Egyesült Államok;Marilyn Monroe;Philadelphia;Donald Trump;amerikai elnökválasztás;John F. Kennedy;Pennsylvania;New York City;Kamala Harris;

Donald Trump szeretett szülővárosának legismertebb rendezvényhelyszínén, a Madison Square Gardenben mondott beszédet

- Donald Trump New York leghíresebb arénájában ünnepeltette magát egy olyan államban, ahol Ronald Reagan óta nem győzött republikánus jelölt

Egy messzire visszhangzó rasszista kiszólás és kínos magyarázkodás lett a vége.

New York-i kutyából nem lesz washingtoni szalonna. Erről győződhettek meg a Nagy Alma lakói, akik vasárnap húszezredmagukkal ellátogattak Donald Trump Madison Square Gardenben tartott vasárnapi kampánygyűlésére kilenc nappal a 2024-es elnökválasztás előtt. Az arénában ma is érezni múltból sugárzó politikai térerőt. 1939-ben az American Bund nevű Hitler-párti mozgalom tartott itt gyűlést, a falakon horogkeresztes és amerikai zászló mellett George Washington óriás arcképe is ki volt függesztve, akit a résztvevők „az első amerikai fasisztaként” méltattak. 1962-ben egy merőben más természetű politikai rendezvényen Marilyn Monroe énekelte el a Happy Birthday című dalt a 45. születésnapját ünneplő John F. Kennedy elnöknek.

Az est főszereplőjét a MAGA mozgalom (Make America Great Again) holdudvarának szereplői vezették fel. Mintegy két tucat vendég fellépő méltatta a republikánus elnökjelöltet.

Hulk Hogan egykori pankrátor egy rikító színű boában lépett a színpadra, beszédet mondott Tucker Carlson, a műsorában összeesküvés-elméleteknek helyt adó médiaszemélyiség, Elon Musk techmágnás, az X közösségi oldal tulajdonosa és a dezinformációt sem élharcosa, sőt a kampány során eddig láthatatlan egykori first lady, Melania Trump is. 

Az megszólalók közül a Kill Tony néven fellépő stand-up humorista, Tony Hinchcliffe karcolta meg igazán a gyűlöletbeszéd felszínét, amikor egy rasszista viccben Puerto Ricót egy Atlanti-óceánon úszó szeméthegynek nevezte. Daniel Alvarez, a Trump-kampány vezető tanácsadója egy aznapi közleményben hamar elhatárolódott az ízléstelen kijelentéstől, közlése szerint a vicc nem tükrözi Trump elnök vagy a kampánya véleményét. New York Cityben közel 1 millió ezer Puerto Ricó-i él, ami azonban ennél húsba vágóbb adat: az amerikai hadsereg jelenleg 330 ezer Puerto Ricó-i veteránt tart számon, a legfontosabb billegő állam (Pennsylvania) is közel 500 ezer olyan ember otthona, akik az USA társult államából vándoroltak az országba.

Ez nem jelenti azt, hogy Harris és a bevándorlók felé irányzott erőszakos és durva hangnem enyhült volna rendezvény további részében. Grant Cardone milliomos ingatlanbefektető szimplán úgy fogalmazott, hogy Kamala Harris és az „őt futtató stricik elpusztítják Amerikát.” És utána jött Trump. Tőle meglepő módon egy nagyon taktikus felütéssel kezdett: „tegyétek fel magatoknak a kérdést, jobban éltek-e, mint négy éve.” A beszéde jelentős részében az infláció megszüntetését, a Kínával szembeni védővámok bevezetését és természetesen az illegális migrációval összefüggő bűnözés rémét nagyította gigantikus méretűre.  Trump demokrata riválisát egy alacsony IQ-val rendelkező, komolytalan embernek nevezte. A volt elnök egyetlen szakpolitikai témájú új bejelentése az otthoni ápolást végzők számára biztosított adójóváírás intézménye volt, mert a volt elnök szerint „itt az ideje elismerni azokat, akik idős szüleikről és szeretteikről gondoskodnak.”

Ezalatt Kamala Harris cikk-cakkszerűen járta be Pennsylvania államot, amelynek 19 elektori mandátumára feltétlenül szüksége lesz a Fehér Ház kulcsának megszerzéséhez. Cherelle Parker, philadelphiai polgármester aznap egy Hollywood-i színészekkel megerősített sajtótájékoztatón is korteskedett Harris mellett, ahol többek között Leonardo DiCaprio és Robert De Niro filmsztárok is felszólaltak. Vasárnap délután aztán a polgármester és Harris közösen ellátogattak egy tradicionálisan fekete irodalmat árusító könyvesboltba. „Meg fogjuk csinálni! A győzelemhez Phillyn keresztül vezet az út” – fogalmazott Harris Philadelphia közismert becenevét említve. A fekete szavazók felé tett udvarlás másik egyértelmű jele volt, Harris felkereste a város egyik barber shopját (borbély szalon) is, amely Amerikában a fekete férfiak hagyományos találkozóhelyének számít. Egy fekete gyülekezetnek otthon adó templom után pedig egy puerto ricói étteremben bukkant fel a demokrata jelölt, hogy a fekete voks mellett a latino közösség felé is jelezze: eltökélt a szavazatuk megszerzése mellett.

A Harris-kampány tízparancsolatából tíz most arról szól, hogy az elmúlt 14 évben szinte mindig demokrata jelöltre szavazó Wisconsint, Michigant és Pennsylvaniát el kell hoznia a győzelemhez szükséges 270 elektori mandátum eléréséhez. Ehhez képest másodlagos, bár szintén jelentős feladat a fekete férfiak mozgósítása Harris számára.

