Történelmi lehetőség Budapest számára az olimpia rendezéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés - jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester mai sajtótájékoztatóján a Városházán. A városvezető kiemelte: a jelenlegi helyzet teljesen más, mint 2017-ben volt, amikor a Momentum által indított népszavazási kezdeményezés hatására a kormány végül visszavonta a pályázatot. A városvezető súlyos hibának nevezte, hogy akkor nem vitték végig a folyamatot és nem írták ki a népszavazást.
A legnagyobb különbség, hogy azóta valamennyi olimpia rendezéshez szükséges nagyobb sportlétesítmény elkészült, több világversenyt is rendezett már a város, így legfeljebb néhány kisebb sport beruházásra lehet még szükség. Karácsony szerint néhány versenyt el lehet vinni vidékre is, így például a kajak-kenu versenyeket Szegedre. Mint mondta:
„nem igen van a világon még egy olyan hely, amely ennyire ellátott lenne sportlétesítménnyel és még nem rendeztek olimpiát”.
"Az infrastruktúra fejlesztés viszont messze elmaradt a sportfejlesztések ütemétől. Ezek megvalósításában rejlik Budapest számára az olimpiarendezés történelmi lehetősége" – mutatott rá Karácsony Gergely, aki szerint ez messze túlmutat az aktuális pártpolitikai érdekeken. A városvezető éppen ezért reméli, hogy az olimpiarendezést zsigerből elutasítók, illetve támogatók egyaránt képesek ezeken túllépve közös tárgyalóasztalhoz ülni.
Karácsony Gergely a közgyűlés elé viszi az olimpiarendezés ügyétA főváros most nem arról dönt, hogy legyen-e olimpia Budapesten, csupán arról, hogy részt kíván-e venni egy előkészítő folyamatban - magyarázta a városvezető. A tárgyalások célja éppen annak vizsgálata, hogy miképpen lehet Budapestet alkalmassá tenni egy ilyen világméretű esemény megrendezésére. A fejlesztések fókuszában nem a sportberuházások, hanem az infrastruktúra, a közlekedés és a megfizethető lakások építése áll. Ehhez kéri a Fővárosi Közgyűlés támogatását.
"A végső döntést azonban a fővárosiaknak kell meghozniuk majd a tárgyalások során kialakított fejlesztési koncepció ismeretében"
– tette hozzá a főpolgármester, aki erre a népszavazást tartotta a legalkalmasabb formának, bár ahhoz pontosan kell tudni, melyik évben lenne az olimpia.
Jelen állás szerint a 2036-2044 jöhet szóba, addigra megépülhet például a diákváros, ami olimpiai faluként működhet a verseny idején, utána pedig kollégiumként hasznosítható.
Ehhez azonban jövő nyárra, de legkésőbb 2026 őszére ki kellene alakítaniuk az új koncepciót, amelyben egyértelműen szerepelnének a kormány vállalásai. Ahhoz azonban, hogy Budapest támogassa a rendezést új alapokra kell helyezni a kormány és a főváros viszonyát, vissza kell építeni az atlétikai stadionhoz kapcsolódó be nem váltott ígéretekkel szétvert bizalmat.
Karácsony Gergely most arra hajlik, hogy a budapestieket meg kell kérdezni, legyen-e olimpiaAhogy arról a Népszava is beszámolt: a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság felkérte Budapest Főváros Önkormányzatát, hogy vegyen részt egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban. Karácsony ígéretet tett arra, hogy a felkérést a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti és meghívta a közgyűlés jövő heti ülésére Gyulay Zsoltot, a MOB elnökét, valamint Szabó Lászlót, az MPB elnökét. Karácsony leszögezte: újabb jelentős sportlétesítményekre nincs szüksége a városnak, de minden olyan lehetőséget érdemben és konstruktívan kell megvizsgálni, ami a budapesti közterületek és közlekedés megújítását, a lakhatási válság enyhítését szolgálja. Az olimpiarendezés feltételeinek ismeretében a budapestieket meg kell kérdezni majd arról, hogy szeretnének-e a városban olimpiát. Ahhoz viszont, hogy eljuthassunk idáig, az szükséges, hogy a város megválasztott képviselői részt vegyenek a tervek kidolgozásában. Ehhez kéri a fővárosi pártok támogatását.