Az ukrajnai háború befejezésére szólított fel és „igazságos békét” sürgetett a BRICS-országok kazanyi értekezletén az ENSZ főtitkára. António Guterres emellett „azonnali tűzszünetet” és a túszok szabadon bocsátását követelte a Gázai övezetben és az összecsapások „azonnali beszüntetését” Libanonban. A világszervezet vezető diplomatája a BRICS-csúcstalálkozó záró napján beszélt - amely fórumtól Moszkva a feltörekvő gazdaságok Nyugattal szembeni egységes frontjának kialakítását remélte -, és programjában tegnap estére egy Vlagyimir Putyinnal való személyes találkozó is szerepelt, alig néhány nappal azután, hogy megerősítés nyert, Észak-Korea több ezer katonát küldött Oroszországba, hogy segítsen Moszkva javára eldönteni a két és fél éve húzódó, felörlő jellegű ukrajnai háborút.
„Békére van szükségünk Ukrajnában. Igazságos békére, amely összhangban van az ENSZ Alapokmányával, a nemzetközi joggal és a Közgyűlés határozatával” - mondta Guterres a csatlakozni kívánó országokkal kibővített "BRICS+" ülésen. A tanácskozáson házgazdaként elnöklő Putyin ezzel szemben azt mondta, hogy Oroszországot nem lehet legyőzni az ukrajnai csatatéren, és "illuzórikusnak" nevezte az erre irányuló nyugati törekvéseket. A találkozón jelen volt Hszi Csin-ping kínai elnök is, aki reményét fejezte ki, hogy a BRICS „a béke stabilizáló ereje” lehet.
A tatárföldi Kazanyban tartott háromnapos csúcs - amelyet a Kreml „az Oroszország által valaha tartott legnagyobb külpolitikai eseményként” emlegett - a pénzügyi együttműködés elmélyítéséről, a nyugati dominanciájú fizetési rendszerek alternatíváinak kidolgozásáról, illetve a BRICS-országok csoportjának bővítéséről szólt, de fontos döntés nem született. A szövetség, amely 2009-es megalakulásakor eredetileg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalta magában, az év elején Iránnal, Egyiptommal, Etiópiával és az Egyesült Arab Emírségekkel bővült, Törökország, Azerbajdzsán és Malajzia pedig már kérelmezte felvételét, a törzstagok közül azonban néhányan ellenzik a további bővítést.
Az ülésen Putyin azzal vádolta a Nyugatot, hogy „illegális egyoldalú szankciókkal, szemtelen protekcionizmussal, a valuta- és tőzsdék manipulálásával, valamint a demokráciát, az emberi jogokat és az éghajlatváltozási menetrendet állítólagosan előmozdító könyörtelen külföldi befolyással” próbálja megfékezni a globális Dél növekvő hatalmát. „Az ilyen perverz módszerek és megközelítések - hogy nyíltan fogalmazzak - új konfliktusok kialakulásához és a régi nézeteltérések súlyosbodásához vezetnek” - mondta, „ennek egyik példájaként" emlegetve Ukrajnát.
Közben a Meduza ellenzéki hírportál megszerezte azokat a módszertani ajánlásokat, amelyet az orosz elnöki adminisztráció az állami és kormányhű média számára állított össze arról, hogyan kell tudósítaniuk a BRICS-csúcsról. A tézisek között szerepel, hogy Putyin elnököt a „világ többségének informális vezetőjeként” kell beállítani, s a híradásokban el kell mondani, hogy a Nyugat egészében „aggodalom uralkodik”. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a kazanyi fórum megmutatta, hogy„kudarcot vallottak” a háború kitörése utáni „elszigetelési kísérletek” Oroszországgal szemben. Az orosz-kínai együttműködés pedig a világ ügyeiben az egyik fő stabilizáló tényezőként működik a globális színtéren.
A Meduza ennek kapcsán megállapította, hogy a kormánypárti média és tévécsatornák mind e tézisekkel egybecsengő kifejezésekkel tudósítanak a fórumról.
Nem Putyin kedve szerint alakul a BRICS-csúcs