A közvélemény-kutatások aggregált eredményeit közreadó 538 oldalán látható adatok szerint hét billegő államból háromban (Arizona, Georgia, Észak-Karolina) Trump vezet, míg az említett három északi államban és Nevadában fej-fej mellett állnak a jelöltek. Bár Trump előnye továbbra is hibahatáron belüli érték, a közhangulat iránya Harris megtorpanását jelzi. A korai szavazás keretében országszerte már több mint 43 millió szavazatot adtak le személyesen vagy levélszavazat formájában, de a győztes neve csak november 5. utáni napokban derül majd ki.

Hackerek szólnak bele az elnökválasztásba

A Trump-kampány munkatársainak telefonjáról sikerült hangfájlokat és sms üzeneteket megszerezniük a kínai állammal együttműködő hackereknek – írta tegnap a brit The Guardian. Múlt pénteken elsőként a The New York Times adta hírül, hogy kínai hekkerek próbálták feltörni Donald Trump republikánus elnökjelölt, J.D.Vance alelnökjelölt és a kampányuk más tagjainak telefonját. Az FBI és az amerikai kiberbiztonsági szolgálat megerősítette a hírt, hogy jogosulatlan hozzáférést észleltek az amerikai kereskedelmi telefonhálózatban. A Salt Typhoon nevű hekker csoport adatgyűjtés és kormányzati információszerzés céljából több telefonszolgáltató rendszerébe is betört: ilyenek az AT&T, a Verizon és Lumen Technologies rendszerei. Ám Peking nem az egyetlen globális hatalom, amely a befolyásolni kívánja az amerikai elnökválasztás zavartalan menetét. Egy hónapja az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelet három iráni állampolgárságú férfi ellen, akik az iráni Forradalmi Gárda tagjaiként Trump-kampányának digitális eszközeit vették célba. Az amerikai kormány által terrorszervezetként nyilvántartott paramilitáris csoport tagjai 2020 óta Trump stábtagjai mellett a korábbi Izraelbe delegált amerikai nagyköveten kívül a volt CIA igazgató-helyettest, valamint a védelmi és külügyminisztériumban dolgozók eszközeit is igyekeztek feltörni. Májusban sikeresen törték fel a Trump kampány munkatársainak e-mail fiókját azzal a feltehető céllal, hogy az üzenetek nyilvánosságra hozatalával szabotálják az akkor még Joe Biden demokrata jelölt ellen induló ex-elnök kampányát.

Kamala Harris kampányát sem kerülte el a külföldi beavatkozás

Az Egyesült Államok legfőbb ügyésze, Merrick Garland pénteki nyilatkozatában kifejtette, hogy „az alperesek elmondása szerint igyekeztek aláásni Trump elnök kampányát a 2024-es elnökválasztás előtt. Tudjuk, Irán folytatja arcátlan kísérletét, hogy viszályt keltsen, aláássa a közbizalmat az amerikai választásokat illetően és továbbra se hagyjon fel káros tevékenységével.” A kibertámadás nem az egyedüli incidens, amely fagyossá tette Washington és Teherán kapcsolatát. Trump elnök parancsára 2021 januárjában dróntámadás végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz Erők nevű különleges egységének parancsnokával Bagdadban. Az Iránban nemzeti hősként tisztelt Szulejmáni halála miatt a síita állam vezetői bosszút esküdtek Trump ellen. Augusztusban az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt Asif Merchant pakisztáni állampolgár ellen, aki a vád szerint az iráni állam tudtával New York Citybe utazott, ahol egy bérgyilkos segítségével egy Trump elleni merénylet előkészületét valósította meg. A tervezett akció és a Trump elleni két másik merényletkísérlet között a rendelkezésre álló információk szerint nincs összefüggés.

A külföldi beavatkozás azonban Kamala Harris kampányát sem kerülte el. A demokrata kampány munkatársai mellett Chuck Schumer demokrata szenátor és szenátusi frakcióvezető telefonját is igyekeztek feltörni.

A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője sietett cáfolni Peking szerepét az észlelt hekker támadásokkal kapcsolatban. Az NBC Newsnak küldött e-mail üzenetében úgy fogalmaz, hogy „nincs tudomásuk szóban forgó esetről. Az elnökválasztás az Amerikai Egyesült Államok belügye. Kínának nem áll szándékában beavatkozni az amerikai választásokba. Reméljük, hogy az amerikai fél, nem fog vádaskodni Kínával szemben az elnökválasztást illetően.”

Oroszország is igyekszik a saját politikai céljainak megfelelően befolyásolni a novemberi elnökválasztást. A kibertámadásokat monitorozó Microsoft Threat Analysis Center (MTAC) két Kremlhez kötődő internetes troll csoportot is azonosított, amelyek a Harris-Walz kampány elleni dezinformációt terjesztettek. A Storm-1516 nevű csapat hamis videót osztottak meg arról, hogy egy Harris szavazó megtámadott a Trump kampány egyik résztvevőjét. Egy másik hamis hír Kamala Harrist cserben hagyásos gázolással vádolta.

A Storm-1679 nevű csoport pedig hamisított fotókat osztott meg olyan nem létező reklámtáblákról New Yorkban, amelyek Harris káros programját hirdetik. Az álhír a Telegramm mellett az X nevű közösségi oldalon is futótűzként terjedt el.

A Boko Haram dzsihadista terrorcsoport hajthatta végre a támadást a Csád-tó térségében. Az afrikai országba az Orbán-kormány is küldene magyar katonákat.