A világ feszülten figyeli az amerikai elnökválasztás rendkívül szorosnak ígérkező eredményét, nem utolsósorban azért, mert a győztes személye döntő hatással lehet az orosz-ukrán háború alakulására. Joe Biden elnök hivatalban lévő kormánya a legfőbb támogatója volt Ukrajnának a 2022-ben indított átfogó orosz invázió elleni harcában, 175 milliárd dollárnyi pénzügyi és katonai támogatásával jóval megelőzve az európai szövetségesek szintén jelentős segítségét. Így bárki lesz jövő január 20-tól a Fehér Ház új ura, a kezében tartja majd Ukrajna további sorsát – írta elemzésében a Deutsche Welle német közszolgálati média.
Kamala Harris demokrata alelnök választási győzelme valószínűleg biztosíthatja a Washington nyújtotta katonai és külpolitikai támogatás folytatását – vélte a The Conversation médiahálózatnak írt cikkében Jessica Genauer, a dél-ausztráliai Flinders Egyetem nemetközi politikai szakértője. Ukrajna számára azonban az igazán nagy változást a NATO-ba való meghívása jelentené. Bár Zelenszkij többször kizárta, hogy területeket engedjen át Oroszországnak, a katonai blokkba való bebocsátásért cserébe ez mégis elképzelhető. Több mint két és fél év teljes körű háború után a kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérései azt mutatják, hogy növekszik (jelenleg 32%) azon ukránok aránya, akik elfogadnának bizonyos területi engedményeket a béke érdekében. Kamala Harris szeptemberben azt mondta Zelenszkijnek, „azon fog dolgozni, hogy Ukrajna felülkerekedjen ebben a háborúban”, de azóta sem kötelezte el magát az ország NATO-tagsága mellett, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig mereven elutasította, hogy ez a tárgyalások része legyen. Enélkül viszont Harris elnöksége a felőrlő háború akár több éves elhúzódását eredményezheti.
A republikánus jelölt, Donald Trump ezzel szemben azt állítja, ő gyorsan véget vetne a háborúnak, tárgyalóasztalhoz kényszerítve a feleket, ám semmi nem támasztja alá, hogy ez működhet. Első elnöksége idején a populista politikus a nemzetközi struktúrákat nem egyszer figyelmen kívül hagyva, a partnerekkel tartott személyes kapcsolatok révén igyekezett gyors és egyszerű megoldást találni bonyolult problémákra – korlátozott sikerrel. Újbóli megválasztása esetén vélhetően az ukrajnai konfliktus lezárásához is a Putyinnal és Zelenszkijjel fennálló zavaros kapcsolatait próbálná felhasználni.
Tapintani lehetett a feszültséget a Trump–Zelenszkij találkozónA probléma az, hogy alelnökjelöltje, J.D. Vance leállítaná Ukrajna amerikai támogatását, és már felvázolt egy béketervet, amely megadná Putyinnak mindazt, amit akar: az Oroszország által már megszállt ukrán területeket és egy NATO-n kívül tartott Ukrajnát. Az orosz elnök ezt győzelemként adhatná el odahaza. Zelenszkij számára viszont politikai öngyilkosság lenne egy „területet a békéért” típusú megállapodás, amíg azt az ukránok többsége nem támogatja. Kijev mégis tárgyalni kényszerülhet. Ha ugyanis Amerika támogatása nélkül kell folytassa a harcot, Moszkva további területeket foglalhat el a kimerült és emberhiánytól sújtott ukrán erőktől.
Egy másik lehetőség, amelyet egy volt Trump-tanácsadó vetett fel nemrég, hogy a harcokat tartós tűzszünet kihirdetése vagy politikai rendezés nélkül szüntetnék be. Ez azonban a konfliktus átmeneti befagyasztását jelentené, és Ukrajnát biztonsági garanciák nélkül hagyná. Ráadásul, ha Zelenszkij – akinek népszerűsége az inváziót követő 90%-ról idén szeptemberre 59%-ra csökkent – az ukránok számára elfogadhatatlan alkura kényszerül, vagy nem tudja tovább biztosítani a Nyugat anyagi segítségét, támogatottsága gyorsan zuhanhat, s egy a szövetségesek által szorgalmazott választáson akár az elnökségét is elveszítheti – véli a Flinders Egyetem elemzője.
Ukrán tisztviselőktagadják, hogy Donald Trump győzelme katasztrófa lenne a kelert-európai ország számára. A Washington Post szerint Zelenszkij hivatalában bíznak abban, hogy az elnök képes lenne befolyást gyakorolni Trumpra. Zelenszkij elnök és csapata „szereti az egyszerű megoldásokat. És Trump az egyszerű megoldások embere” – mondta egyikük, aki az ukrán kormányban dolgozott már Trump első fehér házi megbízatása idején. Bár vannak pesszimista hangok is, amelyek a katonai támogatások leállásától tartanak „Zelenszkij csapatában az az érzés uralkodik – írja az amerikai lap –, hogy Trump nem akarhat gyengének tűnni a világ színe előtt, és végül a Biden-kormányzatnál határozottabb lépéseket tehet Ukrajna támogatására”.
Kamala Harris és Donald Trump: eltérő víziókJóval borúlátóbb Jim Townsend, aki az Obama-kormányzat idején a védelmi tárca Európáért és a NATO-ért felelős helyettes államtitkára volt. A befolyásos Foreign Policy folyóirat által idézett biztonságpolitikai szakértő szerint az amerikai támogatás vélhetően „megszakad”, ha a korábbi republikánus elnököt újból megválasztják. „Hacsak nem akarja azt nyomásgyakorlásra használni.” Trump ugyanis azt sugallta, azt mondja majd Zelenszkijnek, hogy nem kap több amerikai támogatást, itt az ideje alkut kötni Moszkvával, miközben az ellenkezőjét mondaná Putyinnak. Nevezetesen, hogy Washington még több támogatást fog adni Ukrajnának, ha az orosz vezető nem hajlandó megállapodni.
A NATO-szövetségesek mindenesetre felkészültek rá, hogy Trump győzelme esetén Washington leállíthatja Ukrajnának szóló támogatását. Az év elején a szövetség átvette az irányítást az addig az Egyesült Államok által vezetett, az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket és kiképzést koordináló Védelmi Kapcsolattartó Csoport felett, hogy megvédje azt a washingtoni politika hirtelen változásától.
Zelenszkij már egy éve Trump-biztos támogatásokra hajtott
Az ukrán elnök az elmúlt hónapokban széles körű kampányt folytatott, hogy Washingtontól és az európai szövetségesektől ígéretet kapjon katonai segítségük növelésére, és megszerezze támogatásukat Kijev „győzelmi tervéhez”, amelynek első pontja Ukrajna azonnali meghívása lenne a NATO-ba. Az orosz kurszki régió egy részének augusztusi elfoglalásával Kijev új ütőkártyát szerzett, emellett megújította kérését, hogy a szövetségesek engedélyezzék a tőlük kapott nagy hatótávolságú fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő katonai célpontok ellen – mindhiába. Mindez arra irányult, hogy Ukrajna még a számára súlyos kockázatot jelentő amerikai választások előtt megerősítse pozícióit a háború igazságos lezárását célzó, egyre sürgetőbb tárgyalásokhoz. A kijevi vezetésnek február óta több mint két tucat kétoldalú védelmi megállapodást sikerült kötnie a szövetséges országokkal. Győzelmi terve azonban nem talált egyértelmű elfogadásra, miközben az ukrán erők egyre kevésbé tudják feltartóztatni az orosz hadsereg gyorsuló Donyeck megyei előrenyomulását.
