Vučić először visszautasította Vlagyimir Putyin szerdán ugyancsak nyilvánosan megfogalmazott meghívását az október. 22-24 között Kazanyban megrendezésre kerülő BRICS-csúcsra, majd pénteken saját szavait cáfolva jelentette ki, hogy még gondolkodik a megoldáson. A visszautasítás indoklása is feltűnő volt, hiszen Vučić azzal érvelt, hogy ebben az időszakban sok előre tervezett programja van, ekkor zajlik az ENSZ közgyűlése is és sok „fontos külföldi vendéggel” kell találkoznia ezidőtájt. Az oroszbarátnak tartott szerb államfő elutasítása nagy sajtónyilvánosságot kapott, a gesztust minden elemző Vučić Moszkvától való eltávolodási kísérleteként értelmezte.
Nyilván ezzel Putyin is tisztában van, de ahhoz nem szokott hozzá az orosz államfő, hogy „sok külföldi fontos vendég” előbbrevaló szerb kollégája számára, mint az ő személyes meghívása. A meghívás nyilvános bejelentése is aligha független attól, hogy múlt héten Emmanuel Macront látta vendégül Belgrádban Vučić, akivel tető alá hozták a nagy Rafale vadászgép üzletet. A francia (és nem orosz) haditechnika vásárlása is üzenetértékű, mint ahogy az is, hogy a lítiumüzletet viszont a németekkel ütötte nyélbe Belgrád. Macron előtt ugyanis Olaf Scholz német kancellárt fogadta Vučić, a találkozó legfontosabb momentuma pedig a lítiummegállapodás volt.
A szerb elnök mindkét találkozó alkalmával hangoztatta Szerbia európai uniós integrációs elkötelezettségét.
Szerdán, alig néhány nappal a Macron vizit után, Putyin személyesen fogadta Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon Aleksandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettest, korábbi titkosszolgálati vezetőt, akit a belgrádi politikai vezetés legoroszpártibb tagjának tartanak. Azt nem tudni, hogy előre tervezett látogatásról volt szó, vagy már neki is vörös szőnyegre kellett mennie. Vulint mindenesetre nagyra értékeli a Kreml, idén januárban tüntették ki Barátság érdemrenddel, és az is jelzi fontosságát, hogy Putyin személyesen fogadta őt.
A volt kémfőnök meg is tett mindent a bizalom helyreállításáért Vlagyivosztokban, ahol leszögezte: „Az Aleksandar Vučić vezette Szerbia olyan Szerbia, amely soha nem lesz NATO-tag, amely soha nem fog szankciókat bevezetni az Oroszországi Föderáció ellen, és amely soha nem fogja megengedni, hogy bármilyen oroszellenes akcióra használják a területét. (…) Szerbia nem lett és nem is lesz részese az oroszellenes hisztériának.”
A BRICS-meghívót ennek ellenére elutasította Vučić, pénteken viszont már azt mondta, a média félreértelmezte szavait, a kérdésben még nem döntött, „sem igent, sem nemet” nem mondott.
A Danas szerb napilapnak nyilatkozó elemzők úgy vélekedtek, Putyin meghívása jelentheti azt is, hogy Oroszország felszólítja Szerbiát, valljon színt, melyik oldalra áll, a kialakult helyzet pedig a „selyemzsinór” klasszikus esetének is tűnhetett, ezért hivatkozott más kötelezettségekre Vučić.
Körbeudvarolják Aleksandar Vučićot az európai nagyhatalmak, Emmanuel Macront ráadásul nem csak a lítium érdekli