Csakhogy a térség gazdasági-szociális ügyeire rálátó szakemberek már jó ideje riogatnak. Mint mondják, Győr kétarcú. Miközben kedvezők a helyi életvitel feltételei, gazdasága egy helyben topog, az elmúlt két évtizedben a növekedés üteme mindössze két százalékkal gyorsult. Különösen fájdalmasnak tartják, hogy nehezen bírják a versenyt a fő riválisnak tekintett bécsi és pozsonyi agglomerációval. Ennek egyik szembetűnő jele, hogy mintegy 120 ezren – nem kevesen a határ menti régióból, naponta ingázva – járnak át dolgozni a szomszédos osztrák tartományokba. A havi 2000 euróra becsült átlagkeresetük ugyan negyedével elmarad az osztrák mediántól, viszont még így is kétszerese a győrinek. „Ők ugyan itt élnek velünk, de a magyar gazdaság számára elvesztek” – kesereg Pintér-Péntek Imre, a győri kereskedelmi és iparkamara elnöke, majd hozzáteszi: „nincs mese, növelni kell a kereseteket, ám a valódi megoldás a hatékonyságjavításban rejlik”. Bizonyságul felhozza azt a drámai adatsort, miszerint az EU átlagában az egy fő által egy óra alatt előállított hazai össztermék (GDP) értéke mintegy 60 euró, a magyar azonban ennek csak a fele. Ráadásul ebbe beleszámítanak az itt működő, az uniós átlagnál jóval nagyobb hatékonyságú multinacionális vállalatok is.
E vészjeleket éppen akkor adják le, amikor a város fő hajtóereje, a győri Audi Hungaria is mindinkább szembekerül az elektromobilitás kihívásaival. A 12 ezer főt foglalkoztató gyártómű – amely három évtizede motor-összeszerelő üzemként startolt – tavaly 170 ezer autót és a világ egyik legnagyobbjaként 1,6 millió személygépkocsi-motort gyártott. Az sem mellékes, hogy az ország első számú exportőre és külföldi tőkeberuházóinak egyik legnagyobbika tavaly 36 millió euró iparűzési, illetve építményadót fizetett be a győri önkormányzat kasszájába, ami a helyi adóbevételek több mint 60 százaléka. Ám a helyzet úgy áll, hogy ha majd teljes erővel rákapcsol az elektromos automobilizmus, akkor Győrben is új fejezet kezdődik – elvégre akkor már nem kell annyi hagyományos erőforrás. Audi-zsargonban transzformációnak nevezik azt, ahogy a győri gyártómű is próbál átállni, alkalmazkodni az autóvilág gyorsan változó keresletéhez. Ennek egyik legújabb fejleménye, hogy szeptemberben a győri gyárban megkezdték a spanyol testvérmárka, a Cupra Terramar típus gyártását, méghozzá csúcstechnikával, ugyanazon a szalagon, ahol az Audi Q3 modellváltozatai is készülnek.
Ám a termelés átrendeződésein túl ez a „transzformáció” akár szociális konfliktusokkal is járhat.
Erre utal, hogy még tavaly, amikor olyan hírek kaptak lábra, hogy az Audi anyavállalata, a Volkswagen konszern akkumulátorgyártást tervez a Győri Ipari Parkban, vészesen közel a várossal összenőtt Győrszentivánhoz, az ott lakók hevesen protestáltak. A fideszes városvezetés azonban rendre érdemi válaszok nélkül lepöckölte a civil tiltakozást. Jóllehet a győri akkugyártás körül mostanában nagy a csend, a VW állítólag már le is tett róla, de az továbbra is kérdés: hogyan, mivel bővüljön a rendszerváltás utáni idők legsikeresebb városfejlesztései közé tartozó, Szentiván melletti ipari park?
