Amint nekiálltam ennek a cikknek, úgy éreztem, mintha már százszor megírtam volna: nevezetesen az állam – pontosabban a NER – és az egyház perverz összefonódását. Aktualitása sajnos mindig van, legújabban Bese Gergő – most már felfüggesztett – dunavecsei plébános ügye. A történetet talán már mindenki ismeri: az atya hosszú ideje melegorgiák résztvevője volt, amiről videók is készültek. Állítólag több alkalommal ő volt az, aki filmezett.
Egy szekularizáltan működő államban ez csupán az egyház belügye lenne, hiszen mindig voltak papok, akik félreléptek, megszegték a cölibátust. Ám most egy látványos kivételről beszélhetünk:
Bese Gergőt csak a reverenda különböztette meg a Fidesz–KDNP politikusaitól, véleménye mindig pontosan egybevágott a hataloméval. Ami nemegyszer ellentétes a keresztényi tanításokkal.
Sokszor tetézte ezt kiadós homofóbiával, természetesen az aktuális kommunikáció szája íze szerint. Mindemellett elment megáldani a Megafon-irodát, valamint a Pesti Srácok szerkesztőségét, benne a középső ujját mutató, Gyurcsány Ferencet ábrázoló óriás grafikát. Mielőtt elítélnénk emiatt, szögezzük le: neki ezt munkaköri kötelessége volt megtenni. Povedák István vallásszakértő az eset után a Visszhangnak elmondta, ha valaki kihívja a papot, hogy szentelje meg a házát, és ezzel a szertartással védje meg a bent lakókat mindenféle rontástól, betegségtől, akkor „elmegy a pap, és megáldja”. Az más lapra tartozik, hogy a lelkész mennyire ért egyet adott esetben a Pesti Srácok munkásságával. Amennyiben felkérés érkezik hozzá, a házban lakók vagy az intézményben dolgozók pártállásától és politikai nézeteitől függetlenül fel kell szentelnie azt az épületet – magyarázta a MOME Elméleti Intézetének docense.
Önmaga ellen szította a gyűlöletet
Bese Gergő politikai mozgását ismerve nyugodtan kijelenthetjük: esetében már nem az egyház belügyéről beszélünk, s egyben megmutatkozik, milyen hátulütői vannak, ha ennyire befekszenek egy hatalomnak, alighanem a bőséges állami dotációkért cserébe. Az eredmény kézzelfogható: hívek alig ülnek a templomokban, a Fidesz mellett elköteleződött egyházak válságba kerültek. Mielőtt elfogultsággal vádolnának, jelezném: Erdő Péter bíboros tavaly ott volt a NER-elit hagyományos kötcsei eligazításán. Megnézném az „ellenzéki Fidesz” reakcióját, ha a mindenkori bíboros az aktuális kormánypárt valamelyik nem hivatalos rendezvényén bukkanna fel. Esetleges felháborodásuk teljesen jogos volna, ám most teljesen természetes, ha a magyar katolikus egyház első embere egy zárt körű rendezvényen együtt bazsevál a hatalom képviselőivel. Hallgatásuk cseppet sem meglepő Bese Gergő ügyében – így tesznek minden kínos esetben. A legfontosabb tanulsága a botránynak az, hogy szembenézzen elsősorban az egyház, de minden, a közélet iránt érdeklődő, felelősséget érző állampolgár azzal, mi az a realitás, amiben élünk. A Bese-ügy azt mutatta meg, mennyire radikálisan meg lehet hazudtolni a valóságot.
Nevezetesen: a plébános harcos keresztes lovagként küzdött az „LMBTQ-mozgalom” ellen, miközben ezzel teljesen ellentétes módon élt és cselekedett – utóbbit már Lukácsi Katalin történész-hitoktató mondja. Szerinte az a megrendítő az ő történetében, hogy önmaga ellen is képviselte azokat a gonosz, sokszor gyűlöletkeltő szólamokat, amikkel meghurcolt többek közt homoszexuális embereket vagy más kisebbségekhez tartozókat. Mindez felhívja a figyelmet, milyen közéleti légkört alakítottunk ki – s ebbe beleértendő az egyház is –, amelyben előfordulhat, hogy egy ember saját maga ellen uszíthat. Egyben kifogásolta, hogy a botrány kirobbanása óta tett megnyilvánulásaiban a szembenézés egy morzsája sem látszódik rajta, ráadásul képes az egyház mögé bújni, ezzel tetézve azt a „sok aljasságot”, amit elkövetett. Lukácsi Katalin itt párhuzamot vont a pedofilsegítő Kónya Endre elnöki kegyelmét kijáró Balog Zoltánnal, aki ugyancsak az egyházzal takarózott ahelyett, hogy elismerte volna saját felelősségét. A történész-hitoktató attól tart, a botrány nem fogja jó irányba terelni az egyházat. „Addig semmi hasznuk nem lesz ezen botrányoknak, ameddig az egyház menekül önmaga, küldetése és igazából Isten elől is, mert jobban tart az emberek véleményétől, mint az Örökkévalóétól” – fogalmazott.
