A július vége óta hivatalban lévő új iráni elnök, Maszúd Peszeskján többször is közölte, jobb kapcsolatokat kíván kialakítani a Nyugattal. A nyitásra a gazdaság fellendítése érdekében van szükség, mutatott rá. Nem világos azonban, hogy kormánya milyen mértékben tudja végrehajtani az ehhez szükséges reformokat, mivel Ali Hamenei legfelsőbb vezetőnek minden fontos bel- és külpolitikai döntést jóvá kell hagynia. Jól mutatja, mennyire meg van kötve az elnök keze, hogy Mohammed Dzsavád Zarif alelnök, akit szintén a Nyugattal szembeni mérsékelt irányvonal képviselőjének tartanak, augusztusban - valószínűleg a konzervatív tábor nyomására - lemondott hivataláról.
2015-ben az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína és Németország átfogó megállapodást (JCPOA) kötött Iránnal. Ennek keretében Teherán vállalta, hogy felszámolja atomprogramjának mindazon részeit, amelyek közelebb vitték atomfegyver létrehozásához, s lehetővé teszi e lépések szigorú nemzetközi ellenőrzését. Cserébe feloldották az Irán elleni szankciók nagy részét.
2018-ban az Egyesült Államok Donald Trump akkori elnök vezetésével kilépett a megállapodásból, és ismét szankciókat vezetett be Irán ellen. Azóta a perzsa állam már nem tartja be a megállapodásban előírt korlátozásokat. Washington szerint Irán jelenleg a küszöbén áll annak, hogy képes legyen atomfegyverhez szükséges hasadóanyagot előállítani. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is az iráni atomprogram bővülését jelezte.
Új nukleáris tárgyalások megindítására valójában nagyon csekély az esély. Még ha az új elnök komolyan is gondolja a kezdeményezést, a körülmények ma teljesen mások, mint 2015-ben, az első atomalku megkötésekor. Egy esetleges tárgyalás során ugyanis a Nyugat nyilvánvalóan már nem csak az iráni nukleáris program visszafogását követelné a perzsa államtól, hanem az Oroszországba irányuló fegyverszállítások leállítását is. Tény ugyanakkor, hogy Moszkvának még Iránnak ez az óvatos Nyugat felé való nyitása sincs ínyére.
Moszkva és Teherán között más tekintetben sem felhőtlen a helyzet. Moszkva jelezte, támogatja az azeri kormánynak azt a törekvését, hogy egy általa ellenőrzőtt folyosót alakítsanak ki Örményország jelenlegi területén át Azerbajdzsán és a hozzá tartozó exklávé, Nahicseván között. Ezt azonban Irán elfogadhatatlannak nevezte és határai megsértésének tekinti, ezért szeptember 3-án beidézték a teheráni külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, hogy „megvitassák a helyzetet”.
