Még a laikusok számára is azonnal felismerhető a Zsolnay manufaktúra minden darabja. Semmivel össze nem téveszthető, jellegzetes irizáló bevonata tette egyedivé, varázslatossá és világhírűvé a márkát, amely kategóriájában mára lekörözte valamennyi vetélytársát, és a legismertebb, legdrágább szecessziós kerámiává emelte a pécsi gyár remekeit. Most bárki megtekintheti azokat a műtárgyakat, szám szerint 67-et, amelyek november 12-én kalapács alá kerülnek a Virág Judit Galériában.
Törő István, a galéria társtulajdonosa lapunknak elmondta: a kollekció a világ minden tájáról érkezett darabokat tartalmaz, a tárgyak egy részét egyenesen San Franciscóból szállították Budapestre, kivételes biztonsági intézkedések mellett. Nem csoda, hiszen ezek a csodálatos alkotások egyenként is több millió – vagy akár tízmillió – forintot érnek. Mint emlékezetes, a tavalyi aukción két kerámiát is 28 millió forinton ütöttek le, ami világrekordot jelentett. Hogy idén megdől-e ez a csúcs, még nem tudni, mindenesetre a kiállított darabokat látva erre komoly az esély.
Törő István maga is szenvedélyes Zsolnay-gyűjtő, nagy rajongója a brandnek, de ezen az aukción természetesen ő nem vehet részt. Kedvence azért van, az aukció leginkább várt sztárja, a Váza éjszakai panorámaképpel (kikiáltási ára 7,5 millió forint), amely nemcsak szépségével fogta meg, hanem a ritkaságával is. Ugyanis ezeknek a tárgyaknak az értékét két fő tényező határozza meg: a festés minősége, illetve a példányszám. Mint megtudtuk, a Zsolnay gyárban általában 3-5 darab készült ezekből az alkotásokból, amelyeket az éppen aktuális világkiállításon mutattak be, és onnantól kezdve a megrendelések számától függött, hogy melyikből hány példányt gyártottak. Azonban még ha ismerjük is ezt a számot, az sem feltétlenül iránymutató, ugyanis az elmúlt évtizedek viszontagságai alaposan megtépázhatták ezeknek a törékeny műalkotásoknak az állományát. Így aztán nem tudjuk pontosan, melyik típusból hány példány rejtőzhet még épségben, elrejtve, elfelejtve poros padlásokon, dohos pincékben vagy akár a nagyi vitrinében.
A Zsolnay ugyanis sok-sok évtizedig aludta Csipkerózsika-álmát. A márka első nagy sikerkorszaka az 1900-1912 közötti évekre datálható. Zsolnay Vilmos az 1873-as bécsi, majd az 1878-as párizsi világkiállításon tört be az európai piacra. Akkoriban, ha bárki bármilyen újdonsággal állt elő, azt csak ezeken a világkiállításokon tudta a nagyközönség elé tárni, megismertetni. Azonban a nagy áttörés csak a 90-es évek elején következett be, azzal az új találmánnyal, amelyet azóta sem sikerült senkinek a világon lemásolni, utánozni, de még csak hamisítani sem. A Zsolnay összetéveszthetetlen védjegyévé vált az irizáló színekben pompázó eozinmáz, amely parádésan illett az akkoriban megjelent és divatossá vált szecesszió műalkotásaihoz.
Emellett a fagyálló kültéri kerámiát, a pirogránitot is ekkor fejlesztették ki, és ezekre óriási lett az igény, az épületek dekorációjához alig győzték gyártani az elemeket a pécsi gyárban. Egész Európában egyedülálló pozíciót sikerült elérniük ezáltal, hogy meg tudták lovagolni ezt a divathullámot. A konkurencia remegő térdekkel nézte az 1900-as párizsi világkiállításon felvonultatott kollekciót, a gyár aranyérmet nyert, és elkezdődött az első aranykor, amely az I. világháborúval ért véget. Egészen az 1980-as évekig nem volt kereslet a Zsolnayra, akkor azonban visszatért a divatba a szecesszió, és ezzel párhuzamosan elkezdték újra felfedezni és felvásárolni ezeket a kerámiákat is az élelmes gyűjtők. A növekvő kereslet pedig – a piac törvényeinek engedelmeskedve – felhajtotta az árakat.
Ez a folyamat a 90-es években folytatódott, a rendszerváltás után a privatizációnak köszönhetően hazánkban is kialakult egy vagyonos réteg, amelyik ugyancsak elkezdte gyűjteni a műtárgyakat. „Nemzeti büszkeségünk, hogy hála nekik, a külföldön lévő Zsolnayk jelentős része visszakerült Magyarországra, és jelenleg a világ 12 legnagyobb gyűjteményéből nyolc biztosan itt található” – tette hozzá Törő István. Mindeközben a Zsolnay értéke valósággal kilőtt: ma már 100 ezer dollárt (csaknem 37 millió forint) is elérhet egy-egy ritka, gyönyörű példány értéke, miközben a konkurens cégek antik kerámiái „mindössze” 10-20 ezer dollár körül mozognak. „Újra beigazolódott tehát, hogy ez nem egy futó divat volt, hanem valódi értéket teremtett a Zsolnay család, és ez most a helyére került” – jegyezte meg a társtulajdonos.
Ingyenes kiállítás
A Virág Judit Galéria aukciójának a Budapest Music Center ad otthont november 12-én, kedden 18 órakor. Az árverésen személyesen, telefonon és interneten egyaránt lehet licitálni. A kalapács alá kerülő 67 műtárgyat november 10-ig bárki ingyenesen megtekintheti a galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.). Páratlan lehetőség ez arra, hogy a nagyközönség egyben láthassa a Zsolnay manufaktúra kiemelkedő kincseit. Az árverési anyag az eddigi legerősebb és legértékesebb, a gyűjtők a három korábbi aukción nem találkozhattak ennyi ritkasággal.
