Pénteken jelent meg hír a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat - vagyis az egykori akadémiai kutatóintézeteket összefogó szervezet – honlapján arról, hogy az Irányító Testület (IT) felhatalmazta a HUN-REN Központ vezetését, hogy kormányzati egyeztetéseket kezdeményezzen a kutatóhálózat „új működéséről és szervezeti korszerűsítéséről”. A tárgyalásokat egy három tagú delegáció folyatja majd le, amelynek tagjai Gulyás Balázs elnök, Jakab Roland vezérigazgató és Szabó Gábor, az Irányító Testület tagja. Ők járnak majd el a kutatási hálózat érdekeinek képviseletében a közlemény szerint. Csakhogy a három fős bizottság egyetlen tagja sem dolgozott sohasem a kutatóhálózatban, egyiküknek pedig alapkutatási tapasztalata sincs – tudta meg lapunk Péter Lászlótól.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a HUN-REN honlapján megjelent hír szerint egy szeptember 25-én rendezett workshopon arról beszélt, a „kiválóság alapú és hatásvezérelt” kutatások támogatását erősítenék meg Magyarországon. Emellett kijelentette, a kutatóhálózat működési korszerűsítése a magyar gazdaság és társadalom alapvető érdekét szolgálja.
Ennek ismeretében a tudósok attól tartanak, hogy a Palkovics László minisztersége idején a kutatóhálózatra erőltetett innovációs hajsza erősödik fel újból. „Az innováció elsődlegesen a vállalati szféra tevékenysége, és a tudományos kutatás egészére kiterjedően nem értelmezhető. Innovációs szempontok alapján nem lehet az akadémiai integritás eszméjét képviselni. Tény, hogy a tőke egyértelműen az ipar oldalán van, és ott sokszor rendelkezésre állnak olyan műszerek, berendezések, a fejlesztéshez szükséges pénz, amiről a kutatóhálózat álmodni sem mer. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ezek a cégek szeretnék bevonni a kutatókat a tevékenységükbe, hiszen egy tudósnak egészen más a gondolkodásmódja, a kutatási eredmények sokszor nem fordíthatók közvetlen, azonnali anyagi haszonra” – mondta lapunknak az ADF elnöke és kiemelte, számos további homályos részlet van a nyilatkozatban, így nem tudják, valójában milyen átalakítások körvonalazódnak a fejük felett.
Bár a HUN-REN közleménye úgy zárul: „a delegáció tagjai folyamatosan tájékoztatják az Irányító Testületet és a kutatóhálózat belső közvéleményét a kormányzati egyeztetések előrehaladásáról, és azok eredményéről”, Péter László szerint ez nem vehető komolyan. A kutatóközpontok „belső közvéleménye” eddig semmiféle tájékoztatást nem kapott, és ez így volt a korábbi átalakítás, az MTA-tól való elcsatolás esetében is.
„Sem az átvilágítások során, sem azoktól függetlenül nem volt olyan esemény, amin a HUN-REN vezetése részéről bárki a dolgozói közösségekkel közvetlenül érintkezett volna. Most sem ismerjük annak a koncepciónak az alapvonásait sem, amivel a kijelölt háromfős küldöttség az egyeztető tárgyalásokra indul – mondta Péter László, utalva azokra a júniusban befejeződött kutatóhelyi átvilágításokra, amelyek eredményei továbbra sem nyilvánosak.
Sztrájkot fontolgatnak az akadémiai dolgozók, a tiltakozás hatására egy pontban az Orbán-kormány már meghátráltA korábbi akadémiai kutatóhálózat 2019-es elcsatolásakor a kormány azt hangoztatta, hogy a létrejövő szervezet a kormánytól független lesz. Ennek fényében a kutatók képviselője szerint nehezen érthető, hogy szervezeti korszerűsítés kérdésében az IT miért a kormányzattal egyeztet. Úgy látja, a függetlenedés helyett éppen ellentétes folyamatok zajlanak: „kormányzati befolyás alá vonás és jól-rosszul leplezni kívánt nyomásgyakorlás”. Péter László azt is érthetetlennek tartja, hogy egyáltalán miért a szervezet újbóli átalakításában látják a problémák megoldását ebben a súlyosan alulfinanszírozott és rosszul menedzselt rendszerben. „A szerkezeti átalakításokra való szüntelen törekvés figyelmen kívül hagyja, hogy a teljesítőképesség a finanszírozással szoros összefüggésben van, és egy alulfinanszírozott kutatási szervezet állítólagos szerkezeti hibáit javítgatni csupán pótcselekvés, ha ugyan nem szándékos rombolás” – teszi hozzá. Mindez nem elválasztható az intézetekben dolgozók bérhelyzetétől sem.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete folyamatosan igyekszik felhívni a figyelmet a méltánytalanul alacsony bérekre és a többi között azonnali 50 százalékos emelést követel, de a kutatóhálózat vezetése nem válaszol érdemben a megkereséseikre. Márpedig Péter László szerint a versenyképes bérszint megteremtése kizárólag szándék kérdése, és semmi köze bármiféle szerkezeti átalakításhoz.
Péter László: A függetlenedés helyett épp ellentétes folyamatok zajlanak, vagyis kormányzati befolyás alá vonás és jól-rosszul leplezni kívánt nyomásgyakorlás
