- Feleannyit költ az állam családtámogatási juttatásokra a GDP-hez képest, mint 14 éve

A családi pótlékra, gyesre, gyermeknevelési támogatásra kifizetett összegek több évtizedes mélypontra kerültek – derül ki a Bank360 elemzéséből.

A portál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) családtámogatások állami kiadásait mutató statisztikája alapján kiemeli,

A KSH az említett statisztikájában az állami költségvetésből havi rendszerességgel fizetett családtámogatási juttatásokat összesíti. Már a 2000-es évek elején is a GDP 1,8 százalékáról 1,5 százalékra ment le ez a mutató, azonban azt követően ismét 2 százalék fölé került. Ilyen mélyen viszont, ahol most van, a rendszerváltás óta még sosem állt.

Az adatokból az is kiderül, hogy

Tavaly csupán két támogatás típusnál volt növekedés:

• a csecsemőgondozási díjra (CSED) 153,4 milliárd forintot fordított az állam,

• míg a gyermekgondozási díjra (GYED) 328,3 milliárd forint jutott.

Mindkét juttatást a dolgozó nők korábbi jövedelme alapján állapítják meg, ennek köszönhető, hogy a CSED-re kifizetett összeg 15,7, a GYED-összege pedig 14,3 százalékkal nőtt. A 2023-ban mért 17,6 százalékos átlagos inflációt ugyanakkor egyik támogatásnál sem érte el a növekedés.

Minden más családtámogatási juttatásból kevesebb érkezett a családokhoz a rekord inflációs esztendőben:

• anyasági ellátásokra kevesebb mint 5,94 milliárd forintot fordított az állam, ez 2018 óta a legalacsonyabb összeg nominálisan is,

• a gyermekgondozást segítő ellátásra (régebben GYES) 54,78 milliárd forint jutott, ami 2005 óta a legalacsonyabb összeg,

• gyermeknevelési támogatásra 9,75 milliárd forintot fizetett az állam, ilyen címen ennél kevesebbet utoljára 1997-ben kaptak a családok,

• a 2008 óta nem emelt családi pótlék címén 302,1 milliárd forintnyi kifizetés történt, ez 2005 óta a legalacsonyabb összeg.

A portál kiemeli, a juttatások értékvesztésén túl a GDP-arányos állami kiadás csökkenésében az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években a született gyermekek száma nem tudta megközelíteni a 2010 előtti szintet.

A családtámogatási juttatásokra kifizetett teljes összeg tavaly a KSH adatai szerint 854,3 milliárd forint volt, ez alig 7,1 százalékkal haladta meg a 2022-asat, vagyis 10,5 százalékkal maradt el a tavalyi átlagosan 17,6 százalékos inflációtól. A Bank360 elemzése szerint a legutóbbi néhány év kivételével a GDP jellemzően gyorsabban nőtt, mint az árak, de ha csupán az inflációt követték volna ezek a családtámogatási juttatások, tavaly akkor is legalább 25,5 százalékkal többet (1072 milliárd forintot) kellett volna ilyen címen az államnak kifizetnie, mint amennyit végül elköltött ezekre a családtámogatási juttatásokra.

A családi adókedvezményt nem listázta a családtámogatási juttatások között a KSH, hiszen ez nem állami kifizetés, ebben az esetben a jogosultak által fizetendő személyi jövedelemadó egy részéről mond le a költségvetés. A 2010-ben bevezetett, és azóta csak a kétgyermekes családok számára emelt adókedvezmény is elértéktelenedett mára, ezért akarja a kormány megemelni: a közzétett törvénytervezet szerint 2025 júliusától 50 százalékkal, majd 2026-tól újabb 50 százalékkal emelkedik az összege.

Egy gyerekre 10 ezer forint igényelhető vissza havonta, az a tízezres viszont 2023-ban már alig 5300 forintot ért. A három gyerek után visszakapható 99 ezer forint (három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33 ezer forint jár) értéke 53 ezer forintra csökkent tavaly, vagyis ezeknek a tételeknek a duplázása az idei és jövő évi várható inflációt is beszámítva arra lesz elég, hogy a családi adókedvezmény reálértéke újra elérje a 2010-es szintet.