- Az amerikaiak az ismeretlen és a visszataszító között választottak, de talán Donald Trump sem fog annyira fájni

Annyira nem drámai, mint ahogy hangzik – értékelte lapunknak adott interjújában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, milyen hatásai lehetnek az újrázó Donald Trump győzelmének a kedden az Egyesült Államokban tartott elnökválasztáson.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy Donald Trump népszerűsége a fiatal latino és afroamerikai szavazók az elmúlt nyolc évben minden választás nőtt. – Ez azért is lehet így, mert a gazdasági válság jeleit először ők érzik meg - magyarázta. Arra is rámutatott, hogy a legálisan az Egyesült Államokba belépő bevándorló munkavállalók joggal tehetik fel a kérdést, hogy amíg nekik munka mellett akár tíz évet is várniuk kell legális státusz véglegesítésére, addig az illegálisan belépők miért kapnak akár csak úgy kisebb összegű támogatásokat egyes demokrata vezetésű, „menedékvárosokban”.

Az északi csatatér-államok közül Michiganben a legfiatalabb választók billenthették Donald Trump felé a mérleg nyelvét, egyes demokrata érzelmű Z generációs szavazók a gázai háború és a Biden-Harris adminisztráció Izrael-párti politikája elleni tiltakozásul maradhattak otthon. – A fiatalok szemében az is jó pont lehetett, hogy Donald Trump elment az Egyesült Államokban legnagyobb nézettséget produkáló podcaster, Joe Rogan műsorába, amíg Kamala Harris ismeretlen okból kihagyta ezt a lehetőséget –  tette hozzá a szakember.

A másik, hogy Kamala Harris egy interjújában elutasította az abortuszjogok korlátozásának bármilyen lehetőségét, ezzel elidegeníthette magától a katolikus szavazókat. Az októberben New Yorkban megrendezett Alfred Smith jótékonysági vacsorán a hagyomány szerint mindkét elnökjelöltnek részt kellett volna vennie. A város világi és egyházi elöljáróinak társaságában kötetlenebb, emberibb arcukat mutathatják meg a politikusok. Donald Trump ott volt ezen a vacsorán, Kamala Harris azonban csak videóüzenetet küldött A rendezvényen fellépő Jim Gaffigan humorista fel is tette a kérdést, hogy az amerikaiak 23 százaléka katolikus, de hol van Kamala Harris.

A demokrata elnökjelölt hátrányára válhatott az is, hogy nem tudott autentikus egyéniségnek mutatkozni, és ellentmondásos ügyekben nem tudta letenni a zsetont valamelyik oldalon. A választók ezért az ismeretlen és a visszataszító jelölt közül az utóbbira voksoltak.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy Donald Trumpnak lehet-e akár még hivatalba lépése előtt befolyása az Ukrajnában zajló béketárgyalások felgyorsítására. A szakértő emlékeztetett, hogy a még 1799-ben hozott úgynevezett Logan-törvény tiltja amerikai magánszemélyeknek, hogy beavatkozzanak az USA és külföldi kormányok közötti kapcsolatokba. Donald Trump ezzel egyszer már megégette magát, amikor nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn lemondásra kényszerült, mert még az elnök hivatalba lépése előtt kapcsolatba lépett az akkori washingtoni orosz nagykövettel.

Arra a kérdésre, hogy a leendő esetleg felhagyna-e az európai NATO-szövetségesei védelmével, Csizmazia Gábor úgy válaszolt, hogy a helyzet annyira nem drámai, ahogy hangzik. Donald Trump némi alappal kritizálja azt, hogy egyes európai országok nem költenek eleget a védelmi kiadásokra. Amíg a lengyelek, a balti államok és a magyarok túl is teljesítik a GDP arányában számolt 2 százalékos célkitűzést, addig például a spanyolok vagy a portugálok elmaradnak ettől. Hazánk ezen összeg több mint 20 százalékát ráadásul eszközfejlesztésre költi, ezzel pedig felülteljesítünk a katonai szövetségben.

Arra kérdésre, hogy az Orbán Viktor és Donald Trump közötti személyes kapcsolat növeli-e hazánk nemzetközi mozgásterét, Csizmazia Gábor úgy válaszolt, hogy az Európai Politikai Közösség csütörtökön kezdődő budapesti csúcstalálkozóján Magyarország más fénytörésbe kerülhet.