szakszervezetek;köztisztviselők;Miniszterelnökség;Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum;

- A kormány fájlalja, hogy a szakszervezetek korábban a sajtóhoz fordultak, inkább lemondja a köztisztviselőkkel tervezett egyeztetést

„Nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszervezeti oldalnak nem áll szándékában a kormányzattal érdemi egyeztetést folytatni” ‒ állapította meg a Miniszterelnökség.

A kormányzati oldal lemondja a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) október 25-i ülését ‒ közölte pénteken a Miniszterelnökség.

Az erről szóló közleményben az áll, „nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszervezeti oldalnak nem áll szándékában a kormányzattal érdemi egyeztetést folytatni”.

A Miniszterelnökség mindezt azzal indokolja, hogy

„ha a szakszervezetek valóban tárgyalni szerettek volna a kormányzattal és az önkormányzatokkal, akkor nem a sajtó nyilvánosságához fordulnak már az egyeztetéseket megelőzően”.

Amint a szakszervezeti oldal kész érdemben visszatérni a tárgyalásokhoz, úgy a kormányzat egy másik időpontban természetesen ismét megszervezi a KÉF ülését ‒ írja a Miniszterelnökség.

A 24.hu még augusztus elején írt arról, hogy az elmúlt öt évben rendre bőkezű fizetésemelésben részesültek a kormányzati vezetők, miközben a ranglétra alján lévő kormány- és köztisztviselők illetményét mindössze egyszer emelték. E körben a portál szerint általánosnak számítanak a havi bruttó 320 ezer forint körüli illetmények, és gyakran két-három diplomával rendelkezők keresnek ennyit. A területi közigazgatásban körülbelül 29 ezer munkavállaló dolgozik, egyebek közt a kormányhivatalok, a kormányablakok és a földhivatalok, valamint a munkaügyi hivatalok, a nyugdíj-, és közegészségügyi hatóságok munkatársai tartoznak ide. További, mintegy 27 ezer közszolga van az önkormányzati közigazgatásban. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a portálnak akkor arról számolt be, hogy ebben a közel 60 ezres munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetését továbbra is a garantált bérminimum szintjén (jelenleg bruttó 326 ezer forint) tartják. Bár a kormánytisztviselőkre, közszolgálati tisztviselőkre bértábla vonatkozik, mely besorolási fokozattól függően az átlagbérnél magasabb, felső határként akár milliós nagyságrendű illetményeket határoz meg, az érdekképviseleti vezető szerint ez a rendszer leginkább arra alkalmas, hogy elfedje azt, a munkatársak nagyobb része nettó 210–220 ezer forint körüli fizetésen tengődik. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium úgy reagált, valótlanságot közölt a 24.hu és az MKKSZ elnöke. A tárca szerint a cikkben szereplő állításokkal ellentétben a valóság az, hogy a kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben, és 2020 óta összesen átlagosan csaknem 50 százalékos illetményemelés valósult meg, az ott dolgozók bruttó átlagbére 510 585 forint.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Kardosné Gyurkó Katalint nevezte ki a posztra.