sorozat;Cannes;Hunyadi János;

Rujder Vivien, Kádár L. Gellért és Törőcsik Franciska a vörös szőnyegen

- Cannes-ban ünnepelték Európa magyar megmentőjét

A világ vezető tévés vásárján, a cannes-i Mipcomon tartották a Hunyadi tévésorozat első részének világpremierjét. Minden a magyar hőstől volt hangos.

Tizennégy év. Ennyi idő telt el attól a pillanattól, amikor Robert Lantos producer úgy döntött, el kell mesélni a világnak Hunyadi János, ahogy a díszbemutatón fogalmazott, eddig el nem mondott történetét. Egy olyan történelmi karakter életét, aki meghatározta Európa jövőjét és megállította a török európai terjeszkedési terveket, ezzel megmentve a Vatikánt. Lantos ambíciója egy masszív európai koprodukcióban valósult meg, melynek fő gyártója a hatvanötödik évfordulóját ünneplő német Beta: a magáncég olyan művekkel vált ismertté, mint a Rex felügyelő különböző változatai vagy ha már történelmi produkciót kell mondani, akkor a Babilon Berlin. Noha a tízrészes Hunyadi széria – melynek nemzetközi címe a Rise of the Raven lett – csak 2025 első negyedévében debütál majd az európai tévécsatornákon, az egyik legjelentősebb tévés vásárján, a cannes-i Mipcomon vörös szőnyeges világpremier keretében mutatták be a széria első részét az alkotók jelenlétében. És nyugodtan le lehet írni: sikeres debüt volt kedd este a Croisette-n.

A Mipcom kifejezetten érdekes rendezvény, mely tulajdonképpen egy gigantikus vásár, ahol a világ televíziós – ebbe beleértve a streaminget is – úgynevezett networking tevékenységet végeznek. Azaz üzleti találkozókat tartanak és koccintanak a korábbi és a leendő sikeres üzletekre, különböző előadások és prezentációk keretében diskurálják meg a piaci trendeket. Illetve, nem mellékesen, a legkurrensebb friss produkciókat futtatják meg a jogtulajdonok. Magyar vonatkozású projektek bőven vannak egy ilyen eseményen – lévén hazánk jelentős filmgyártó ország –, például a CBS – Paramount amerikai stúdiók az NCIS legújabb spinoffját, a Tony & Rivát promotálták: ebben a széria két népszerű karaktere visszatér és a sztori szerint Párizsban élnek a közös gyermekükkel. De például ott volt a Il Turco című török sorozat, mely esetében fel volt tüntetve Magyarország gyártóként, de a híres Carlton hotelre kihelyezett plakát bőven elég volt ahhoz, hogy azt gondoljam, nem biztos, hogy valaha látnom kell ezt a művet. A Mipcom tehát egy klasszikus market, mely egyébként a májusi híres Cannes-i Fesztiválnak a része, csak ott éppen a mozgókép ünnep viszi el a világsajtó figyelmét. A Mipcomon ellenben keveset vetítenek – elvégre sokszor work in progress termékeket vezetnek be – összesen három este töltötték meg a Grand Auditoriumot (amit elvileg a Lumière-teremként ismer a világ), ebből pedig az utolsó nagy premiernap volt a Hunyadié. Ami ennek fényében igen nagy szó. Úgy tudjuk, Robert Lantos szériája több száz másik produkcióval versenyzett a slotért. A Beta pedig mindent megtett, hogy a Hunyadi produkció és magyar szavaktól legyen hangos a Mipcom: kiemelt helyeken plakátokkal, fotósorozatokkal és magával a premierrel is a rendezvény slágertermékévé tették a Nemzeti Filmintézet által is kiemelten kezelt tízrészes szériát.

