;

koncert;zene;Korcsolán Orsolya;Leonard Bernstein;

Korcsolán Orsolya, Sugár Nátán és a MÁV Szimfonikusok. Aki nem látható a képen, pedig itt volt: Leonard Bernstein

- Almák és Bernstein

A szó és a zene egyenrangú partner volt a Rumbach zsinagógában Korcsolán Orsolya hegedűművész hangversenyén, amely nemcsak Bradley Cooper hiányos Bernstein-filmjét egészítette ki.

A Zsidó Kulturális Fesztivál hagyományosan megelőzi a zsidó őszi ünnepeket, amikor egy hónapon keresztül a zsinagógák népe az ő Teremtőjével való kapcsolatát úgy erősíti meg, hogy elszámol azokkal a vétkekkel, amelyet egy éven keresztül elkövetett. Amikor pedig az Újév, a Rós ha-sána ráköszönt a zsinagógák népére, akkor e bűnökért a közösség előtt bocsánatot kell kérni, és azokat meg kell bocsátani – mondta el Korcsolán Orsolya csütörtöki koncertjének rendhagyó felvezetőjében a Rumbach zsinagóga igazgatója. Kiss Henriett ezt a számvetést azzal ajánlotta a hallgatóság figyelmébe: nem csak azt kell felidézni, ami rossz volt az elmúlt esztendőben, azt is, ami nagyon jó volt. A következő évben a rosszat tegyük múlttá, de ami jó volt, azt vigyük át új alapként, hogy az új év abból a jóságból fakadjon, amit az előző évben felépítettünk. Az Újév két legfontosabb jelképe: az alma és a méz. Ilyenkor a zsinagógákban almaszeleteket mártanak mézbe, ezt kell elfogyasztani. Az alma kerek és tökéletes, a méz pedig édes: így kívánnak egymásnak édes és jó új évet.

Korcsolán Orsolya estje az engesztelés napja, a jom kippur megidézésével kezdődött. Max Bruch 1881-ben bemutatott műve, a Kol Nidré (minden fogadalom) jom kippuri dallamokból építkezik, amelyekkel az egykori berlini főrabbi, Abraham Lichtenstein ismertette meg a protestáns német zeneszerzőt. A Kol Nidré valójában nem ima, hanem kinyilvánítása annak, hogy minden fogadalom, amelyet nem emberek felé tettek, legyen semmis. Mint az est házigazdája, Sugár Gergely kürtművész – a hegedűművész férje – elmondta: az arameus szöveg a középkorban keletkezett, amikor nagyon sok zsidót erőszakkal betérítettek kereszténynek. A koncert tematikájába – mindaz, ami a Bernstein-filmből, a Maestróból kimaradt – pedig azért illik bele, mert Leonard Bernsteinnek nagyon fontos volt a zsidó identitása. Bernstein a zene közelébe is a bostoni zsinagógában került, ahol Izso Glickstein, azaz Garai Izsó volt a kántor, aki a budapesti Zeneakadémián Hubay Jenő tanítványa volt. Garai Izsó aztán kántornak tanult Bachmann Jakab főkántornál, épp itt, a Rumbach utcai zsinagógában.

Max Bruch e művét eredetileg nem vallási célokra szánta, hanem koncerttermekbe, a csodálatosan felújított Rumbach zsinagóga pedig most koncertterem. Mégis, Korcsolán Orsolya koncentrált, minden hangot mélyen a lélekből előhívó előadásában a mű egy olyan rendkívüli imának hangzott, ami megérinti a szívet.

Bernstein a hatvanas években sokat tett Gustav Mahler reneszánszáért, végakarata volt, hogy Mahler V. szimfóniájának partitúrájával temessék el – ez is kimaradt Bradley Cooper filmjéből. A szimfónia harmadik tétele, az Adagietto valójában egy szerelmes vers Alma Mahlerhez. – Minden sikeres férfi mögött áll egy nő. A bécsi századfordulón ez a mondás úgy volt érvényes: minden zseniális férfi mögött egy nő áll, Alma Mahler – jegyezte meg Sugár Gergely, aki koncert kulisszatitkaiba is bepillantást adott: – Ezt Gustav már leírta 42 évesen, hogy fogod te ezt vezényelni? – kérdezte 18 éves karmesternövendék fiát, Sugár Nátánt. – Apa, figyelj! Ezt egy 21 éves csajnak írta. Szerinted?! – volt a válasz. Annyi bizonyos: Sugár Nátán és a MÁV Szimfonikusok ezen az estén nagyon együtt volt.

Az est fő műve, Bernstein öttételes Szerenádja idézi egy kicsit Sztravinszkijt, egy kicsit Prokofjevet, Tony és Maria is megjelenik benne a három évvel későbbi West Side Storyból – hívta fel a figyelmet Sugár Gergely. Aki Platon Lakomáját – amely a művet inspirálta – úgy írta le, mint egy partit, amelyen a világ egész értelmisége ott van, de végül csak Szókratész marad józan és fejti ki – az ötödik tételben – nézeteit a szerelemről. A Magyarországon ritkán játszott, pedig könnyebben befogadható mű piszok nehéz darab a hegedűsnek, de Korcsolán Orsolya játékán ez csöppet sem hallatszott. Aki a ráadásban a Schindler listájának fő zenei témáját egy újabb megindító imaként interpretálta. John Williams egyik legszebb muzsikáját egyébként 1993-ban Itzhak Perlman adta elő, aki a világ legjobb zenei egyetemén, a New York-i Juilliard Schoolon volt Korcsolán Orsolya egyik mestere.

Infó: Ami a filmből kimaradt: Leonard Bernstein Szerenád. Rumbach utcai zsinagóga, szeptember 12. Korcsolán Orsolya hegedűművész, Sugár Nátán karmester és a MÁV Szimfonikus Zenekar. Zsidó Kulturális Fesztivál 2024. 

Magyar Pétermesék, vasúti kavalkád, jacht – idén is megvoltak a zsánerek az ARC kiállításon, a Család? címszó azonban sokkal személyesebb, érzékenyebb alkotásokat hívott elő.