– Hová lett az a rengeteg pénz a főváros számlájáról? A főváros az ország leggazdagabb önkormányzata, több száz milliárdos iparűzési adóbevételre tesz szert évente és jelentős kormányzati támogatásban részesül, mégis folyton azt hallani, hogy Budapest csőd közelben van. Az idén 40 milliárddal több adóbevétel folyt be Budapesten az előző évinél, hová tűnt ez a pénz? – érdeklődött Tarlós István egykori tanácsadójának, Varga Zsoltnak a felesége Szalai Piroska fideszes képviselő a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén.
Karácsony Gergely főpolgármester, részben az Állami Számvevőszék jelentésére alapozva elmondta, hogy elmúlt ciklusban 225 milliárdra tehető a fővárost negatívan érintő kormányzati intézkedések számszerűsíthető hatása, a főváros már nettó befizetője az államnak. Válaszát a közgyűlés nem fogadta el, amelyben a Tisza Párt tartózkodása nagy szerepet játszott. (Vitézy Dávid, illetve a DK-MSZP-Párbeszéd képviselői igennel szavaztak.)
– A fővárosi önkormányzat nulla forintos folyószámla egyenleggel vágott neki az új ciklusnak – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, aki új szerepben, már a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójaként felel a fővárosi pénzügyekért.
Mint elmondta, az idén további 30 milliárd forint iparűzési adóbevételre számítanak. Ezzel együtt a fővárosi székhelyű cégek 562 milliárd forintot fizetnek be ezen a címen 2024-ben. A bevétel 54 százaléka illeti meg a fővárosi önkormányzatot, a többin a kerületek osztoznak.
Az idei iparűzési adóbevétel tehát a költségvetési tervben rögzített várakozás szerint 303 milliárd forint körül alakul. Csakhogy közben elszabadult az infláció és a kamatcsökkenés jóval lassabb ütemű a vártnál, így a fővárosnak a tervezetthez képest a korábbi hitelek után 4-6 milliárd forinttal több kamatot kell fizetnie. A reméltnél milliárdokkal kevesebb folyt be ingatlanértékesítésből is. De mindezeken túltesz a kormány tartozása, hiszen se a Lánchíd-felújításhoz, se a trolibuszvásárláshoz ígért támogatást nem fizette ki, márpedig a kettő együtt 17 milliárdos mínuszt jelent – magyarázta Kiss Ambrus.
A fővárosi cégek közül csak a Fővárosi Vízművek, illetve a Fővárosi Csatornázási Művek pénzügyi helyzete javult az idén, az új állami díjszabásnak köszönhetően. A Budapesti Közművek (BKM) a romló gazdasági környezetben is benne tudott maradni az éves pénzügyi keretben, amihez a főigazgató szerint a belső átszervezéssel elért megtakarítások jelentősen hozzájárultak. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV esetében viszont folyamatos likviditásmenedzsmentre van szükség, de ezzel együtt is át kell tolni 50 milliárd forint értékű szállítói követelést a jövő évre. Karácsony Gergely főpolgármester májusban írta alá a szerződést, amely révén két bank megelőlegezi ezt az összeget, amit a főváros jövő márciusig fizet vissza kamatokkal együtt a jövő évi iparűzési adóbevételekből. Jövőre ilyen cselre nem lesz lehetőség, mivel a kormány szeptemberben rendeletben tiltotta meg a faktorálást – a banki követelés-átvállalást – az önkormányzatoknak.
Podmaniczky Mozgalom néven dolgozik majd Vitézy Dávid és az LMP csapata a most megalakult új Fővárosi KözgyűlésbenA fővárosi közösségi közlekedés büdzséjét jelentősen befolyásolja a speciális regionális tarifaközösség idei bevezetése, amelynek köszönhetően a BKK és az állami MÁV-Volán kölcsönösen elfogadják egymás bérleteit. A megállapodás aláírásakor Karácsony Gergely nagyon bizakodó volt, de például Vitézy Dávid több milliárd forintos fővárosi jegyárbevétel csökkenéssel számolt. Az érintett cégek közötti első elszámolás novemberben lesz, de Kiss Ambrus szerint nem romlott a BKK pénzügyi pozíciója, a fővárosi közlekedési bevételek az üzleti tervben számoltak szerint alakulnak az idén.
A jövő év ezzel együtt is komoly kihívás elé állítja a fővárosi önkormányzatot. A szolidaritási hozzájárulás összege az idei képlet alapján a jelenlegi 75,5 milliárdról 90 milliárdra emelkedik, de a pontos összeg a kormány által várhatóan novemberben benyújtott jövő évi költségvetési törvényből derülhet ki. Ez tehát egyből 15 milliárddal nagyobb rést üt a főváros büdzséjén, miközben a bevételek növekedésére érdemben nem számíthat a városvezetés. A legfőbb bevételt jelentő iparűzési adóból Kiss Ambrus várakozásai szerint jövőre érdemben nem folyik be több. Nem számíthatnak a működésre biztosított állami források lényegi emelésére sem, az osztalék, a parkolási, közterület-foglalási és ingatlanértékesítési bevételek pedig nem játszanak költségvetést befolyásoló szerepet. A jövő évi fővárosi gazdálkodás már a jelenleg ismert keretek között is nagy kihívás lesz, hiszen a dolgozók megtartásához szükséges béremelés és az infláció súlyos teherként nehezedik az önkormányzatra. Ráadásul széles körben terjednek a hírek az iparűzési adó kormányzati újraosztásáról, elvonásáról. Budapest gazdálkodását ez alapjaiban rengetné meg, hiszen a korábbi tartalékok kimerültek.
„Mától a Fővárosi Közgyűlés működése nem törvényes” – Videó!