Új elsőfokú eljárásra kötelezte a Kúria a Fővárosi Törvényszéket abban az egyetlen vessző körül forgó perben, amelyet a Líra indított a Fővárosi Kormányhivatal ellen a fóliatörvény miatt. A fogyasztóvédelmi hatóság ugyanis múlt év júliusában 12 millió forintra büntette a Líra Kiskereskedelmi Kft.-t, amiért a könyvesboltjaiban a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című könyvet nem fóliázta be, ráadásul azt az ifjúsági könyvek között árulta.
A Fővárosi Kormányhivatal akkor a melegellenesre hangolt „gyermekvédelmi” törvény szellemiségét tükröző módosított kereskedelmi rendeletre hivatkozva úgy fogalmazott: a vizsgálat megállapította, hogy „az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermekeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt”. A „gyermekvédelmi” törvény végrehajtási utasítását 2021 augusztusában a kereskedelmi kormányrendeletben tettek közzé, kiegészítve a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 2009-es kormányrendeletet. A törvény 2021 júniusában jelent meg a Magyar Közlönyben.
A Líra 2023 szeptemberében a bírósághoz fordult, az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék idén februárban a Lírának adott igazat. Az ítélet szerint a jogszabály szövegét, amely szerint a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló termék „a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”, vessző nélkül nem lehet másként értelmezni, mint hogy csupán az elkülönítetten tartott könyveket kell lefóliázni.
„Én legszívesebben Orbán Viktort fóliáznám be”Az ominózus passzus a Magyar Közlönyben megjelent, hiteles formában a következőképpen volt olvasható idén nyárig: a „termék a többi terméktől elkülönítve (hiányzik a vessző) csak zárt csomagolásban forgalmazható”. Így pedig a szabály jelentése annyi, hogy ha a többi terméktől elkülönítve helyezi ki a terméket a boltos, akkor kizárólag zárt csomagolásban teheti ezt meg. Vagyis semmit sem ír elő arra az esetre, ha nem elkülönítve helyezik el a homoszexualitást megjelenítő könyvet. A Fővárosi Törvényszék a Líra jogi képviselőjének többi érvét nem is vizsgálta, pusztán a vessző nélküli szövegrész értelmezése alapján hozta meg ítéletét.
Időközben a Győri Törvényszék előtt is pert nyert a Líra. Ítéletében a Győri Törvényszék is megerősítette: a rendelet „kitétele a vessző írásjel nélkül valóban azt jelenti”, hogy csupán az elkülönítetten tartott könyveket kell lefóliázni.
A Fővárosi Kormányhivatal a jogerős ítélet után a Kúriához fordult. Mostani ítéletében a Kúria arra jutott, a rendelet értelmezésekor az elsőfokú bíróság, a Fővárosi Törvényszék hibázott. Világos és egyértelmű, hogy elkülönítve és zárt csomagolásban lehet csak forgalmazni ezeket a könyveket – érvelt a legfelsőbb bírói fórum –, így téves volt az a következtetés, hogy a zárt csomagolás kitétele lenne az elkülönítésnek. Minden alapot nélkülöz az elsőfokú bíróság értelmezése, hiszen semmi nem utal feltételes módra a szövegben – tette hozzá a Kúria. Megjegyezte azt is: egy esetleges vesszőhiba se lenne alkalmas arra, hogy olyan tartalmat tulajdonítsanak a rendeletnek, amelyik nem következik a normaszövegből. „Az ilyen könyveket nem lehet mutogatni, közszemlére tenni úgy, hogy bárki nehézség nélkül láthassa őket” – közölte a Kúria.
Fóliatörvény: vesszőhiba ide vagy oda, a Kúria hatályon kívül helyezte a Lírának kedvező ítéletet„A Kúria az a tényt, hogy a jogalkotó megváltoztatta a jogszabály szövegét, és az idén nyáron módosított rendeletben már vesszővel és szűkebb termékkörre vonatkozóan szerepel az inkriminált mondat, nem értékelte az elsőfokú ítéletben foglalt megállapítás utólagos elismerésének. A per a mai ítélet alapján újrakezdődik a Fővárosi Törvényszéken. A Líra továbbra is meg van győződve arról, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság határozata jogellenes. Mivel az elsőfokú bíróság az idén februári eljárásban nem vizsgálta további érdemi érveinket, abban bízunk, hogy ezek figyelembevételével a bíróság ismét kimondja, hogy a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása jogszabálysértő volt. A Líra megvárja a leírt ítéletet, és annak fényében mérlegeli egy esetleges alkotmányjogi panasz benyújtását az Alkotmánybírósághoz” – olvasható a könyvkereskedelmi cég közleményében.
Segített a hetedik alkotmánymódosítás?
A Kúria mostani döntése összefüggésben állhat az Alaptörvény 2018-as, hetedik módosításával, amikor is - sok egyéb mellett - az alkotmányba írták, hogy a bíróságoknak mit kell figyelembe venniük a jogszabályok alkalmazása során. Az Alaptörvénybe írt, 2019. január 1-től hatályos szöveg a következő: "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak."
Vagyis az adott esetben nincs jelentősége az eredeti - azóta már módosított - kormányrendeletben szereplő vesszőhibának, amelyre az első fokú bíróság hivatkozott, hiszen a jogszabály célja ettől függetlenül egyértelmű. A Kúria épp ezzel érvelt, amikor új eljárásra kötelezte a Fővárosi Törvényszéket, mondván: nem vette figyelembe a fóliázást előíró jogszabály célját.
A Kúria szerint világos, hogy mi volt a rendelet célja, mivel a szövegben nincs utalás feltételes módra, hiába hiányzik a vessző a szóban forgó résznél. Tehát a rendelet egészéből nem következik az az értelmezés, hogy az elkülönített könyveket kell csak lefóliázni.
A Telex szerint ezzel az alperes kormányhivatal érvelését fogadta el a Kúria, amely hivatkozott az Alaptörvényre is, miszerint a házasság férfi és nő között valósulhat meg, az anya nő, az apa pedig férfi, és minden gyereknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz.
A mostani ügyből is jól látszik, hogy a jogszabály betű (vagy éppen írásjele) szerinti értelmezése teljesen eltérhet a jogszabály egészének, illetve céljának az értelmezésétől - vagyis a különböző bíróságok egy adott ügyben más-és más következtetésekre juthatnak. Ráadásul, szemben a törvényekkel, a kormányrendeletnek általában nincs indoklásuk, amit figyelembe kellene venni a bíróságoknak.