A rejtélyes dosszié
A Válasz Online cikkében abszolút érdekes információ, hogy Bese Gergő aktája a Karmelitát is megjárta, s ott mondták ki a végső szót. Azon most lendüljünk túl, miszerint hivatalosan állam és egyház szétválasztva működik, mert ezek a bornírt apróságok igazán nem számítanak a NER-ben. Maradjunk az aktánál: ezek szerint a fideszes sztárpapról is gyűjtöttek anyagot valakik. Az gyaníthatóan homályban marad, kicsodák, de aligha megyek messzire, ha azt feltételezem, itt bűncselekmény is történhetett, amiben akár Bese Gergő áldozat lehetett. A róla gyűjtött dosszié már csak azért is figyelemre méltó, mivel a plébános finoman szólva sem volt fontos fogaskerék sem a NER, sem az egyház életében, „csupán” egy ismert arc, akit saját céljaira használhatott a Fidesz.
Így felmerül a kérdés: kikről lehet aktája még egyes fontos embereknek?! S egyáltalán: megtudhatjuk-e valaha, hogy azokon az orgiákon Bese Gergőn kívül részt vett-e bármilyen közszereplő?
Egy biztosnak tűnik: állami szerv nem vett részt a pap megfigyelésében – legalábbis ezt mondta megkeresésünkre az Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) korábbi műveleti igazgatója. Katrein Ferenc kifejtette, a pappal kapcsolatban valamelyik, a Fidesz holdudvarához tartozó magáncég gyűjthetett információkat. Az a megrendelőn múlik, kikről és milyen jellegű adatokat akar megtudni. A szakértő már csak azért is zárja ki a hivatalos szerveket mint közreműködőt, mivel egy szolgálatnál mindent le kell papírozni, jogilag számonkérhető a tevékenység. Az pedig kérdés, hogy egy privát cég milyen képességekkel rendelkezik. Katrein Ferenc példaként az UD Zrt.-t hozta fel, amely a Fidesz kvázi házi titkosszolgálata volt, párhuzamosan működött az államival, s nem sok eltérés volt köztük, tevékenysége súrolta a törvényesség határát.
S mi a helyzet az esetleges politikai megrendelésekkel, ha netán ilyen vonalon „dolgoztak rá” Bese Gergőre? A volt műveleti igazgató azt mondta, ha okosan csinálják, akkor az állományt nem terhelik ilyen feladatokkal. Ha érkeznek érzékenyebb vagy akár politikai relevanciával bíró hírigények (például a kémelhárítás vagy gazdaságbiztonsági vonalon), akkor azokat a szolgálaton belül csak szűk kör ismerheti meg, illetve dolgozhat rajta. Megjegyezte, a külső engedélyköteles eszközök (például a lehallgatások) magyar szabályozását rendszeres kritika éri az EU szakbizottságai részéről, mivel ezek gumiparagrafusok, túlságosan nagy mozgásteret adnak az érintett szerveknek. Legutóbb pont a Pegasus-ügynél merült fel újfent ez a jogi probléma. Természetesen azóta sem történt semmi érdemi változtatás rajta. Ám a legfontosabb visszatartó erő a számonkérhetőség, mivel „senki nem akar mondjuk 3-5 év múlva katonai ügyészségi vizsgálatra menni” – magyarázta.
Aggodalomra semmi ok
Egyelőre homályban tapogatózunk, de a megoldás – mint oly sok esetben – nem a racionalitás mentén keresendő, s egyszerűbb, mint azt gondolnánk. A Telex információi szerint Bese Gergőnek eltitkolt kapcsolata volt egy olyan férfival, akivel még az egyik, kormányhoz közeli újságnál találkoztak. Az illető úgy tekintett viszonyukra, hogy járnak, éppen ezért döbbent meg, amikor egy az internetre felkerült videóban felfedezte a dunavecsei plébánost. A portál két verziót hallott az események alakulásáról. Az egyik szerint a pap barátját annyira bántották a videóban látottak, hogy mindezt másokkal is megosztotta. A másik forgatókönyv szerint Bese barátjának egy nőismerőse osztotta meg a videót, mert féltékeny volt a papra, a képsorok pedig kapóra jöttek neki.
Politikai következményektől aligha kell tartania a NER-nek. Emlékezzünk Szájer József esetére, aki saját iPad-jén írta azt az alkotmányt, ami alapján jelenleg állami szintű megbélyegzésnek vannak kitéve a homoszexuálisok. A fideszes alaptörvény atyja mindeközben elmerült a brüsszeli melegorgiákban, hogy egy kényszerű ereszcsatornás lecsúszással végleg bebizonyítsa, bort iszik, és vizet prédikál. Az eredményt tudjuk: pár hónappal később újabb Fidesz-kétharmad született. Jelen esetben Orbán Viktor gond nélkül előadhatja, egyházi belügyről van szó, amihez neki semmi köze – de ezt a kijelentést pontosan helyi értékén tudjuk kezelni, ismerve a tényeket, valamint azt a bántalmazó kapcsolatot, amely sok esetben fennáll a kormányfő szavai és a valóság között.
