2014-ben még csupán 4,8 millió nő és lány futballozott világszerte, ez a szám az elmúlt években 29 millióra emelkedett, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA) pedig az a célja, hogy 2026-ra 60 millióan futballozzanak. De nem csak egyre többen űzik ezt a sportágat, évről évre egyre nagyobb érdeklődés is övezi a női futballt.
A 2023-ban Ausztráliában és Új-Zélandon megrendezett világbajnokságon először vett részt 32 csapat, a mérkőzésekre majdnem kétmillió jegyet adtak el. A tavalyi női vb-n a stadionok átlagos látogatottsága 30 904 fő volt, ami jelentős előrelépés az előző, 2019-es franciaországi vb-hez képest, ahol átlagosan 21 700 ember drukkolt élőben. A férfiakkal egyelőre nyilván nem lehet összevetni az érdeklődést, a katari vb-mérkőzések átlagos nézőszáma 53 191 volt, ugyanakkor a különbség a nemek között folyamatosan csökken.
Gianni Infantino, a FIFA elnöke elmondta, szeretné, ha a férfi- és a női vb-n részt vevő játékosoknak egyenlő feltételeket és szolgáltatásokat biztosítanának, ugyanakkor ezt nehéz lesz megvalósítani, mert a műsorszolgáltatók és a hirdetők jóval alacsonyabb összeget szánnak a női tornára, mint a férfiakéra. A tavalyi vb-n a női csapatok között 152 millió dollárt osztottak szét, a pénzdíj a 2019-es vb-hez képest megháromszorozódott, a 2015-öshöz képest pedig a tízszeresére emelkedett. Ugyanakkor a katari vb-n jóval többet, 440 millió dollárt kaptak a férfiak.
A Nielsen 2019-ben készített jelentést a futball népszerűségéről: eszerint világszerte a felnőttek 44 százalékát érinti meg a futball. Ennek a 44 százaléknak pedig a bő harmada kíváncsi a női futballra is. Különösen kiemelkedőek a számadatok az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a lakosság 13 százaléka követi a női futballt. Mindez persze nem meglepő, hiszen az eddigi kilenc világbajnokságból négyet ők nyertek meg, 1996 óta pedig ötször diadalmaskodtak az olimpiákon.
„A női mérkőzéseknek immár óriási sportértékük van. Az élmezőny nagyon hasonló a férfi labdarúgáshoz, telt ház előtt zajlanak a német, az angol, a spanyol bajnokik, valamint a BL-meccsek, élvezhető futballt játszanak”
– jelentette ki a Népszava érdeklődésére Elbert Gábor, aki a női labdarúgás elkötelezett híve. Az MLSZ korábbi főtitkára, aki jelenleg egyetemi oktatóként és sportcoachként dolgozik, kiemelte: nemzetközi szinten a labdarúgás a legnépszerűbb sportág, így csak idő kérdése volt, hogy a női szakág mikor indul fejlődésnek. Szerinte hozzájárult ehhez, hogy az olimpiai mozgalom olyan sportágakat preferál, ahol egyaránt szerepelhetnek nők és férfiak.
„Ahol a futballnak van kultúrája, és az egymás iránti tisztelet magasabb szinten van, ott az látszik, nagyon komoly tömegek jelennek meg a női bajnokikon. A férfi labdarúgó-világbajnokság után a második legnagyobb üzlet az a női. A nemzetközi és az európai szövetség nagy összegeket invesztált a női futballba az elmúlt 20 évben. Miközben Magyarországon a női kézilabda és a vízilabda is népszerű, sajnos a férfi labdarúgás még nem fogadja el igazán a nőit, de csak nálunk ördögtől való, hogy a lányok futballoznak” – tette hozzá.
A világ egyik legnépszerűbb női futballistája most Alisha Lehmann, akinek 16,9 millió követője van az Instagramon. A svájci válogatott játékos a nyáron párjával, Douglas Luizzal együtt az olasz Juvenushoz szerződött. Lehmann elmondása szerint ő évente 180 ezer eurós fizetést kap, miközben brazil partnere 8,5 milliót vihet haza ugyanazért a munkáért. A nőknél a Barcelonában futballozó Aitana Bonmati a rekorder, ő nemrégiben egymillió eurós szerződést írt alá, míg Cristiano Ronaldo 200-szor annyiért kergeti a labdát Szaúd-Arábiában.
