Az önkormányzati választás kapcsán kifejezetten egyértelmű a szabályozás, ami a korábbi közgyűlések mandátumának a végét, valamint az új közgyűlések megalakulását illeti. Annyira világos a törvény szövege, hogy egyik szabály sem félreérthető, nem is értelmezhető másképp, mint ahogy írva vagyon. De hogy ez az egyértelműség még csak véletlenül se maradjon így, arról a törvényalkotó maga gondoskodott. Tudatosan megkavarta viszonyokat, vélhetően azzal a mögöttes szándékkal, hogy miért csináljunk valamit egyszerűen, ha lehet komplikáltan is.
Az Alaptörvény 35. cikk (3) bekezdése szerint: "A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart." Teljesen világos: eszerint a képviselő-testületek és a polgármesterek megbízatása június 9-ig tartott.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. paragrafus (1) bekezdése ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy "A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg." Vagyis erre legkésőbb júliusban sort kellett volna keríteni.
Mindkét szabályozás jelenleg is joghatályos. És anélkül, hogy ezeket megváltoztatták volna, a következő szöveget iktatták be az Alaptörvény zárórendelkezési közé 27. pontként: "A Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával megállapított 35. cikk (2) bekezdését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására is alkalmazni kell azzal, hogy a 35. cikk (3) bekezdésétől eltérően a hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart." Ugyanígy az önkormányzati törvénybe is beleírták: "146/J. paragrafus (2) Ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni."
Ugye, világos?
A korábbi közgyűlés tagjainak mandátuma a következő választásig tart. Illetve mégsem. Hanem október elsejéig. Az új közgyűlés a választás eredményének jogerőssé válását követően kell, hogy felálljon, amely legkésőbb július, de azt októberként kell értelmezni.
Mi ez? Naptárreform? A június és a július hónap azonos lett októberrel? Erre is felhatalmazást adott a manipulatív kétharmad? Vegyünk egy elrugaszkodott példát: ez olyan, mintha kimondanák, a miniszterelnök ugyan Orbán Viktor, de ezt úgy kell érteni, hogy a miniszterelnök valójában Ferincz Jenő.
Mivel az Alaptörvény 35. cikk (3) bekezdését, ill. az önkormányzati törvény 43. paragrafus (1) bekezdését nem változtatták meg, nem módosították, nem helyezték hatályon kívül, ezek a pontok az eredeti tartalommal, joghatályosan, változatlanul fennmaradtak. Ezek alapján pedig a korábbi közgyűlés mandátuma a választásokkal megszűnt, és az új közgyűlésnek a jogerőssé válást követően fel kell állnia. Még akkor is, ha ezt októberként kell értelmezni.
Egy jogkérdést nem lehet úgy kezelni és alkalmazni, hogy alkotunk egy másik pontot, amely szerint valamely konkrét szabályozás nem úgy értendő, ahogy az szövegszerűen rendelkezik. Így nem lehet jogszerűen jogszabályt alkotni, sem módosítani. Jogalkotási szempontból ha módosítást eszközölnek, akkor a korábbi szabályozás legkésőbb akkor hatályát veszti, amikor az új hatályba lép. De olyan nincs, hogy az új szabályozással együtt a korábbi is fennmarad.
Ez a jogalkotási módszer egyébként nem újdonság a Fidesznél. Hiszen a hatalom szerint az Alaptörvényt is és az önkormányzati törvényt is hatályosnak kell tekinteni, miközben jogszerűen sosem jött létre egyik sem. E fideszes jogalkotás abszurditása, hogy egy jogszabályi pontban előírtak értelmezését is meghatározzák egy másik pontban, miközben a két szabályozás úgy viszonyul egymáshoz, mintha összevonnák a húsvétot a karácsonnyal.
Ez erősen emlékeztet Áder János egykor házelnökként bemutatott produkciójára, amikor a Házszabály által előírtakat, miszerint minden héten össze kell hívni az Országgyűlést" úgy értelmezte, hogy minden olyan héten (kell összehívni), amikor ő (mint Házelnök) össze akarja hívni. Így lett a minden hétenből háromhetente. A júliusból meg október.