Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 3,4 százalékos gazdasági növekedést vár 2025-re, de még ha be is jönnének a számításai, az sem lenne elegendő az 1 millió forintos bruttó átlagbérhez, ahhoz ugyanis 4 százalékos növekedés kellene - derül ki a tárcavezető ATV kérdésére adott válaszából.
A kormányzat által vázolt távoli és szép jövő szerint 2028-ra lehet reális az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos bruttó átlagkereset. Az új, 21 pontos gazdasági akcióterv kis-és középvállalkozásokat érintő új hiteltermékről szóló sajtótájékoztatón Nagy Márton arról beszélt, hogy augusztus-szeptembertől megindult a fogyasztás normalizálódása, az "óvatossági motívum" oldása később történt meg, de megindult a fogyasztás növekedése, ami a magas foglalkoztatásnak, a "magas reálbéreknek", és az infláció "leszorításának" is köszönhető. A negyedik negyedéves gazdasági növekedést 1-2 százalék közé várja, 2025-ben pedig 3-4 százalék közé ugorhat Nagy Márton elképzelései szerint.
A munkáshitel a második negyedévben élesedhet, erről a bankokkal még egyeztetnek. A minimálbér 15 százalékos emelést követően bruttó 266 800 forint, a garantált bérminimum pedig 10 százalékos emelés után bruttó 326 000 forint lett.
“Van egy megállapodás a minimálbérről a munkavállalók és a munkavállalók között, hogy 2027. január 1-re eléri a bruttó rendszeres átlagkeresetek 50 százalékát. Ebből könnyen adódik 2028-ra az 1000 eurós minimálbér. A garantált bérminimum és az átlagkeresetek esetén nincs megállapodás, itt egy célszám van - ez csak akkor következik be, ha lesz növekedés. Ezért sem mondunk itt elköteleződést” - fejtette ki Nagy Márton. A garantált bérminimum az infláció és a termelékenység alapján kell, hogy növekedjen, alapvetően kitermelhetőnek kell lennie a vállalatok mérlegéből - tette hozzá. A minimálbér-emelés tavaly már december 1-jével megtörtént, ez most csak január elsejével fog.
A kormány 100 milliárd forintot szán a kis- és középvállalkozások tőkeprogramjaira
A Világgazdaság tudósítása szerint Nagy Márton és Parragh László aláírt egy megállapodást is, amelynek értelmében a kormány 100 milliárd forintot szán a kis- és középvállalkozások tőkeprogramjaira. Létrehoztak egy alapítványt is, amelynek az a célja, hogy erősítse a hazai vállalati szektor pénzügyi tudatosságát. Elhangzott a sajtóeseményen továbbá, hogy a kkv-k már novembertől igényelhetik a Széchenyi-kártya programban a 3,5 százalékos hitelkamatokat a beruházásaikhoz. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a növekedésnek bevonónak kell lennie, ezért elsőként a családokat és a kkv-kat akarja támogatni a kormány által bejelentett program.
A kabinet kkv-tőkeprogramját a KAVOSZ fogja működtetni. Az alapítványnak az együttműködésben résztvevő cégek egymilliárd forintos támogatást fognak adni. Az alapítók egy hároméves együttműködési megállapodást kötnek, ennek letelte előtt felülvizsgálják a működést.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, emlékeztetett, hogy több mint két évtizede hozták létre a Széchenyi-kártya programot, amely szerinte példa nélküli a termék, a kereskedelmi bankok, kamarák is ennek köszönhetően tudnak együttműködni, segítve a vállalatok működését. 4000 milliárd forintról van szó, ez a GDP 5,7 százaléka, és a nanoszektor majdnem felét támogatja - ismertette.
Sokadik gazdasági akciótervét fogadta el az Orbán-kormány, a program azonban csak az inflációt pörgetheti felNagy Márton bemutatta a tervet, amivel fellendítené a turizmust a kormány