- Ezentúl az Orbán-kormány dönthet a magyar katonák külföldi bevetéséről, az akciót pedig nem feltétlenül kell nyilvánosságra hozni

Novembertől a parlament helyett a kormány határozhat a magyar csapatok külföldi bevetéséről, miután egy októberi törvénymódosítással a parlamenti többség a kabinetre ruházta át a döntési jogot a Magyar Honvédség külföldi állomásozásáról és katonai műveleteiről. A magyar katonák külföldi bevetéséről a kormány egyedi határozatban dönt, amit a főszabály szerint a közlönyben közzé kell tenni. Ám akad egy fontos kivétel: ha minősített adatot tartalmaz a határozat, nem hozzák nyilvánosságra a döntést – írja a 24.hu.

A portál kiemeli, azt, hogy mi számít minősített adatnak, az adatgazda – jelen esetben a kormány – dönti el. Ha a kabinet úgy ítéli meg, hogy a magyar katonák külföldi bevetésének nyilvánosságra kerülése sértheti

• az ország szuverenitását,

• alkotmányos rendjét,

• honvédelmi, nemzetbiztonsági tevékenységét

• vagy külügyi és nemzetközi kapcsolatait,

titkosíthatja az erről szóló információt, azaz a kormányhatározatot.

A 24.hu megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, hogy megtudja, jól értelmezi-e, hogy egyes külföldi missziókat „eltitkolhatnak”, vagyis nem nyilvános kormányhatározatban rendelkezhetnek róla. Ezt a tárca nem cáfolta, és azt írta:

„A kormány számára a magyar emberek biztonsága az első. Márpedig a háborúk korában a megváltozott biztonságpolitikai környezet megköveteli a korábbiaknál gyorsabb, rugalmasabb reagálóképességet a közjogi döntéshozatalban. A módosuló törvényi szabályozás számos európai uniós és NATO-tagország szabályozási gyakorlatához hasonló.”

Arra a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt, hogy mikor tartalmazhat minősített adatot a kormányhatározat, illetve miként értesülhet a közvélemény a külföldi bevetésekről és missziókról, ha az arról szóló döntés még a Magyar Közlönyben sem jelenhet meg.

A jogszabály-módosítás egyébként nemcsak a magyar csapatok külföldi bevetéséről szól, hanem a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozását is érinti. Itt azonban megmaradt a parlament jogköre általánosan, csak a NATO, az Európai Unió vagy az ENSZ döntésén alapuló határozatok esetében kapta meg a kormány a döntés jogát.