- Az elmúlt években elkomorult a társadalmi közérzet - Megnyílt a 24. ARC plakátkiállítás

– Apukám mindig azt mondta, ha nyakig ér a szar, örüljünk, hogy legalább nem hullámzik. Vagy, ha lehet, ne csapkodjunk. Hát szerintem pedig igenis csapkodni kell – mondta Geszti Péter pénteken az ARC megnyitóján a Bikás parkban. A reklámszakember szerint ki kell mászni az apátiából, az önfeladásból, a szolgalelkűségből, a kontraszelektált kis- és középszerűség mocsarából. – Éppen ezért tartom különösen fontosnak, hogy a szabad és kritikus véleményalkotás ezen különleges formája a hungarikumnak is felfogható ARC kiállítás, él és virul, sokak jóvoltából teret ad a bátran gondolkodó, autonómiára vágyó és megszólalni is képes embereknek.

A 24. ARC plakátkiállítás a Család? – címszóval indítja meg dilemmáink, sérelmeink, vágyaink, gondolataink kreatív hullámát. „A család az vajon mi? Te tudod? Nemzetünk nagyjai tudni vélik, de ezt ők sem gondolhatják komolyan. A család az kaotikus, alakváltozó, meghatározhatatlan és megfoghatatlan közeg, ami egyszerre a legnagyobb boldogság és a legnagyobb teher” – olvasható többek között a pályázati felhívásban, mely idén is szívet szorongató vagy melengető plakátokat ihletett. A családi kálváriákon túl: érzünk még félelmet a digitalizációval, a háborúval, a klímaválsággal, a gyermekeink jövőjével kapcsolatban. Egyik szemünk sír, a másik műtéti időpontra vár: hirdeti az egyik plakát. Idén is görbe tükröt tart elénk Magyarország leglátogatottabb köztéri kiállítása, amelyet a húsz fős zsűri, köztük Földes András, Kemény Lili, a Z-generációt képviselő Nyáry Luca és az ARC mögött álló „mozgatórugó”, Bakos Gábor válogatott.

Bár a képek a megszokott fekete humorból nem szenvednek hiányt, ahogy már tavaly is megfigyeltük, „olyannyira elkomorult az elmúlt években a társadalmi közérzet, hogy a korábban jellemző humor, az egyéni magyar túlélés eszköze már-már kiveszni látszik ezekből a képekből” – állapította meg Geszti Péter. A fő témában első helyezett Rivasz Gergő Haszonélvezeti jog című alkotása, az állami gyermekgondozás, valamint a gyermekvédelmi visszaélések fojtogatóan torz valóságát vetíti hatszor három méterben az orrunk elé. Ellensúlyoz azonban a második helyezett Varga László Új arisztokrata családok című képe, vagy a harmadik helyen végzett Safranek Zita, Családi örökség című munkája, amely a családi traumákon és az abszurd tehetetlenségen őszintén poénkodik. Külön Borz-díjazott (legkedélyborzolóbb műnek járó díjat kapott) lett még Gézamalac, Magyar Pétermesék című műve, amelyen megjelenik például az óperenciás tenderek „királya” és „királynője”, nem kell elárulni, kik képében. Gézamalac hozzáfűzte – Mindenki eldönti, hogy elhiszi-e a mesét, vagy nem.

Budapest különdíját Venczel Zoltán Megváltoztak a dolgok című pályaműve nyerte el. A Civil szívvel díjat Rados Katalin, Csöngei Adrienn és Paul Dorothy kapták A szakma fájdalma – Így vagyunk mi szülésznők című alkotásukért. A Hammer Agency különdíját Szunyog Sára Nagyi utazik című pályamunkája érdemelte ki, és díjat kapott még Vermes Zita, Kutyás Park című műve Újbudától. Ahogy a főpolgármester, Karácsony Gergely fogalmazott: – Van egy arc, amibe minden évben belenézhetünk, és valóban elképesztően jól fölszívja azokat az ügyeket, témákat, feszültségeket, azokat az iróniákat, vagy éppen keserűségeket, azokat a szépségeket és rútságokat, amiben élünk. – Fontos, releváns, igényes és szabad. Az ARC plakátkiállítás idén is egy kötelező kultúrprogram.