Előzőleg Kamilla királynéval együtt hat, sok pihenést megengedő látogatást bonyolított le Ausztráliában, ahol a monarchia 13 éve nem mutatta meg magát a legfelső szinten. Tavasszal nyilvánosságra került daganatos betegsége miatt III. Károly útja hosszú ideig bizonytalan volt, végül orvosai engedélyt adtak neki a még egészséges embereket is megterhelő hosszú repülőútra. A két éve trónra lépett, 75 éves uralkodó és 77 éves hitvese a rájuk jellemző fegyelemmel és kitartással viselték a hőségben zajló programokat. Walesi hercegként Károly 16-szor járt már Ausztráliában.
A mostani, mindössze Sydneyre és a főváros Canberrára szorítkozó hivatalos programból a nemzetközi figyelmet leginkább Lidia Thorpe, Victoria állam független szenátorának egyéni tiltakozása váltotta ki, amely a király canberrai parlamenti beszéde után történt. Az őslakos származású politikus elképesztő szavakat vágott az uralkodó fejéhez. "Nem vagy a királyunk, nem vagy az uralkodónk. Népirtást követtél el velünk szemben. Add vissza a hazánkat! Add vissza, amit elloptál tőlünk. A csontjainkat, a koponyáinkat, a csecsemőinket, az embereinket. Tönkretetted az országunkat. Szerződést akarunk, köss velünk szerződést!"
A hétfői incidens csak rátett egy lapáttal arra az inzultusra, hogy a hat ausztrál szövetségi állam miniszterelnökei nem fogadták el a Károly beszédére szóló meghívást. Később a The Times rádiócsatornának nyilatkozva Thorpe vitatta, hogy "kötözködni" akart volna. Ragaszkodott hozzá, hogy csak az igazságot mondta ki. "Kétszáz évvel ezelőtt erőszakos invázióra került sor, és a bennszülöttek azóta is Ausztrália legszegényebb néprétegét alkotják. 24 ezer gyermeket vettek el családjaiktól. Károlynak el kell ismernie a népirtás tényét, és azt békeszerződéssel kell kárpótolni" – mondta.
Lidia Thorpe egyik legnagyobb sérelme az – idézte fel a BBC –, hogy Ausztrália a Nemzetközösség egyetlen olyan országa, amely nem írt alá szerződést őslakosaival. Szerinte az a tavalyi népszavazási kezdeményezés, amely alapján az alkotmányban ismerték volna el az “első nemzetek” népét és lehetővé tették volna számukra, hogy a parlamentnek tanácsot adó testületet hozzanak létre, csak elvonta a figyelmet attól a céltól, amelyért évek óta küzd. Az ausztrálok elsöprő többséggel elutasították a javaslatot, és maga is nemmel szavazott. A BBC-nek akkoriban azt mondta, a referendum arról szólt, hogy „beolvasszanak minket a gyarmati alkotmányba, hogy szép, takaros kis ausztrál őslakosok legyünk, akiket a gyarmatosító továbbra is elnyom majd”.
Parlamenti beszédében III. Károly felidézte, milyen meghatározó élménye volt, amikor 17 éves korában egy évet a Victoria állambeli Geelong Grammar School "bozótföldi" (hegyvidéki) iskolájában töltött. Ehhez képest a sokat emlegetett skóciai Gordonstoun internátus semmi nem volt – mondta. A köztudottan köztársasági érzelmű kormányfő, Anthony Albanese a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott arról, milyen tiszteletet tanúsít a király az ausztrál nép iránt, miközben a „koronától való különválás” napirenden szerepel az országban. Bár Albanese végső célja a szuverenitás visszaszerzése, kormányzása első három évére nem tervezett erről népszavazást. A következő választásra 2025 májusa előtt kell sort keríteni, s ha ezen ismét a Munkáspárt nyer, felmerülhet egy referendum gondolata.
Ausztrália államformája föderatív parlamentáris monarchia, perszonálunióban Nagy-Britanniával és több más nemzetközösségi királysággal, s az államfő a mindenkori brit uralkodó. 1999-ben, az ausztrálok népszavazáson a monarchia mellett kötelezték el magukat. III. Károly még mostani utazása előtt jelezte, hogy majdan tudomásul fogja venni az ausztrál nép függetlenedési akaratát.