„Színvonalban, a termelt pénzben óriási a különbség, de kezdenek javulni az arányok” – mondta Elbert Gábor, aki szerint nincs értelme összehasonlítgatásoknak, jobb mindent a helyén kezelni, hiszen például egy olimpiai bajnoki aranyat is nagyon nehéz összemérni egy paralimpiai elsőséggel.
A magyar női futball lemaradása jelentős. Elbert szerint a spanyolokkal nagyjából egy szinten voltunk 15 évvel ezelőtt, ők most világbajnokságot nyertek, mi pedig ezt ugyanabból a fotelből nézzük. Persze találni pozitív példákat: Németh Diána és Papp Luca Európa egyik legerősebb klubjában, a német Wolfsburgban futballozik, míg Csiki Anna az angol Tottenhamhez szerződött.
„Ahhoz, hogy sportot csináljunk, négy dolognak kell összeállni: intelligencia, tisztesség, tudás és a munka. Ha a női labdarúgásban ezek mind jelen lennének, sokkal gyorsabban lehetne fejlődni. Az kétségtelen, sokkal több kislány focizik, mint korábban, de szakmaiságban még nagyon komoly előrelépési lehetőségek vannak”
– indokolt Elbert. Hozzátette, a hazai futball fejlődéséhez sokat hozzátehet, hogy 2027-ben Magyarország rendezi az U19-es Eb-t, nagy lépcsőfokot pedig az jelentene, ha a felnőtteknek sikerülne kijutniuk egy kontinensviadalra.
Messze a magyar áttörés, és az irány sem egészséges
Világot járt ferencvárosi szurkolóként azt láttam, hogy külföldön milyen hatalmas ütemben fejlődik a női futball, ezért gondoltam, hogy bekopogok Tepszics Ignác akkori sportigazgatóhoz, hogy megalakítanám a klub női futballszakosztályát. Pénzt nem kértünk és kaptunk, csak pályát, mezt és a Ferencváros név használatát. Ez 2004-ben volt, először a futsalcsapat állt össze” – emlékszik Hevesi Tamás edzői pályafutása egyik meghatározó pillanatára. Az előadóművészként is ismert zenész ekkor már saját költségén több külföldi edzőképző kurzust tudott a háta mögött, és megszerezte a legmagasabb edzői licencet is. Megfordult az USA-ban, Angliában, Dániában, illetve a skandináv országokban. Befektetésnek gondolta önmaga képzését, mivel a zene mellett a futball alkotja személyisége másik felét. Korábban Szekszárdon és Szentesen is vezetett női csapatot, és feltett szándéka volt, hogy hozzájárul a női futball hazai fejlődéséhez. Mélyről indult: 2004-ben összesen alig ezer igazolt női labdarúgó volt, miközben a lélekszámban jóval kisebb Dániában 52 ezer játékost tartottak nyilván.
Első toborzóján 168 jelentkezőből válogatott ki tizenötöt, de aztán azt vette észre, hogy egyre többen jönnek, és idővel összejött a nagypályás csapat is. Az első évben veretlenül jutottak fel az NB I-be, majd megszervezték az utánpótláscsapatot. Több bajnokságot nyertek, majd vezetővé lépett elő, mígnem neve felvetődött a női szövetségi kapitányi poszton, végül az U17-es korosztály vezetésével bízták meg.
Akkoriban többen is nagy potenciált láttak a női futballban, például az azóta elhunyt sportújságíró, Dénes András és az edző Kiss László, akik sokat tettek az ügyért. Hevesi Tamás meggyőződés szerint a női futball akkor tudna igazán szintet lépni, ha az oktatás már az iskolában elkezdődne. „12 éves korig a fiúk és a lányok szakedző irányításával együtt fociznának, és csak utána kellene a képzésüket szétválasztani” – vélte a szakember, aki elmondta: minimális fejlődést lát, de a tömegesítés továbbra is probléma itthon. Mindazonáltal a férfi- és a női futballt nem szabad összehasonlítani: a szabályok ugyanazok, meg a pálya mérete is, de a játék más. „Magas szinten a női futball gyönyörű játék, lassabb a férfiakénál, de szemet gyönyörködtetőbb, mert nagyon szépen játszanak a hölgyek” – szögezte le, míg az itthoni helyzetről megjegyezte: a legjobb magyar csapatok tele vannak légiósokkal, akik a lehetőségekhez képest túlzásokba eső fizetést visznek haza, miközben a legjobb magyarok külföldre igazolnak, ami szerinte nem egészséges irány.
