentések szerint a gázai háború palesztin halálos áldozatainak a száma 43 799-nél tart. Rajtuk kívül 103 601-en sebesültek meg.
Egy év pokol, és még nincs végeA politikus szerint nyilvánvalóvá vált, hogy az önvédelem egyre inkább bosszúvá változott Izrael részéről. Felidézte, néhány hét elteltével magas rangú izraeli tisztviselők már új nakba-napot kezdtek emlegetni: 1948-ban, Izrael állam létrejöttekor becslések szerint mintegy 700 000 palesztint üldöztek el saját otthonukból. Felidézte, a menekültek közül akkor sokan Gázába mentek, ők tették ki a lakosság mintegy kétharmadát. Miután kiderült, hogy Észak-Gáza lényegében elnéptelenedik, „nyilvánvalóvá vált, hogy az új nakbáról szóló illegális és erkölcstelen elképzelések immár kezdenek valósággá válni” - fogalmazott az Európai Bizottság alelnöke, aki felidézte azt is, hogy az izraeli törvényhozás októberben kitiltotta az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségét, az UNRWA-t. Ez szimbolikus lépés is, ugyanis ez az a szervezet, amit az 1948-as menekülthelyzet kezelésére hoztak létre. Az évtizedek alatt a szervezet palesztinok millióinak mentőövévé vált a megszállt területeken, a jelenlegi helyzetben pedig különösen fontossá vált a szerepe, hiszen az UNRWA segítségével tudtak végrehajtani a nélkülözhetetlen egészségügyi programokat, például a járványos gyermekbénulás elleni oltási kampányt - idézte fel a vezető uniós politikus.
A zsidó állam békés szándékú, de ha megtámadják akkor nincs pardonJosep Borrell szerint a süket fülekre talált könyörgések listája túl hosszú ahhoz, hogy egyenként ismertetni lehessen őket. „Figyelembe kell venni a nemzetközi humanitárius jogot, teljesíteni a Nemzetközi Bíróság kötelező érvényű rendelkezéseit, biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtást, elfogadni Biden elnök tűzszüneti javaslatát, engedélyezni a nemzetközi újságírók és az ENSZ által felhatalmazott nyomozók belépését Gázába” - sorolta fel a legfontosabbakat. Úgy folytatta, a nemzetközi jogon és szabályokon alapuló világrend már Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a létfenntartásáért küzd, a gázai katasztrófa óta pedig cérnaszálon lóg.
„A nemzetközi humanitárius jog általános figyelmen kívül hagyása a Közel-Keleten valamennyi hadviselő fél, köztük Izrael részéről, aláássa azt az alapot, amelyre az Európai Unió épült: a jogállamiságot, amely megvédi a gyengéket az erősekkel szemben. Az EU számára ez az elv nemcsak alapvető, hanem egzisztenciális is. Ahogy az információszabadság és az elszámoltathatóság is” - fogalmazott Josep Borrell, aki ezt követően mintha az egyoldalúan Izrael mellett álló Orbán-kormánynak is üzent volna: mint közölte, nem szabad abba az illúzióba essünk, hogy ennek a katasztrófának nem lesz hatása Európára nézve. Erősödik a migráció, növekszik a társadalmi feszültség, súlyosbodik a zsidóellenes, muszlimellenes és arabellenes rasszizmus a kontinensen, miként azt a múlt heti amszterdami események is bizonyítják. Mint lapunk is beszámolt róla, a holland fővárosban erőszakhullám érte az izraeli szurkolókat az Ajax-Maccabi Tel-Aviv meccs után. A történtek miatt öt embert kórházba kellett szállítani, s 62 embert kellett letartóztatni.
Hatvankét embert letartóztattak az izraeli futballszurkolókat érő amszterdami erőszakhullám utánJosep Borrell mindezek alapján arra a következtetésre jutott: el kell ismerni, hogy az Izraellel szemben több mint egy éve alkalmazott politikai megközelítés kudarcot vallott. A szabályokon alapuló világrendnek mindenkire vonatkoznia kell - szögezte le.
„Más helyzetekben, amikor ezeket a nemzetközi szabályokat rendszeresen megsértik, számos szankciót vezettünk be, a vízumtilalomtól és a terroristák listázásától kezdve az importkorlátozásig és a gazdasági szankciókig. Izraelt mindeddig megkímélték minden jelentős következménytől. Ezen változtatni kell. Ezért javasoltam az illegálisan működő izraeli telepesek termékeinek behozatali tilalmát a Nemzetközi Bíróság közelmúltbeli tanácsadó véleménye alapján, hasonlóan a megszállt ukrán területekről származó termékek jelenlegi behozatali tilalmához – mert az egyenlőség Európa hitelességének záloga”
- vonta le a konklúziót Josep Borrell. Mindemellett az uniós vezető arra kérte az EU emberi jogi különleges képviseletét, hogy vizsgálja felül, Izrael megfelel-e az Európai Unióval kötött társulási megállapodásnak. A várható értékelés alapján javasolni fogja az uniós tagállamoknak az Izraellel folytatott politikai párbeszéd felfüggesztését.
Nem látni fényt az alagút végén, Katar kiszáll a közvetítésből Izrael és a Hamász közöttLegkevesebb 40 ember halt meg izraeli csapásokban a Gáza övezetben