árvíz;Magyarország;helyreállítás;

Tetőzött az ár Baján, az ártérben lévő házak víz alá kerültek

- Lassan elsimul az árhullám, a hét második felében már nem a védekezés, hanem a takarítás, fertőtlenítés ideje következik

Bajánál is tetőzött a Duna, a folyó fentebbi szakaszain továbbra is a vártnál gyorsabb ütemű az apadás. Közel kétmillió homokzsákot kell majd elbontani.

– Kettősség jellemezte a hét első napján a dunai árvízi védekezést: Baja felett felgyorsult a víz apadása, míg a Bács-Kiskun megyei város térségében hétfőn tetőzött az árhullám, itt harmadfokú volt a készültség – mondta lapunknak Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Ott, ahol már levonulóban az árvíz, az önkormányzatok hozzákezdhetnek a homokzsákok elbontásához, és lassan a takarításhoz is. Fontos tudni – jegyezte meg –, hogy egyelőre azokat a homokzsákokat lehet elbontani, amelyek nem érintkeztek az árvízzel, utóbbiaknál ugyanis meg kell várni, hogy a készültség másodfok alá kerüljön. A száraz, tiszta zsákokat és a bennük lévő homokot újra fel lehet használni, az átnedvesedett homokzsákok és azok tartalma azonban veszélyes hulladéknak számít, így az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk azok szakszerű kezeléséről – tette hozzá a szóvivő.

Az operatív törzs ülése utáni hétfő reggel Orbán Viktor kormányfő azt mondta: a beépített homokzsákok száma nem nő tovább, ez 1,9 milliónál megállt. Szavai szerint másfél-két nap múlva az ország fellélegezhet.

A Duna hétfőn tetőzött Bajánál, ott harmad-, míg Mohácsnál másodfokú készültségi szintet rendeltek el.

A Duna szintje Mosonmagyaróvárnál 80 centiméterrel, Esztergomnál 136, Vácnál 92, a fővárosban 74, Dunaújvárosnál 17 centiméterrel csökkent, és Paksnál is megkezdődött az apadás. 

Győrnél a Rába 130 centimétert apadt, harmadfokú készültség a hét első napján már csak 223 kilométernyi szakaszon volt érvényben. A nehezebb helyszínekről szólva a miniszterelnök megemlítette: Baján, ahol 2750 méteren védekeznek, teljes a védművek kiépítettsége, sok önkéntes vesz részt a munkában. A településen egyébként sokan felháborodtak, amiért az árhullám elleni védekezésként szeptember 17-én átvágták a Nagy-Pandúr-sziget önkormányzati tulajdonú nyári gátját, s előtte elrendelték az ott tartózkodók kitelepítését. Nyirati Klára polgármester ezt azzal indokolta, hogy a terület a nagyvízi meder övezetébe esik, amelynek elsődleges rendeltetése a mederből kilépő árvíz és a jég levezetése, ezért az itteni ingatanok tulajdonosai, mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet eleve kizárólag saját felelősségükre, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak csak. A nyári gát átvágására és az ott lévő áteresztő zsilip kinyitására a lassú vízbeengedés miatt volt szükség, a hirtelen és szabályozatlan elöntés ugyanis sokkal nagyobb kárt okozhatott, s akár életveszélyt is jelenthetett volna az ott tartózkodók számára.

A hét második felében már nem a védekezés, hanem a takarítás, fertőtlenítés ideje következik, amelyet az ÁNTSZ felügyel majd. Az E-On bejelentette: az árhullám levonulásával egyidőben megkezdték az árvíz miatt kikapcsolt áramszolgáltatás visszaállítását. Az ügyfelektől azt kérik, ellenőrizzék ingatlanjaikban, víz alá került-e a villanyórájuk, az ugyanis ilyenkor csak regisztrált szerelő beavatkozása után kapcsolható vissza.

Volt, aki elsőre sem fogadta kitörő lelkesedéssel az erős politikai beágyazottsággal rendelkező NER-celebránst.