A győri elit párthovatartozás nélkül egyetért abban, hogy a járműipar, élén az Audival, az egész régió szempontjából életbe vágó ágazat, nem szabad lemondani a fejlesztéséről. Többen felemlegetik a tudásalapú, nagyobb hozzáadott értékű tevékenységek, így az autóipari szoftverfejlesztő vállalkozások támogatását. Sőt, Fekete Dávid, az egyetemi oktatóból lett helyi politikus, a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) győri képzési központjának a vezetője, egyúttal a győri közgyűlés fideszes frakcióvezetője azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy mindez a győri Széchenyi István Egyetem égisze alatt épülő tudományos parkban is megvalósulhat. A Széchenyi közel hatvan éve kis vidéki közlekedési és távközlési főiskolaként startolt. Ma 14 500 diákja, köztük közel ezer külföldi 11 tudományterületen folytat ott tanulmányokat, és az egyetem vezetése az oktatáson túl szoros kutató-fejlesztő kapcsolatokat épített ki az Audival is. Vérmes reményeik szerint szerepet kívánnak vállalni a térség technológiatranszferében. Vagyis abban, hogy az egyetem tudását üzleti alapon közvetlenül átadják a vállalatoknak.
Az majd kiderül, mi válhat valóra a tudásüzletből, mindenesetre Pintér Bence, Győr új polgármestere is támogatásra érdemesnek tartja az ilyen fejlesztőprogramokat. Az ipari parkon kívül, bent a városban számos olyan lerobbant ingatlan, szanálásra váró rozsdaövezet van, ahol mérnöki tervezői munkára alkalmas irodaépületeket lehetne felhúzni. A városvezető ugyanakkor kiáll a civil kurázsi mellett, vagyis a vitatott ipari parki bővítést csakis a közelben élők mindenfajta megkárosítása nélkül tudja elképzelni. Mint hangsúlyozta, mindezért a parkterületből lecsípve Győrszentivánt védő erdősáv telepítését fogja szorgalmazni.
Valójában gazdasági korszakváltásra van szükség – summázta véleményét Pintér-Péntek Imre. A kamarai elnök felidézte, hogy a XIX. században, amikor az akkori agrár Győr kezdett iparvárossá alakulni, a dunai gabonaszállító hajók rakodóiból, az úgynevezett burcsellásokból kerültek ki a város modernizációját szolgáló gyárkezdemények munkásai. Szerinte az egykori burcsellások mai utódai a kis- és középvállalkozók, a kkv-szektor. Legalábbis ők lehetnének azok, akik munkaadóként és exportőrökként meglökhetnék Győr megakadt gazdaságát. A bökkenő csupán az, hogy a rendszerváltás tájékán színre lépett első, jobbára ösztönösen cselekvő vállalkozógeneráció mára kiöregedett. Az új nemzedék azonban késik, legfőképpen amiatt, mert a mai viszonyok közepette kevesek éreznek kellő elhivatottságot a saját biznisz (újra)építése iránt. Mindezért új, átfogó vállalkozáspolitikát sürget a kamarai vezető: „Nemcsak a befektető külföldi nagyvállalatokra kellene költeni. Ha a kormányzat széles alapokon, többet áldozna a feltörekvő hazai vállalkozókra, akkor azok sikeresebben tudnának kijutni a külpiacokra, pozíciókat szerezni a multik uralta termelési láncokban is.”
A helyi üzleti közösség kitörési pontként már több fejlesztési tervet is felvázolt. Így fantáziát látnak a térség szállítási-logisztikai szerepének növelésében, mivel Győr földrajzi fekvésénél fogva már ma is közúti, vasúti, folyami és nem utolsósorban légi közlekedési csomópont. A hozzá való infrastrukturális beruházások sorában többek között azt javasolják, hogy olyan délről északra tartó autópálya-építésekkel kellene kezdeni, amelyek tehermentesítik a zsúfolt és ugyancsak haladéktalan bővítésre váró M1-es fősztrádát.
