A törvénytervezet zavaros, kidolgozatlan, érthetetlen, az egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványok kaptafájára készült – sorolta a kutatók kifogásait Lőrincz Viktor az Akadémiai Dolgozók Fórumának alelnöke azon a csütörtöki „Piros lapot a kutatóhálózat szétverésére!” elnevezésű flashmobon, amit a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt tartottak.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Akadémiai Dolgozók Fóruma az MTA-tól öt évvel ezelőtt elcsatolt kutatóhálózat újabb átalakításának terve ellen tiltakozott az eseménnyel.
Mint azt a Népszava megírta, jövő év januárjában életbe léphet a törvény, amelynek értelmében a HUN-REN új modellben kezdheti meg a működését, már 2025. április 1-től. A törvénytervezetet november 7-én kapták meg az érintett kutatóközpontok főigazgatói, akiknek csütörtökig kellett kialakítani az álláspontjukat, ekkorra várta őket tárgyalásra a HUN-REN vezetése, többek között Gulyás Balázs elnök.
Kutatóhálózat-átalakítás: „A tempó egyszerűen nem jogállami”A tárgyalás kezdete előtt mintegy 150-200 dolgozó demonstrált az épület előtt, és bíztatták arra a kutatóintézeti főigazgatókat, hogy ne támogassák a törvénytervezetet, amelyet a felszólaló Lőrincz Viktor szerint „eszetlen és értelmetlen központosítás jellemez”.

A tervezet szerint a 11 egykori MTA kutatóközpontot, 7 egykori MTA intézetet, és a Bay Zoltán Kutatóhálózatot, valamint a HUN-REN Központot egyetlen jogi személlyé gyúrnák össze.
„Az autonómia teljes hiánya jellemezte már eddig is a kutatóhálózatot, ezt megerősíti a jelenlegi tervezet. Az elnököt a miniszterelnök fogja kijelölni, a vezetés pedig önmagát fogja megválasztani. Teljesen hiányzik a vezetésből a kutatók és a nem kutató dolgozók képviselete”
– mondta Lőrincz Viktor.

A dolgozók képviselői attól tartanak, hogy a törvény elfogadásával az akadémiai közvagyon elvétele is befejeződne, gyakorlatilag privatizálnák a kutatóhálózatot. Emellett félő, hogy az alapítványi egyetemekhez hasonlóan a kutatóközpontok is elesnének az EU-s pályázati forrásoktól.
