Másfél hónapos késéssel végre nyilvánosságra hozta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a tavalyi tevékenységéről szóló beszámolóját. Ez már a második elfogadott változat, a késlekedés oka, hogy az elsőt hibásan fogadta el a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által felügyelt apparátus. Több soron is téves számokat közöltek, elsősorban az ingatlan beruházások és fenntartás esetében, ahol 2,3 milliárd forintos volt az elírás, de mintegy 22 millióval csökkenteni kellet az uniós pályázatok forráselszámolását és 30 millióval az állami öröklés tételét is.
A mellékletek közül talán a legfontosabb a könyvvizsgáló jelentése, amely kitért a téves első beszámolóra is. A könyvvizsgáló, az Ernst&Young Kft. idén is csak korlátozásokkal auditálta az MNV Zrt. beszámolóját, ahogy elmúlt években mindig. Az ok, hogy az MNV szerint a magyar állam vagyona 11 736 milliárd forint, ám ebből 9647 milliárd forint külső vagyonkezelők – minisztériumok, állami cégek egyéb vagyonkezelők - kezelésében van, s ezekre a vagyonelemre az Ernst&Young nem látott rá, vagyis az állami vagyonelszámolás jelentős része nincs auditálva. A könyvvizsgáló csak az egyik ellenőr, elvileg az átlátható működést szolgálná a Felügyelő Bizottság, illetve az Állami Számvevőszék is.
A beszámolóból ugyanakkor kiderül, hogy az MNV vagyonkezelési eredménye masszívan veszteséges, az utolsó év 2018 volt amikor a vagyonkezelés nem vitte az adófizetői pénzeket, hanem gyarapította. Az akkori évi 95 milliárd forintos pozitív eredmény kiemelkedő az elmúlt években nyújtott veszteségekkel szemben, hiszen 2019-2023 közötti öt évben a vagyonkezelési veszteség 1772 milliárd forint volt, ami átlagosan évi 354 milliárd forintnak felel meg – vagyis a tavalyi 341 milliárd forintos mínusz még jobb is, mint az elmúlt öt év átlaga.
A MNV a beszámolójában nem pazarol sok szót a gigaveszteség megmagyarázásra, de jól látható, hogy az állami vagyonnak ma már gyakorlatilag nulla forint az értékteremtő képessége.
Tavaly összesen 20,3 milliárd forint nettó vagyonkezelési bevétele volt az MNV-nek, ez elmarad a 36 milliárdos előző évitől, illetve eltörpül a papíron 11 736 milliárd forintos állami vagyon mellett. Vagyis az MNV és kormány tudomásul veszi és elfogadja, hogy a közel 12 ezer milliárd forintos állami vagyon éves hozadéka potom 20 milliárd forint.
Az alacsony bevétel oka, hogy az állam igazán értékes és érdemi hasznot termelő vagyona – Mol Nyrt. , Richter Nyrt. számos más állami vállalt, értékes ingatlanok – különféle egyetemi és más fideszes politikusok által ellenőrzött „közhasznú” alapítványoknak ajándékozta a parlament ingyenes vagyonjuttatás keretében, így ezeknek a cégeknek a hasznát már nem az állam élvezi. 2020 után egy sajátos privatizációt indított meg Orbán-kormány, ennek keretében egyénként (több) százmilliárdos értékű vagyont kapott a Matthias Corvinus Collegium, az Új Európa Alapítvány, de tízmilliárdos állami vagyon került például Batthyány Lajos Alapítvány, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány vagy épp Jövő Nemzedék Földje Alapítvány birtokába.
Az állami cégvagyonból tavaly az MNV-nek mindössze 79 millió forint (!) osztalékbevétele volt, amit egy közepes kft. esetében sem tartanánk túl erős eredménynek, nem egy - papíron - 11 736 milliárd forintos vagyont kezelő szervezetnél.
Az MNV éves vagyonkezelő díjbevételei is mindössze 1,6 milliárd forintra rúgtak – ennek gyakorlatilag egyetlen befizetője a légiforgalmi iránytársért felelős HungaroControl Zrt. volt. Fizetett még 692 millió forint vagyonkezelői díjat a Budapest Airport Zrt. de a Top 10 listára a utolsó helyen felkerült a III. kerületi önkormányzat 5,2 millió forintos vagyonkezelő díjbefizetéssel – ez jelzi mennyire nincs hasznosítható bevétele az állami vagyonkezelőnek. Az 1,6 milliárdos vagyonkezelői díjon felül volt még 13,8 milliárd forint bevétele az MNV-nek ingatlanértékesekből és ezzel el is fogyott a bevételi forrás, ilyen körülmények között nem csoda a több száz milliárdos veszteség.
Mert az állami vagyon működtetésének költségei azért vannak, hiszen 44 milliárdot számoltak el anyagi jellegű költségekre – ez főként igénybe vett külső szolgáltatók díjaira ment el, de a legnagyobb tétel, amely a veszteséget okozta, a 308 milliárd forintos értékcsökkenési leírás, amit tavaly számoltak el. Ezen belül csak az ingatlanvagyon értékcsökkenése 286 milliárdot tett ki. A veszteséget a kormány az állami vagyon csökkentésével tudta le – így költségvetési pluszbefizetésre a veszteség miatt tavaly sem volt szükség.
