A kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről mégsem kizárólag az elnök, hanem továbbra is a kutatóhálózat kilenc fős irányító testülete dönthet majd – nyilatkozta lapunknak Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) alelnöke. Hozzátette: erről Csák János kulturális és innovációs miniszter számolt be Facebook-oldalán, miután november 22-én találkozott a kutatási hálózat elnökével, Gulyás Balázzsal és Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével.
A miniszter nevével fémjelzett törvényjavaslatot november 14-én nyújtották be a parlamentnek, az indoklás szerint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) elnöke maga kezdeményezte, hogy bizonyos hatáskörök, így a kutatóhelyek átszervezéséről vagy megszüntetéséről szóló döntések is hozzá kerüljenek az irányító testülettől az irányítással kapcsolatos folyamatok „egyszerűsítése és gyorsítása” érdekében. Az egyszemélyi vezetés terve ellen az ADF, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) és az Oktatói Hálózat is tiltakozott.
Ugyanakkor a miniszter által bejelentett visszalépésnek egyelőre nincs írásos nyoma, a törvénytervezet továbbra is változatlan formában szerepel a parlament honlapján, az Országgyűlés kulturális bizottsága pedig ma délelőtt vitázik róla. Arról pedig Csák János miniszter sem számolt be, hogy más pontokban visszalépnének, így például abban sem, hogy a kutatóhálózat elnöke valamennyi kutatóhelyre kiterjedő komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszert működtessen, miközben a tiltakozó szervezetek szerint a vállalati logika teljesen ellentétes az alapkutatásokat végző hálózat feladataival.
Az ADF alelnöke, Lőrincz Viktor lapunknak azt is elmondta, amennyiben a törvényjavaslatot mégis elfogadják, az ADF és a TDDSZ is további lépéseket tervez, akár a sztrájk is szóba kerülhet.
Erről egyébként akkor sem mondanának le, ha a kabinet visszavonná a törvényjavaslatot, mert mint Lőrincz Viktor fogalmazott, a kutatóintézetekben nem csak ez az egy probléma van. Állítása szerint komoly pénzügyi nehézségek vannak, van olyan intézet, ahol a költségvetés egynegyedét elvonták, ez pedig oda vezethet, hogy tömeges elbocsátásokra is sor kerülhet.
Emellett a béreket is katasztrofálisnak tartja, több esetben előfordul, hogy egy-egy munkavállaló bérét külön forrásból kell kiegészíteni annak érdekében, hogy a garantált bérminimum szintjét elérje. Miután a kutatóhálózatot 2019-ben a kormány kiszervezte a Magyar Tudományos Akadémia alól, történt ugyan egy kis reálbér-emelkedés, de Lőrincz Viktor szerint azt már felemésztette az infláció és a rezsiárak emelkedése.
