Különösebb hazai megemlékezés nélkül zajlott szombaton a tiszta levegő világnapja. Igaz, Tordai Bence, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője az esemény kapcsán a „Legnagyobb Légszennyező” citromdíját Szijjártó Péternek ítélte oda. Az ellenzéki politikus a Külgazdasági és Külügyminisztérium épülete előtt tartott, online sajtótájékoztatóján kifejtette: választásuk nemcsak a tárcavezető számos, magas kibocsátású repülőútja, hanem a jelentős környezetszennyezéssel járó, kérdőjeles hasznú gyárak idecsábításának ösztönzése miatt is esett Szijjártó Péterre. (Tordai Bence egyébként, bár minden jel szerint változatlanul irányítja az eseményt meghirdető ellenzéki tömörülés parlamenti frakcióját, a pártból az idén júniusi választások másnapján kilépett. Így online sajtótájékoztatóját sem a Párbeszéd-Zöldek, hanem a „Budai Zöld” közösség nevében tartotta.)
A magyarországi kibocsátási adatok ellentmondásosak. Az Energiaügyi Minisztérium augusztus végén büszkélkedett el azzal, hogy a legnagyobb mennyiségű és leginkább nyomon követett, főképp szén-dioxidból álló üvegházhatású gázok hazai kibocsátása a 2022-es, 6,9 százalék után tavaly további 9,5 százalékkal esett vissza. Így meghaladtuk a 2030-ra vállalt, az 1990-es érték 40 százalékos csökkentésére vonatkozó, eddigi vállalásunkat is. (Ennek fényében legalábbis kérdés, mit értett Tordai Bence felszólalásában a hazai üvegházgáz-kibocsátás „trendszerű” emelkedésén. Igaz, a 2030-as csökkentési mértéket, az 55 százalékra emelt uniós összvállalás kapcsán az Orbán-kormány hajlik 50 százalékra emelni.)
Magyarország „legnagyobb légszennyezője” egyébként hagyományosan az állami Mátrai Erőmű. A rossz minőségű szenet égető egységet az uniós nyilvántartások szerint a százhalombattai olajfinomító, a Dunaújvárosi Erőmű, a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia, a német hátterű, Uniper Gönyűi Erőmű, a Bige László-féle Péti Nitrogénművek és az immár Libertynek nevezett egykori Dunaferr követi.
Július végén az Európai Bizottság a levegőminőségi előírások teljesítésének elmulasztása miatt a 27 tagállamból egyedül Magyarországnak küldött a kötelezettségszegési eljárást megelőző, úgynevezett felszólító levelet. A brüsszeli testület szerint Magyarország nem tett eleget az Európai Unió Bírósága 2021. február 3-i ítéletének. E szerint Magyarország 2005 óta három levegőminőségi övezetben rendszeresen és tartósan túllépte a PM10-nek nevezett szálló por napi határértékét, ami kapcsán nem tett kellő ellenintézkedéseket.
Az európai levegőminőség-keretirányelv szerint a tagállamoknak a levegőben lévő egyes szennyezőanyagok, így például a PM10 – a tíz mikrométernél kisebb részecskék – mennyiségét határérték alatt kell tartaniuk
– szögezik le. Igaz – írják –, két éve a jogsértő helyzet már „csak” a Sajó-völgyben állt fent. Itt viszont a szint legkorábban 2025-re kerülhet határérték alá, ami ellentétes az ítélettel.
Magyarország szeptember végéig válaszolhat a felszólító levélre. Ha annak tartalma nem lesz kielégítő, a Bizottság újból az Európai Unió Bírósága elé idézheti Magyarországot és pénzügyi korlátozásokat is kiszabhat - közölték.
Bár e problémát a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023-as felülvizsgálatának minap társadalmi vitára bocsátott környezeti értékelése nem érinti, a dokumentumban a kapcsolódó stratégiai iratokból idézik a különböző légszennyező anyagok csökkentésére tett kormányzati vállalásokat.
