A felnőtt népesség tagjainak kétharmada (65 százalék) úgy gondolja, hogy a hazai általános és középiskolák minősége romlott az elmúlt 15 évben, – minden második felnőtt úgy látja, hogy nagyon sokat romlott a helyzet ebben az időszakban, és még a kormánypárti szavazók fele is úgy látja, az oktatási rendszer minősége egészen biztosan nem javult az elmúlt években, igaz, 70 százalékuk szerint nem is romlott – derült ki az IDEA Intézet legfrissebb, az Átlátszó által közölt felméréséből. Az augusztus 28 és szeptember 6-a között végzett országosan reprezentatív kérdőíves felmérés középpontjában a közoktatás helyzete állt, illetve az, hogy a tapasztalatok szerint a megkérdezettek kit tartanak felelősnek azért.
Az oktatási rendszerben dolgozók az átlagnál jóval nagyobb arányban gondolják, hogy romlott a közoktatás színvonala az utóbbi években, különösen akkor, ha a közeli családtagjaik között is vannak iskoláskorú gyermekek. Az oktatási ügyekben való közvetlenebb érintettség még a pártpolitikai kötődéseket is gyakran felül tudja írni: azon kormánypárti szavazók között 62 százalék a minőségromlást érzékelők hányada, akik munkájuk és családi hátterük révén is érintettek oktatási ügyekben, miközben általában a Fidesz-KDNP szavazói körében csak 25 százalék ugyanez az arány.
A vizsgálat során a kutatók a legutóbbi PISA felmérés eredményeivel is szembesítették a válaszadókat, amelyek szerint a magyarországi 15 éves gyerekek 26 százaléka nem tanul meg olyan jól olvasni az iskolában, hogy megfelelően tudjon a későbbiekben érvényesülni. A felelősség megítélésének kérdésében erősen megosztott a hazai felnőtt társadalom.
Budai elitiskolában mutatta be az Orbán-kormány az uniós illetékeseknek, hogy néznek ki a magyarországi közoktatás mindennapjaiA népesség fele a kormányt és az állami szerveket, hivatalokat, esetleg az önkormányzatokat is felelőssé teszi az alapkészségek oktatásával kapcsolatos rossz eredményekért, egyharmaduk kizárólag ezeket az állami bürokratikus aktorokat okolja. Ezzel szemben a felnőtt népesség másik egyharmada kizárólag a közoktatási rendszer érintett alanyait, vagyis a szülőket, a gyereket, az oktatókat, vagy az iskolai vezetőket hibáztatja az oktatási rendszer rossz eredményeiért. Ugyanakkor csak a felnőttek alig több, mint egytizede látja úgy, hogy jelenleg az egyetemi diploma megszerzése érdemben segíti a boldogulást az életben Magyarországon. Az egyetemi diplománál még egy kicsit fontosabbnak is tartják a boldogulás szempontjából a szülők anyagi helyzetének jellemzőit, illetve a megfelelő minőségű politikai kapcsolatok meglétét is.
„Politikai helytartók irányítják az oktatást Magyarországon”A vélemények alakulását alapvetően meghatározzák a pártkötődések: miközben az ellenzéki pártok szavazói többségében a kormány és egyéb állami szereplők felelősségét hangsúlyozták, addig a kormánypárti szavazók a rossz eredmények mögött elsősorban a diákok, a tanárok, illetve az iskolák vezetőinek teljesítményét látják. Az eredményekből az is kitűnik, hogy az alacsonyan iskolázott felnőttek kevésbé gondolják úgy, hogy közoktatás gyenge teljesítményéért a kormányzat rossz oktatáspolitikája lenne okolható.
A felnőtt népesség tagjainak többsége az oktatási rendszer minőségének romlását érzékelte az elmúlt években, amivel kapcsolatban a döntő többség (a felnőttek mintegy kétharmada) úgy gondolja, hogy súlyos társadalmi problémákhoz vezethet, amelyekre a politikusoknak és a pártoknak sürgősen reagálni kellene. A felnőttek hasonló hányadának tapasztalatai szerint sokan nem sajátítják el megfelelő színvonalon az alapkészségeket, így a szakmájukban sem tudnak megfelelően fejlődni, emiatt egyre kevesebb lesz a képzett munkaerő, ezért Magyarország fejlődése lelassulhat a jövőben.
Ez bizony megszorítás volt, és most maga az Orbán-kormány vallotta beA tavalyi kompetenciamérésben részt vevő iskolák 77 százaléka számolt be arról, hogy közvetlenül érinti a pedagógushiányVideoton-vezér: a keleti nyitás politikája sikertelen, a magyar munkaerő-csökkenés két fő oka pedig az oktatás és az egészségügy elhanyagoltsága