– Máskor is akadtak már gondok, de ekkora szarban még sohasem voltunk! – fakadt ki a MEZ Crafts Hungary Kft. nagyatádi üzeme – vagy ahogyan a városban immáron vagy száz éve hívják, a cérnagyár előtt – egy ötvenes férfi, a gyár több, mint 200, bajba jutott dolgozójának egyike. – Előfordult korábban is, hogy időszakosan leállt a munka, de mindig tudtuk, lesz folytatás. És a fizetéseket is megkaptuk. Most viszont július vége óta egy fillért sem láttunk, s az új ügyvezető sem tudott még egy bizonytalan határidőt sem mondani, mikor jutunk a pénzünkhöz.
A helyi Atádhír számolt be róla a múlt hét közepén, hogy komoly problémákkal küzd a német tulajdonú cérnagyár. Nem fizetnek a dolgozóknak, sokakat kényszerszabadságra küldtek, a határozott idejű szerződéssel rendelkezőket, akiknek augusztus végén járt le a kontraktusuk, elküldték. A cég külföldi vezetői – a dél-somogyi kisvárosban nincs nyilatkozatképes, kompetens személy – ráadásul semmit sem kommunikálnak a helyzetről, még Ormai István polgármester levélben feltett kérdéseire sem válaszoltak. A városvezetőnek személyes találkozót ígértek. Ormai a jelen helyzetről, a gyár és dolgozói jövőjéről, az elmaradt bérek sorsáról érdeklődött, s felajánlotta az együttműködést. Mint írta, a cérnagyár meghatározó Nagyatád lakossága és gazdasága életében, egy esetleges elbocsátási hullám nagyban érinti a városban és a környéken élő családok életét. A cégtől származó adóbevétel esetleges elmaradása pedig komolyan befolyásolja a város költségvetését és gazdálkodását is.
Kétszáz ember munkahelye került veszélybe a nagyatádi cérnagyárban– A teljes iparűzési adónk 3,5, az épületadónk 10 százaléka érkezik a cérnagyártól, vagyis tetemes összegtől esnénk el, amelyet nehéz lenne pótolni – mondta lapunknak Ormai István.
A MEZ Crafts Hungary Kft. éves bevétele az elmúlt években 5-6 milliárd forintra rúgott, csakhogy míg 2021-ben 880 milliós, 2022-ben pedig 100 milliós adózott eredménnyel zárt a cég, addig tavaly egymilliárdos veszteséggel. Megkerestük a cérnagyár vezetőit, mi volt az oka az irdatlan visszaesésnek, a pénzügyi nehézségeknek, s hogyan tervezik a megoldást, illetve, mikor kapnak fizetést a dolgozók, eddig hány dolgozó lejárt szerződését nem hosszabbították meg, mi lesz az élő szerződéssel rendelkezők sorsa, egyáltalán megmarad-e a gyár, s ehhez kértek-kérnek-e segítséget a kormánytól, ám nem kaptunk választ.
– A türelmünket kérte az új, múlt héten kinevezett ügyvezető – jegyezte meg egy hatvanas asszony. – Ennél többet nem mondott. Egyelőre még bejárunk dolgozni, bár érdemi munkát csak a varrócérnások végeznek, és az előorsózóknak akad még némi feladatuk.
Hogy meddig tudnak dolgozni, nem tudni, ugyanis a cérnagyári munkások szerint elképesztő hideg van az üzemben. Többen azt állították, a szolgáltató már lekapcsolta a gázt, de a többi közületi számla kiegyenlítése sem megy mostanában. A dolgozók szerint a rendszerváltás óta már többször is gondba került a gyár – a MEZ-csoportba 2015-ben betagozódott Coats-cégcsoport a kilencvenes évek végén vásárolta meg a cérnagyárat –, az is előfordult, hogy kényszerszabadságra küldték őket, de ilyen nihilre senki sem emlékezett.
– Egyelőre nem tudunk mást tenni, várunk – sóhajtott egy ötvenes asszony, akinek férje is a gyárban dolgozik, így különösen nagy bajba kerültek, hiszen mindkettejük fizetése kiesett családi kasszából. Jelenleg a rokonoktól kapott kölcsönökből élnek, de ez a lehetőség is véges, utána nem tudják, mi lesz velük.
