A „rubintvörös” konzervatív államban hatályos választójogi törvénye értelmében a levélszavazat érvényes, amennyiben az legkésőbb a választás napját követő ötödik napon beérkezik a szavazókörbe, a borítékon elhelyezett bélyegen pedig a választás napja, vagy annál korábbi dátum szerepel.
A biztos republikánus bázisnak államban elért törvénymódosítás nem hozna politikai hasznot a mindenkori republikánus jelöltnek, ám egy szövetségi szintű számára kedvező változás igen. Mississippin kívül kívül még tizenhét államban és Washington D.C.-ben van hatályban hasonló szabályozás a levélszavazásra vonatkozóan, a konzervatív pártnak pedig világos szándéka az ügyet a szövetségi Legfelsőbb Bíróságig vinni. Egy szövetségi ítélet a levélszavazás időtartamának korlátozásáról nagy előnyhöz juttatná a konzervatív pártot, hiszen még a saját szavazóik jellemzően személyesen és a választás napján adják le voksukat, addig a Demokrata Párt szavazói előszeretettel veszik igénybe az előrehozott választás és a levélszavazás lehetőségét.
Ezzel kapcsolatos a szakértők körében csak „vörös délibábnak” nevezett jelenség, amelynek lényege, hogy a szavazatszámlálás első órái a helyben leadott republikánus szavazatok többségét mutatják. A mérleg azonban már többször átbillent a demokrata jelölt oldalára a napokkal később beérkezett levélszavazatoknak köszönhetően.
A Republikánus Párt más frontokon is támadja a levélszavazás intézményét. A legfontosabb billegő államnak számító Pennsylvaniában a Republikánus Párt Országos Bizottsága keresetet nyújtott be annak elérésére, hogy a levélben szavazók utólag ne javíthassák ki a tévesen kitöltött szavazólapjaikat. A javítás lehetőségének megszüntetésével az államban szavazók tízezreinek voksa veszne el. Egy másik perben a félredátumozott borítékok érvénytelenségét kérik abban az esetben is, ha azok a választás napjáig beérkeztek a szavazókörbe.
A levélszavazás gyakorlatával szembeni gyanakvás és a 2020-as elnökválasztás elcsalásának mítosza továbbra is tartja magát a Donald Trump vezette MAGA-mozgalom és az interneten aktív szélsőjobboldali politikai influenszerek körében. Az összeesküvés-elméletről könyv készült és „dokumentumfilmet” is forgattak „2000 mules” (2000 öszvér) címmel. Öszvérnek azokat az aktivistákat nevezték, akik a 2020-as választás napján a billegő államok szavazókörei között teherautókkal ingázva több alkalommal, nagy számú szavazatot adtak le a demokrata Joe Bidenre. A film rendezője, Dinesh D’Souza idén rágalmazási pert vesztett egy georgiai lakossal szemben az alaptalan vádak terjesztéséért, az ítélet részeként pedig az említett film és könyv forgalmazását is megszüntették.
A levélszavazás korlátozása csupán a választás befolyásolására tett akció egyik eleme. A Trump-kampány aktivistái a számlálóbizottságokat és voksok hitelesítését végző állami bizottságokat is maguk oldalára kívánják majd állítani.
