Négy izraeli katona meghalt és 58 megsebesült egy dróncsapásában, amely az Izrael középső részén fekvő Binjamina melletti katonai támaszpontot érte vasárnap este. A támadást a libanoni Hezbollah vállalta magára, és azt is megmagyarázta, miként sikerült célba juttatni az öngyilkos drónt a híres izraeli légvédelem mellett, számolt be az izraeli média. A terrorszervezet szerint egy összetett hadműveletet hajtottak végre, több tucat rakétát indítottak (az izraeli hadsereg, IDF közlése szerint 115-öt) amivel sikerült lefoglalni az izraeli védelmi rendszereket. A drónok így ki tudták játszani a légvédelmi radarokat, egyikük a katonai támaszpont étkezdéjébe csapódott be vacsoraidő alatt.
A történtek az IDF-t is meglepték. Daniel Hagari szóvivő közleményben jelentette be: vizsgálat indult annak tisztázására, hogyan tudott egy drón mindenféle figyelmeztetés nélkül behatolni a légtérbe és célba találni. „Kötelesek vagyunk jobb védelmet biztosítani” – hangsúlyozta a szóvivő.
Már az október 1-jei iráni ballisztikus rakétatámadás is jelezte, hogy a híres izraeli légvédelem sem mindenható. Az Irán által Izraelre kilőtt 180 rakéta semlegesítése ezúttal nem volt közel száz százalékos, mint az áprilisi iráni támadás idején, ezúttal voltak becsapódások izraeli katonai létesítményekben is, mégha jelentős károkat nem is okoztak.
A binjaminai halálos dróntámadás napján, ugyancsak vasárnap jelentette be Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Joe Biden elnök utasítására engedélyezte egy THAAD-üteg telepítését Izraelbe. Washington a rendszer működtetéséhez szükséges mintegy 100 amerikai katonát is Izraelbe küldi, közölte a Reuters hírügynökség.
Az amerikai erősítés célja, hogy megvédje az országot az elkerülhetetlennek tűnő, regionális háborúval fenyegető iráni-izraeli kölcsönös válaszcsapásokban. Bár egyelőre nincs döntés arról, hogy mikor és milyen formában válaszol Izrael az október 1-jei iráni rakétatámadásra, de ahhoz minden diplomáciai erőfeszítés és amerikai közbenjárás, figyelmeztetés is kevésnek tűnik, hogy bármelyik fél lemondjon a válasz jogáról. Amerikai és izraeli sajtóértesülések szerint Izrael vélhetően nem fog iráni nukleáris létesítményt vagy kritikus infrastruktúrát támadni válaszként – többek között Joe Biden elnök és az amerikai katonai vezetők nyomásásra -, de Benjamin Netanjahu miniszterelnök és az IDF vezetés is egyértelművé tette, lesz válasz, és kemény lesz az. Teherán, Abbász Aragcsi külügyminiszter révén pedig megüzente: „Miközben az elmúlt napokban óriási erőfeszítéseket tettünk, hogy megfékezzük egy totális háború kitörését a térségünkben, világosan kimondom, hogy nincsenek vörös vonalak népünk és érdekeink védelmében”, írta X-bejegyzésében az iráni diplomácia vezetője.
Az Izraelnek nyújtott amerikai légvédelmi segítségre reagálva Aragcsi azt kifogásolta, hogy az Egyesült Államok „rekordmennyiségű fegyvert szállít Izraelnek”, és gyakorlatilag megfenyegette az új rakétavédelmi rendszer működtetésére Izraelbe érkező amerikai katonákat is.
Washington az egy éve zajló többfrontos háború során növelte jelenlétét a térségben, a jemeni húszi rakétatámadások valamint az iráni rakéta- és dróntámadások ellen pedig hadihajókkal és vadászgépekkel is segítették Izrael védelmét. Az amerikai katonák azonban mindeddig csak Izraelen kívül állomásoztak, a THAAD üteg kezelésére érkező 100 amerikai katona lesz az első kontingens, amely az országon belül fog működni.
Miért van szükség az amerikai segítségre?
Amint arról korábban beszámoltunk Izrael többrétegű légvédelme - a Vaskupola, a Dávid Parittyája és a Nyíl rendszerek működtetése rendkívül költséges. Az elfogórakéták hatótávolságtól függően darabonként 50 ezer dollártól 2 millióig terjednek. Az egyidejűleg érkező többszáz lövedék száz százalékos kivédésére pedig egyetlen légvédelmi rendszer sem képes. Az utóbbi idők eseményei azt jelzik, hogy Izrael kezd szűkölködni az elfogórakétákban, ami nem is csoda, hiszen csak Irán a két támadás idején összességében közel 600 nagy hatótávolságú rakétát lőtt ki, a Hezbollah tavaly október 8 óta napi rendszerességgel intéz rakéta- és dróntámadásokat, a közvetlen Izrael – Hezbollah harcok kitörése óta időnként naponta több százat is.
A Hamász már kevésbé képes rakétákat indítani, de a háború első hónapjaiban komoly rakétamennyiséget küldött a zsidó állam területére.
A THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) az amerikai hadsereg réteges légvédelmi rendszerének fontos része. A Patriot rendszer kiegészítő rendszere tulajdonképpen, de szélesebb hatósugarú, 150-200 kilométeres távolságban lévő célpontokat is tud semlegesíteni. Minden egyes üteg hat teherautóra szerelt indítóállványból, 48 elfogóegységből, rádió- és radarberendezésből áll, és működtetéséhez 95 katona szükséges.
