Az Európai Bizottság felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kiskereskedelmi adózási rendszer miatt. A brüsszeli testület szerint a háttérben álló magyar jogszabályt szerint nem hozták összhangba az uniós előírásokkal - derül ki az erről szóló bizottsági közleményből.
Az indoklás szerint a magyar gyakorlat ütközik az uniós közös piac egyik alapelvével, a letelepedési szabadsággal. A SPAR és az osztrák kormány még tavasszal tett panaszt a különadó szerintük diszkriminatív jellege miatt. Az üzletlánc szerint sérti az uniós jogot, hogy míg nekik 4,5 százalékos különadót kell fizetniük, a franchise-ban működő láncoknak csak 0-1 százalékot. Kifogásolta a cég az árstopot is, amiért bizonyos termékeket olcsóbban kell eladnia, mint amennyiért beszerezte őket.
Elmarasztalta Magyarországot az árstop miatt az Európai Unió BíróságaA bizottsági magyarázat szerint a külföldi tulajdonú társaságokra jóval magasabb különadókat vetnek ki, mint a magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő, hasonló méretű hazai kiskereskedőkre. Ráadásul ezek a kulcsok nem csak magasak, de az árbevétel növekedésével párhuzamosan meredeken emelkednek- jegyzi meg az EB. Ezen felül a rendszer nem engedi meg a külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a hasonló hazai társaságok mintájára átstrukturálják üzleti tevékenységeiket. A szóban forgó adó így aránytalanul nagy terhet ró a nagyobb külföldi vállalkozásokra.
Az indoklásban az is megjegyzik, hogy Magyarország a helyreállítási és rezilienciaépítési tervében kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozatosan kivezeti a kiskereskedelmi adózási rendszert, amelynek eredeti rendeltetése az volt, hogy növelje a kiskereskedelmi ágazat államháztartáshoz való hozzájárulását. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben lefektetett egyértelmű politikai kötelezettségvállalása ellenére Magyarország eddig nem vezette ki a kiskereskedelmi ágazatra kivetett különadót. Éppen ellenkezőleg, következetesen meghosszabbította az adóintézkedést anélkül, hogy egyértelmű határidőt jelölt volna meg annak kivezetésére, mindennek tetejében pedig időközben megemelte a kiskereskedelmi adózási rendszer keretében alkalmazandó legmagasabb adókulcsokat is. A Bizottság a felszólító levélben megjegyzi, hogy Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon és orvosolja a helyzetet.
Még márciusban a SPAR Magyarország is panaszt nyújtott be a Bizottság elé, azzal az indoklással, hogy az esetükben érvényes 4,5 százalékos különadó diszkriminatív módon érinti, miután a hasonló méretű magyar társaságok terhe ennek csak töredéke, mindössze 0-1 százalék. Ezzel kapcsolatosan emlékezetes, hogy az osztrák kabinet támogatta ezt a beadványt, amihez hozzátették, hogy a jogszabály hátrányosan érinti a külföldi szereplőket és ellentétes az uniós joggal.
2011-ben már indítottak egy hasonló ügyben kötelezettségszegési eljárást, de azt 2014-ben lezárták.
Megszólalt az Európai Bizottság, vizsgálja a SPAR panaszát az Orbán-kormány kiskereskedelmi különadója ellen