A kormány a jövő hétfőn a parlament elé terjeszti a 2025-ös költségvetés tervezetét – jelentette be a Pénzügyminisztérium miután a Költségvetési Tanács (KT) előzetes engedélyt adott erre.
Az államháztartási törvény előírása szerint már rég tárgyalni kellene a büdzsé tervezetét, ám annak beterjesztését a kormány az amerikai elnökválasztásokra várva elhalasztotta. Most hogy Donald Trump nyert – ami a kormány várakozása volt – a parlament elé kerülhet a „békeköltségvetés”, mert a kormány komolyan hisz abban, hogy Trump rövid időn belül békét teremt Ukrajnában.
A kormány talán épp a béke reményében egy kicsit optimistán tekint a jövőbe, s 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Ez a KT által készített összefoglaló szerint megfelel az elemzői várakozások 2,5-3,8 százalékos sávjának. A Tanács megítélése szerint a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt kockázatok övezik. (A KT éléslátását némileg árnyalja, hogy hasonló kitétellel engedték át az idei büdzsét is, ami 4 százalékos növekedésre épült, amiből talán összejön plusz fél százalék.)
Újra recesszióba került a magyar gazdaság, a 0,7 százalékos visszaesés minden elemzői várakozást alulmúltA KT véleménye szerint szükséges lenne, hogy az államháztartás hiánya (az idei 5 százalék körüli szintről) a GDP 3 százalékára csökkenjen, ennek ellenére elfogadta, hogy a kormány 2025-re 3,7 százalékos GDP arányos deficittel számol. Még annak ellenére is, hogy a hiány nagyobb lehet a tervezettnél a kisebb GDP-növekedés, de akár az uniós pénzek további visszatartása miatt. A kockázatokat növeli a KT szerint,
hogy a kabinet mindössze 100 milliárdos általános tartalékkal számol a törvényi előírás szerint 220 milliárddal szemben.
A kormány egyébként úgy tájékoztatta a KT-t, hogy a kisebb tartalék érdekében átíratja a tartalékolási szabályokat parlamenttel – ezzel viszont a testület nem ért egyet.
A részletekből kiderül, hogy a kabinet valóban kifejezetten optimista. Úgy vélik: jövőre a lakossági fogyasztás 3,9, a beruházások pedig 5,1 százalékkal bővülnek. Ezek húzzák majd a növekedést. A prognózis megvalósulásának leginkább kritikus eleme a külső konjunktúra, amely nemcsak az exportot, de a beruházásokat is visszafoghatja – figyelmezettet a KT. A kormány szerint jövőre enyhén – 0,1 százalékkal – nőhet a foglalkoztatottak száma, a bruttó átlagkeresetek 8,3 százalékkal emelkedhetnek, ami 5,3 százalékos reálbérnövekedést jelentene, amennyiben bejönne a kormány tippje és 3,2 százalék lenne 2025-ben az infláció.
A kormány – saját bevallása szerint – ugyan nem szokott megszorítani, de azért alaposan megcsavarja az adóprést: a kisvállalati adóbevételek 14,9 százalékkal nőhetnek, az inflációgerjesztő kiskereskedelmi adóbevételek 11,7 százalékkal emelkednek, az áfánál 8 százalékot meghaladó bevételnövekedéssel számoltnak. A jövedéki adót 4,1 százalékkal emelik, így a bevételek 7 százalékkal lehetnek nagyobbak az ideinél. Szintén az inflációt növeli a pénzügyi tranzakciós illetékek emelése,
itt a bevételek 41(!) százalékkal futhatnak fel az idei várható bevételekhez képest.
