Sokak szenvedélyét képezheti a gasztronómia és a detektívregény, egyszerűbben fogalmazva: krimit olvasni és enni mindenki szeret. Most mindez, és egy jó adag ismeretterjesztés megérkezett Szederkényi Olga Krimik és krémek - Agatha Christie és Escoffier mester randevúja Gourmandiában című könyvével, melyben egy világot meghódító írás- és konyhaművészet találkozik. A Helikon gondozásában megjelent könyvet egy szűkkörű, exkluzív villásreggeli keretében ismertették, a hivatalos könyvbemutatót a Margó Irodalmi Fesztiválon, az esemény Kávézószínpadán tartják most pénteken.
Agatha Christie leginkább az almáért rajongott és ápolónői múltja miatt a méregkeveréshez értett: előbbi nem igényel kulináris ismereteket, utóbbi nem finom, időnként halálos, annyi bizonyos, a krimikirálynő szerette a francia finomságokat és az elegáns étkezést. – Talán nem véletlen, hogy épp Poirot lett a főhőse – vetette föl Szederkényi Olga a sajtóeseményen a Dine & Relax lakásétteremében – persze, mindenki tudja, hogy a nyomozó belga, de a viselkedése, ízlése abszolút a francia kultúrát tükrözi, amit Agatha Christie jól ismert, hiszen élt Franciaországban. – A szerző szinte egy időben, tinédzserkorában találkozott Agatha Christie könyveivel és a főzéssel. A könyv egyébként felkérésre készült, az alapötlet egy Agatha Christie-szakácskönyv volt, és mivel Szederkényi Olga jártas a francia kulináriában (Alexandre Dumas irodalmi szakácskönyvét is ő fordította) adódott, hogy a brit szerzőhöz valami francia munkát társítsanak, kiderült: Auguste Escoffier felbecsülhetetlen hatású szakácskönyve nincs lefordítva magyarra. Az eredetileg dokumentumfilmes szerzőre több feladat jutott: elolvasni 50 Agatha Christie-regényt, abból kiszedegetni a gasztronómiai utalásokat, lefordítani Escoffier receptjeit, irodalmi igényű gasztroesszéket írni. A Krimik és krémek létrejötte összesen négy évet öltelt föl.
A szakácsmester Escoffier elképesztő módon tudott bánni ételekkel, emberekkel egyaránt és szeretett heccelni: a brit trónörökös fogadásán például a vendégek tudta nélkül békahúst szolgált föl, mivel az angolok előszeretettel gúnyolták a franciákat „békaevőknek”. Ahogy a legtöbb francia, úgy ő is büszke volt nemzeti identitására, de érdekelték más országok ízei, így például a magyar fogások is. Egy táncosnő, Katinka ismertette meg Escoffier-val a fűszerpaprikát – derül ki a könyvből. A kérdésre, mi az, ami leginkább jellemezte Auguste Escoffier munkásságát, Szederkényi Olga egy idézet mentén úgy válaszolt, a mester sosem bízta el magát, a főzést pedig művészetnek tekintette, amihez kell fantázia.
A szerzővel beszélgető Bősze Ádám zenetörténész számára Christie és Escoffier hasonlóan két lábbal a földön járó emberek voltak, előbbi financiális okoból is választotta a krimiírást, utóbbi pedig nem csak a királyok, előkelőségek szakácsa volt, receptjei az egyszerű emberek konyháján is megjelenhettek. – Escoffier egy kovács fia volt és hatalmas küzdelmek árán jutott magasra. Agatha Christie ezzel szemben jó családból származott, de az első világháború utáni szegénységben neki is pénzt kellett keresnie. Fáradhatatlanul dolgoztak és sohasem választották a könnyebbik utat, ebben nagyon is hasonlítottak – reagált Szederkényi Olga, aki szerint az írónő és a szakács méltó társai egymásnak.
Bősze Ádám számára a könyvből a boldog békeidők világa köszön vissza, amikor az embereknek (egy bizonyos társadalmi szint fölött) volt ideje, lehetősége arra, hogy az étkezést ünnepként kezeljék. A kérdésre, mit jelent életében a gasztronómia, Szederkényi Olga úgy válaszolt – egy édes teher, családanyaként kötelezettség is, de alapvetően hálás vagyok a főzésért, mert van kinek adni. Én érzem, ha egy étel lélekkel készült, azt is, ha nem. – A szerző úgy fogalmazott, olyan mintha minden az asztal körül történne, a születés utáni tejfakasztótól a halotti torig, a békekötéstől a háborús üzenetig. – Az étkezés a kultúra legdemokratikusabb része: mindenki minden nap részesülhet benne – Szederkényi Olga szerint a közös étkezés rituáléja, hagyománya mérhetetlenül fontos.
A Krimik és krémek nem az olcsó, gyors, laktató ételek szakácskönyve, viszont nincsenek benne túlzottan extrém, komoly szakértelmet igénylő receptek, hiszen ahogy az író is hangoztatta: nem az a jó vendéglátó, aki túletet vagy aki polip-brassóit csinál osztrigával, a tojást is nagyon különleges módon lehet elkészíteni.
Az eseményen klasszikus, ötórai teához fogyasztott uborkásszendvicseket, tőkehal-, rokfort-, valamint sonkakrémes falatkákat, úgynevezett canapékat szolgáltak előételként. Utána posírozott tojás Mornay módon, majd provence-i tojás következett brióssal. A curry-s levest két könnyű édesség, a Nellie Melba énekesnő ihlette desszert és egy porcukros barackos-omlett zárta.
Infó: Szederkényi Olga: Krimik és krémek - Agatha Christie és Escoffier mester randevúja Gourmandiában, Helikon kiadó