Donald Trump;mesterséges intelligencia;amerikai elnökválasztás;Kamala Harris;

Donald Trump
a migránsok
ellen kampányol.
Gyűlöli azon
szegényebb országokból
származó
bevándorlókat,
amelyeket
nyilvánosan és
gyakran „szar
országoknak”
nevez

- Charles Gati: Amerikai apróságok

Ilyenkor, választások előtt mindig rosszabb a hangulat Amerikában, mint máskor. Középút szinte nincs. Ritkaságba megy Bret Stephens, a New York Times egyik konzervatív szemleírója, aki Trumpra nem hajlandó szavazni, de egyelőre Harris támogatásával is kivár. 

Talán otthon marad. Olvasói haragszanak rá, a hangulat „leninista”: aki nincs velünk, az ellenünk van. Az nem elég, hogy Stephens nem támogatja Trumpot – támogassa Harrist. Az olvasók nem idézik, meglehet, nem is értenének egyet Kádár János szavaival: aki nincs ellenünk, az velünk van.

A valaha híresen centrista Amerikában most nincs mese. Fekete, fehér; igen, nem. Az ellenfélből ellenség lett. Trump többek között lemarxistázza és elvtársnőnek nevezi Kamala Harrist, bár ezt Magyarországon inkább és többen értik, mint Amerikában.

Az interneten és a republikánus kampányban is elképesztő rémhírek terjengenek. A legzamatosabb ezek közül az, hogy Trump szerint az Ohio államban lévő Springfieldben a Haitiből elmenekült illegális bevándorlók kutyákat és macskákat esznek. Csakhogy ebből egy szó sem igaz. A bevándorlók nemcsak legálisan élnek Springfieldben, de a város invitálta őket oda. Friss (és olcsó) munkaerőre volt szükség. A kutyák és a macskák pedig köszönik szépen, jól vannak. Ohio állam republikánus kormányzója felháborodottan nyilatkozta, hogy ez az egész történet egy félrevezető és hamis internetes bejegyzésen alapul. Utána gyorsan hozzátette, hogy ő ennek ellenére Trumpra fog szavazni. Politikus lévén, a politikai felszínen akar maradni.

Aztán itt van a még időben elhárított támadás Trump ellen. Floridában történt, a volt elnök golfozott. A biztonsági emberek észrevették, hogy valaki a bokrok között leselkedik rá, távcsöves, félautomata puskával a kezében. Szerencsére még időben elkapták, bolondos, beteg embernek tűnik, a nyomozás folyik. Számomra az ügy érdekessége az, hogy a nyomozást vezető floridai ügyész Haitiből bevándorló szülők fia. Még ő is ott született, de minden akcentus nélkül beszél angolul. A mikrofonok előtt határozott volt, nem kétséges, hogy tiszteli a floridai törvényeket. Ez számít nála, nem az, hogy Trump gyűlöli azon szegényebb országokból származó bevándorlókat, amelyeket nyilvánosan és gyakran „szarországoknak” hív. A gyűlölt országok listáját most éppen Haiti vezeti.

Ami a migránsokat illeti, alaposan megkésve olvastam ezen a héten arról a nyolc fiatal tudósról, akiket Transformer 8-nak is neveznek. Ők írták 2017-ben azt a „Csak odafigyelésre van szükség” című tanulmányt, amely – ha jól értem – a mesterséges értelem, az Artificial Intelligence (AI) alapműve. Technikai analfabéta lévén az AI-t nem értem, csak azt, hogy a számítógépemen ezt a magyarul készülő kis tárcát pillanatok alatt angolul is elolvashatom. Meg is teszem és továbbítom az angol fordítást feleségemnek, felnőtt gyerekeimnek, valamint két-három kollégának. A fordítás megdöbbentően pontos, a nyelvtan majdnem tökéletes. Ismétlem: fogalmam sincs, hogy ez hogyan működik; sajnos túl idős és egy kicsit lusta is vagyok már kifürkészni. Viszont megnéztem, hogy kik voltak a Google tudósai, akik ezt a csodát lehetővé tették. Íme a névsor: Ashish Vaswani, Niki Parmar, Noam Shazeer, Jakob Uszkoreit, Illia Polosukhin, Llion Jones, Aidan Gomez és Lukasz Kaiser. Bár mind amerikai állampolgárok, hatan külföldről származnak, bevándorlók, migránsok, nem Amerikában születtek. A maradék kettő már itt született, de bevándorlók, sőt menekültek fia. Ketten Indiából vándoroltak Amerikába, egy-egy Ukrajnából, Lengyelországból és Németországból (utóbbi papája Kelet-Németországból).

Nem nehéz kitalálni, hogy ezek a tehetséges emberek miért telepedtek le Kaliforniában, sőt, egyik-másik miért menekült Amerikába. A kutatáshoz szükséges pénz és a szabadság vonzotta őket. Nem Kínába mentek, nem Oroszországba, nem Iránba vagy éppenséggel Észak-Koreába. A kutatáshoz ugyanis demokrácia is kell. Ezért van az, hogy a technikai felfedezések 87 százalékát manapság az USA termeli ki. Egyetemei a legjobbak közé tartoznak. A tradíció is számít, de Amerikában a változás igénye a tradíció. Az innováció mindennapos.

Van tehát jó is, rossz is itt a választások előtt. A hírek világszerte sajnos főleg a politikáról és a politikusokról szólnak, és ez most Amerika gyenge pontja. A közélet rettenetesen szenved a durva polarizációtól és a vezetők középszerűségétől. Egyre gyakrabban gondolok arra, hogy milyen jó lenne, ha nem érdekelne annyira a politika és inkább múzeumokat látogatnék! Azt hiszem, ez a gondolat a Népszava olvasóinál is rezonál.

A Magyar Királyság gyarmati területeket is szerzett volna, éspedig Észak-Afrikában a líbiai Barka tartományt (Cyrenaica), Kelet-Afrikában Szomáliát és „esetleg” Nyugat-Afrikában Francia Kongó északi részét.