Lapzártánkkor még annyi önkényeskedő, pardon, önkénteskedő politikus per megafonos fotózkodott a gátakon, hogy azt hihettük, itthon homokzsákok helyett velük akarják megállítani az árvíz tetőzését. Lerabolták a nemzeti gumicsizma- és lapátkészleteket a legjobb keményen dolgozós posztok kedvéért, közben olyan meglepően drámai mondatokat harsogva bele az éterbe, mint hogy „nagyon jön a Duna” (Hollik István), illetve „dolgozunk, mint az állat” (Vitályos Eszter).
Mögülük minden bokorból rosszul fizetett vízügyi szakemberek ugranak elő, akik eddig ki tudja, mit csináltak, talán meg volt kötve a kezük szakpolitikai döntésekben, hogy megint egy merő sokkba kellett kerülni a fél országnak a pár évente kiszámíthatóan fellépő extrém magas vízállás miatt. Bizonyos szempontból jobb lenne ezeket a problémákat száraz bokával, alacsony vízállás mellett, preventíven orvosolni, de akkor nem lehetne előadni ezeket az árvízi kommandós jeleneteket meg vezénylő tábornokként járni a gátakat, elhessegetve magunktól az egyre brutálisabb orosz gázfelárat (nem, nem mi fizetjük a háború árát) meg az eleve árterületre tákolt költségvetés nyomasztó valóságát, a hozzá tartozó kínos kérdésekkel, úgy is mint miből fogja a kormány finanszírozni a jövő évre esedékes, választások előttre beígért pénzszórását, mert nem ám a magántőkealapok egyre dudorodó bukszáiból.
Így most mindazok, akinek más dolga sincs – és látványosan sokan vannak ilyenek – , ott állnak haptákban, hogy Orbán Viktor ígéretéhez híven kikísérjék a vizet az országból, és integessenek is neki, amikor már a szerbek kapják az áldást a nyakukba.
Remélhetőleg közben mind élesek maradnak, ahogy legfőbb operatív vezetőjük elvárja, noha Pócs János – nem a legélesebb a fiókban – már kivívta maga ellen a sorsot azzal, hogy a saját választókerületében kereste az árvizet, holott ott a Duna át sem folyik.
Azért ő is gumicsizmát húzott (ami a videójában később visszaváltozott bőrcipővé), hogy egy szomorú zongoraetűdre pantomimezve végigjárja a jászsági településeket, amelyeket máskor bezzeg fenyeget az ár- és a belvíz, majd a helyi polgármestereket a Tisza-partra kiabajgatva megállapította, hogy náluk minden a legnagyobb rendben. Mikor a galád kommentelők megkérdezték, megtalálta-e az árvizet, azt üzente válaszul: „kevesebb rosszindulat, több empátia”, különben is a Tiszán rendszeresen szokott lenni áradás, így természetes, ha ő ott is körbenéz. „Lehet csatlakozni hozzánk! Mindenkit szeretettel várnak a gáton!” – tette még hozzá, egy mosolygós szmájlival bemutatva a gúnyolódóknak.
Csakhogy az időközben önkénteseivel már Pócsmegyeren védekező honatya nem olvasta a hírekben, hogy már így is túl sok a katasztrófaturista a gátakon, pont nem kellene odatolongani. A bámészkodók meg nem hallották a miniszterelnöki bejelentést, hogy biztonságban van az ország, csak a figyelmünk nem lankadhat a legnagyobb vízszint elhaladását követően sem, mert „utána még bajok lehetnek”. Például megjöhet a brüsszeli segítség, noha a miniszterelnök erre azt mondta, „minden tiszteletem mellett is, ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben”. Szóval épp nyakig állunk a vízben, de azért basszák meg a fűnyírójukat, ami egyébként meg jár nekünk.
Az Európai Parlament egyelőre megmenekült, mert a soros elnökség elnökének itthon fontosabb dolga akadt, de októberben újra lesz esély, hogy ha Orbán Viktor és Magyar Péter itthon soha, semmilyen fórumon nem is találkoznak, végképp nem fognak együtt parolázni a Karmelita teraszára vett kilencmillió forintos ülőalkalmatosságon (amihez talán készül már a putyini asztal is), Brüsszelben még mindketten részt vehetnek ugyanazon a vitán.
Legalább Völner Pál családja visszakapta a családi autóparkot, ám arról nem került ki (még) a hangfelvétel, hogy „Pali, ezek a patkányok visszahozták a Porschét”, a Lexust meg a Mini Coopert.
A világ legunalmasabb influenszere címre pályázó Schadl György is „megtalálta” a kishajót meg a kisrepülőt, bár ebben az újságírók segítettek neki, ha már a bíróságnak nem sikerült a nyomukra akadni. Nekem is épp műszakira kell vinnem a kisautómat, de nincs olyan mázlim, hogy valaki levizsgáztassa, miközben senki sem tudja (még én sem), merre van, mint az exvégrehajtó luxusautói, melyek így is átmentek a vizsgán. Pozsony pedig „preventív pénzügyi intézkedést” kaphat az Európai Uniótól, ha ilyen szemérmetlenül másolják a NER-t, és továbbra is ilyen hülyén csinálják. Egy dolog lebontogatni a jogállamiságot, de hogy még egy laposföld-hívőt is betettek a szlovák köztévé vezetőségébe! Fordított aránynál ez fel sem tűnne.