Nem kevésbé nagyratörő terv, hogy az ökoturizmus jegyében összekapcsolnák a Szigetköz és a szlovák Csallóköz páratlan szépségűnek mondott tájegységeit. Állítják, hogy az Insula Magna névre keresztelt vízgazdálkodási program révén hazai és külföldi látogatók százezreit vonzó „desztináció” lehetne Győr, Mosonmagyaróvár és még egy sor Duna menti település. Felvetésük szerint a projekt részeként a szlovákokkal közösen kellene megépíteni az egész évben zavartalan hajózást biztosító fenékküszöböket az Öreg-Dunán. Ami bizonyára jót tenne a szlovák–magyar jószomszédi kapcsolatoknak is. Fél évszázad múltán így is feledtetni lehetne a kudarcba fulladt bős–nagymarosi vízerőmű máig bénító emlékét.
Bármilyen tetszetősen hangzanak a kitörés forgatókönyvei, a keserű valóság az, hogy még a város kisebb-nagyobb felújításaira sincs elegendő erőforrás.
Eddig arra sem jutott pénz, hogy a lepusztult győri vasútállomást alkalmassá tegyék a mozgássérültek és a babakocsival közlekedők számára. Ugyanakkor a nyomorúság kéz a kézben jár a pazarlással. Ezt példázza a Győr belvárosában terpeszkedő új fürdőkomplexum 21 medencével s a 32 méter magas, szódásüveg alakú csúszdatoronnyal. A Disneyland stílusú szuperstrand még a szociálliberális időkben, 19 éve, a Modern városok nevű kormányprogram keretében startolt. Közpénzből finanszírozva tavaly lett kész, az eredetileg előirányzott 8 milliárd helyett több mint 23 milliárd forintos költséggel. Kovacsics Imre, az élményfürdő megálmodója és az önkormányzat megbízásából annak üzemeltetője az építési tervek bővítésével magyarázza a költségek közel megháromszorozódását. Eredetileg csak az elavult városi strand felújításával számoltak, és csak később döntöttek arról, hogy az uszoda mellé még bekapcsolják az ugyancsak felújításra szoruló termálfürdőt, továbbá egy füst alatt árvízvédelmi töltést, díszteret és autóparkolót is építenek. A kivitelezési pályázatra egyedül a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. és konzorciális partnerei jelentkeztek, ők aligha fizettek rá a vitatott fürdőprojektre.
Pintér Bence, a város most hivatalba lépett új polgármestere a Szép Szónak úgy nyilatkozott, hogy a nyíltság és az átláthatóság mellett a magáénak vallott várospolitika alappillérének tekinti a korrupció elleni küzdelmet. A városvezető nemigen számít a központi elvonások csökkenésére, de meggyőződéssel állítja: antikorrupciós intézkedésekkel milliókat szerezhet vissza, fordíthat a köz javára. Pintér, aki ellenzéki újságíróként, a Tiszta Szívvel a Városért nevű civil egyesület színeiben legyőzte ugyan Győr eddig regnáló fideszes elődjét, Dézsi Csaba Andrást, a városi közgyűlésben masszív fideszes frakcióval néz szembe. Mindemellett alig pár nappal az új városvezetés hivatalba lépése előtt a fideszes képviselőcsoport búcsúzóul olyan játékszabályokat fogadtatott el a leköszönő városi közgyűléssel, amelyek bénítóan megnyirbálják a megválasztott polgármester jogkörét. Ennek alapján a kisebbségben lévő polgármesternek úgy kellene táncolni, ahogy a többségi Fidesz-képviselőcsoport fütyül. „Megpuccsoltak” – kommentálta a fideszes húzást Pintér Bence, s bejelentette: törvényességi eljárást kezdeményez a helyi kormányhivatalnál és az Alkotmánybíróságnál is.
Ebben az áldatlan pártpolitikai csatározásban hétről hétre újabb csörtékről szólnak a hírek, így hát felmerül a kérdés: születhet-e józan kompromisszum legalább a város ügyei mentén? Pintér polgármester nem túl derűlátó, mondván: ellenlábasai nem fognak visszariadni újabb gáncsvetésektől, csak hogy megtarthassák (köz)hatalmi pozícióikat. Ilyenformán e széttartó viaskodások közepette az sem lényegtelen felvetés: mi válhat valóra a jól hangzó stratégiai tervekből? Vajon a bezzegváros hogyan tud fellépni, lobbizni a térség gyarapodásának programjaiért?