Egy másik, szintén nyugdíjközeli asszony szerencsésebb, ugyanis az év elején kihasználta a kamatmentes bérelőleg lehetőségét, s most ebből próbál gazdálkodni.
– Minimálbérről beszélünk, így elhiheti, nem sokra jut: kenyérre, kis krumplira, a mindennapi szükségletekre, de igencsak szűkösen – magyarázta az egyik Atád környéki faluban élő nő. – És bizony már nagyon a vége felé járunk. Már megkerestem az önkormányzatot, ígértek segélyt, tudják rólunk, nem italra, dorbézolásra kell.
Talán azoknak jobb egy kicsit a helyzete, akiknek párja nem a cérnagyárban dolgozik, mert ott legalább az egyik fél keres. Hogy a másik mikor jut pénzhez, nem tudja senki, ahogyan azt sem, kell-e új munkahely után nézniük? Ami nem lesz egyszerű: ugyan Nagyatádon nincs munkanélküliség, ám az ötven pluszos korosztályt sehol sem várják tárt karokkal. Talán a fánküzemben lesz hely, igaz, ott is csak minimálbér körüliek a fizetések.
Akadnak, akik nemcsak az elmaradt bérek miatt aggódnak: több asszony is csak hónapokra járt a negyven év munkaviszonytól, vagyis a kedvezményes nyugdíjtól. Beszéltünk olyasvalakivel, akinek csak két, másnak öt hónap munkaviszony kellene még, ám tartanak tőle, hogy éppen a hátralévő rövid idő miatt nem találnak majd munkát.
– Majd mehetünk csomagolni a kaposvári húskombinátba, mint két vagy három éve – legyintett egy ötvenes asszony. – Szégyen, hogy a mai világban ez meg lehet tenni emberekkel! Mi nem segélyért álltunk sorban, hanem dolgoztunk, fizettük az adót, a kormány mégis hagyja, hogy ezt tegyék velünk: szarnak ránk, most nincs választási év.
Mintha Budapesten egyszerre 40 ezren kerülnének az utcára
A bő kétszáz bajba jutott érdekében fordult írásbeli kérdéssel – milyen segítségre számíthat a kormánytól Nagyatád – Orbán Viktor miniszterelnökhöz a dél-somogyi parlamenti képviselő, Ander Balázs, aki a közös ellenzéki listáról jutott a parlamentbe. Hogy érzékeltesse, mekkora gondot okozhat a kisvárosban egy ilyen mértékű elbocsájtási hullám, megjegyezte, olyan, mintha Budapesten egyszerre 40 ezren kerülnének az utcára.
A kormányfő helyett Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszolt: előbb hosszan felmondta a propagandát, mi mindent ért el 2010 óta a foglalkoztatás terén a kabinet az országban, s ezen belül Somogyban, állította, a gyárból eddig munkahelyek csoportos megszüntetésére vonatkozó jelzés nem érkezett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz. Itt érdemes megjegyezni: az augusztus végi cérnagyári elbocsájtások nem számítanak, hiszen egyszerűen nem hosszabbítottak szerződést a dolgozókkal. Fónagy emellett kijelentette, 2024 első hét hónapjában 700 munkaerőigényt jelentettek be a cégek Nagyatádon és környékén. Utóbbi számot azonban helyben mindenki komoly tévesztésnek, orbitális hazugságnak, vagy elképesztő cinizmusnak titulálta. A lapunk által megkérdezett helyi gazdasági és közéleti potentátok szerint ez lehetetlen, hiszen ez 6-7 százaléka lenne az összes foglalkoztatottnak a térségben.
Szászfalvi László büszkén posztolt, most csendben van
A térség KDNP-s országgyűlési képviselője, Szászfalvi László is mélyen hallgat az ügyben, pedig két éve még igencsak büszkén posztolgatott cérnagyári látogatásairól és egyeztetéseiről: többek között a gyár energiahatékonysági fejlesztései kapcsán beszélt kormányzati támogatásról. Megkerestük a kormánypárti honatyát, tárgyalt a cég vezetésével, milyen lépéseket tett, illetve tesz a dolgozók érdekében, s tervezi-e, hogy a kormányhoz fordul segítségért? Kérdéseinkre Szászfalvi nem reagált.