Természetesen egy helyszíni tudósítás esetében mindenki arra kíváncsi, hogy milyen volt a vetített mű. Hosszú kritikát nem érdemes, de nem is lehet egyetlen epizód alapján írni egy tízrészes minisorozatról, pláne öt hónappal azelőtt, hogy adásba kerülne bármi is belőle. Persze, véleményünk van: a Hunyadi első része sikeresen vezeti fel a történelmi környezetet és a főszereplő karaktereket, megelőlegezve a várható drámákat, vért, szexet és sorsdöntő intrikákat. Ahogy az első két epizódot jegyző, a Beta által felkért, Oscar-jelölt Robert Dornhelm lapunknak megjegyezte, övé volt a leghálátlanabb feladat, mert mindig az „alapozás” a legnehezebb és legtöbb felelősséggel részes egy ilyen nagyságrendű produkciónak és kvázi az ő tapasztalatára volt szükség, hogy a produkció felálljon. Nem mellékesen a veterán direktor pedig hozta, amit kell, korrekt jelenetek pörögnek egymás után, bemutatja a főbb viszonyrendszereket és ízléssel kezeli a romantikával – vagy éppen annak hiányával – terhelt szituációkat is. A színészi alakítások is meggyőzőek, a Hunyadi Jánost alakító Kádár L. Gellért fizikai képességeit kvalitásosan emelik ki, Töcsőcsik Franciska pedig messze a legdrámaibb karakter, mint Mara, Brankovics György szerb despota lánya, aki népe érdekében a szultán ágyasa és „kettős ügynök” lesz. Rujder Vivien pedig energiákkal teli Szilágyi Erzsébetet hoz, ebből a szempontból pedig ő igencsak modern, mondhatni kortárs női figura. Dornhelm szavai szerint Hunyadi János történetének elmesélése nemes feladat, és valóban annak idején megvédte Európát, ám azóta a nyugatot másképpen, de mára már csak bevették a törökök, társadalmi jelenlétük és kultúrájuk igen erős. Koby Gal-Raday, a Beta producere szerint a sorozat ugyan történelmi, de elsődleges céljuk az volt, hogy fiatalabb generációk értsék meg és gondolkodjanak el a közös múlton és a mai Európán függetlenül bármiféle politikai hovatartozástól függetlenül. Robert Lantos pedig hangsúlyozta: semmiféle befolyás nem volt a Hunyadi elkészítése során, ennél függetlenebb produkciót el sem tud képzelni – főleg a tengerentúlon nem.

A Hunyadi többi – harmadiktól a tizedikig – epizódját magyar alkotók, Nagypál Orsi, Szász Attila és a kreátori és showrunneri feladatokat ellátó Lengyel Balázs jegyzi. Dornhelm szerint az igazi nagy kihívás a nyelvhasználat volt, mert a művészi koncepció az volt, hogy minden karakter az anyanyelvén és az adott szituáció kereteinek megfelelő nyelven beszél. Így az első részben hallhattuk a Hunyadi Jánost alakító Kádár L. Gellértet és Törőcsik Franciskát halljuk például szerbül kommunikálni – ha már a zseniális Rade Serbedzijával van közös jelenetük. De Törőcsikre igazából a második Murat (Murathan Muslu Bécsben élő török sztárszínész) szultánnal való kommunikációjában a török nyelv nagymestereként is tekinthetünk. Hogy ez rendhagyóan művészi megoldás, Lantos egyetért, de mindemellett úgy gondolja, hogy a Hunyadi tömegeknek szóló sorozat. Az artisztikus hozzáállás Dormhelmnek is szimpatikus gondolat, ám megjegyzi, úgy tudja, hogy a főbb piacokon (Németország, Olaszország, Szerbia) szinkronizálják majd a Hunyadit. De ez nem ördögtől való gondolat, elvégre Federico Fellini is utólag adta a színésze szájába a szavakat. Az, hogy Magyarországon milyen változat látható majd a nagyközönség számára – és persze, hogy pontosan mikor – az a produkcióba is beszálló TV2 döntése lesz majd.

1956 szimbólumait, köztéri alkotásait elemezte Sugár János konceptuális művész az  székfoglalójában a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián. Egy régi-új ’56-os alkotást is bemutatott.