Az IMD Versenyképességi Világközpont aktuális versenyképességi rangsorában Magyarország - 67 ország gazdaságának összehasonlításában - az 54. helyen áll. A kudarcos helyezési szám és a tendencia sajnos azt igazolja, hogy gazdaságunk rossz irányba halad: Magyarország nyolc helyet (!) rontott a tavalyi eredményéhez képest. (2022-ben még a 39. helyet foglaltuk el a listán.) Most Szingapúr, Svájc, Dánia, Írország, Hongkong, Svédország alkotja az élbolyt. A középmezőnyhöz tartozik Ausztria (26.), Csehország (29.), Litvánia (30.) Észtország (33.) és ezután jön az „ötvenesek” tábora: Románia (50.), Horvátország (51.) Magyarország (54.) Bugária (58.) és Szlovákia (59.). Focinyelven a „kieső zóna”: Ghána (65.), Argentína (66.) és Venezuela (67.).
Matolcsy György a versenyképesség helyreállításának fontosságáról is beszélt a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában. A bankelnök szerint Magyarország 2021 óta útvesztésben van, és arra is kitért, hogy teljes gazdaságpolitikai fordulatot tart szükségesnek, az államháztartás rendszerének átalakításával párhuzamosan. Nem vállalkozom a Matolcsy-prezentáció részletes elemzésére, viszont néhány „mellékkörülményre” azért felhívom a kedves olvasó figyelmét. Fontos megjegyezni, hogy Matolcsy György 2013-ig – Orbán jobbkezeként – nemzetgazdasági miniszter volt, majd - mind a mai napig - a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Mandátuma jövő tavasszal jár le, és az nem meghosszabbítható. És akkor néhány adalék:
• Fél évvel mandátuma lejárta előtt – egyébként már nem első alkalommal – az MNB első embere alaposan „megsorozta” a magyar kormányt. Szerinte csak 2021-ben kerültünk tévútra. Ez nem igaz, mivel hazánk már 2017. óta inflációs pályán van. Akkor a pénzromlás átlagos üteme az EU-ban 1,7 százalék, a magyar 2,4 százalék volt. 2019-ben az EU-érték 1,5 százalék, a hazai infláció 3,4 százalék lett. 2020-ban az EU 0,7 százalékot mért, míg Magyarország már 3,3 százalékot. Az értékek abszolút értékben akár alacsonynak is minősíthetők, de a differencia már 2021 előtt is szembetűnően nagy volt. A jegybankelnök (aki 2017-ben is hivatalban volt) erről a figyelmeztető és rossz irányra utaló tendenciáról nem tett említést, a kúszó infláció elleni akkori lépéseire meg én nem emlékszem.
• Magyarországon 2009 óta működik Költségvetési Tanács, amelynek legfontosabb feladata, hogy véleményt nyilvánítson a központi költségvetésről szóló törvény (és annak módosítása) tervezetéről, és a törvény zárószavazásához előzetes hozzájárulását adja, ha az Alaptörvényben előírt államadósság-szabály teljesíthetőségét állapítja meg. Ezen túl véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával, továbbá az államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről. Utóbbi keretében folyamatosan értékeli az EU-követelmények teljesítését is.
A három tagú Tanács egyik teljes jogú tagja Matolcsy György, aki napjainkban nyilvánosan és hevesen bírálja a hazai államháztartási és központi költségvetési politikát. Ugyanez a Matolcsy a nevét adta a 2023. és 2024. évi – gyakorlatilag végrehajthatatlan – költségvetésekhez. Ezért aztán teljességgel elfogadhatatlan, hogy most harcias hangnemben, de „előkelő idegenként” eltolja magától a felelősséget. Bekiabál a pályára, és úgy viselkedik, mintha csak a nézőtéren ülő szurkolók egyike volna.
• Matolcsy nem beszélt arról sem, hogy két évtizeddel az EU-hoz csatlakozásunk után Magyarország még mindig nem képes bevezetni a közös fizetőeszközt. Ebben az esetben sem lapíthat a jegybank elnöke. Kutya kötelessége lett volna az euró-projekt gondozása, ehelyett már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy az euró egy csapda. Senki nem kérdezte meg tőle: Ausztria, Finnország és Írország népei hogyan bírnak élni az euró-hurok szorításában?!
• Matolcsy – a „kanyarban kell előzni” program agitátoraként – nem szólt arról sem, hogy mekkora kárt okozott és okoz a magyar gazdaságnak az Európai Unióval folytatott állandó huzakodás. Az állami költségvetési deficit, az ország romló versenyképessége annak is betudható, hogy hazánk sorozatosan nem tesz eleget a legalapvetőbb jogállami követelményeknek. Ezért aztán a fejlesztésekhez szükséges EU források nem érkeznek meg, a vállalkozói bizalom pedig megrendült. Ilyen miliőben, ilyen jogi környezeteben hiába ábrándozik Matolcsy egyensúlyról és versenyképességről, belátható időn belül ezek egyikében sem várható előre lépés. A jegybankelnök által korábban megálmodott 2030. évi felzárkózási céldátumot a nyíregyházi Közgazdász-vándorgyűlésen Matolcsy 2040-re változtatta. Újabb tíz évet vesztettünk - közölte velünk könnyed hangnemben a távozó pénzintézeti vezető.
Kedves Matolcsy úr! Őszintén remélem, hogy – egykorúak lévén – mindketten családi körben és jó egészségben ünnepelhetjük a 2040. évben esedékes 85. születésnapunkat. Jó lenne megérni 2040-et már csak azért is, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy az akkori vándorgyűlési előadók vajon milyen új időponttal (2050, 2060) fogják szédíteni a hallgatóságot?!
A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.