;

család;amerikai elnökválasztás;Kamala Harris;Doug Emhoff;

Kamala Harris és Doug Emhoff

- Charles Gati: Kamala Harris modern családja (Kövér Lászlónak)

Akik ritkán látják vagy hallják az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjét, csak azt veszik észre, hogy szinte állandóan nevet. Pesszimista európai szemmel kicsit furcsa ez. Egy ilyen tanult, intelligens nő, már-már 60 körül jár, megjárta az egész világot, de még mindig nem érti, hogy (1) megoldatlan, sőt megoldhatatlan problémák elé néz, és (2) legjobb esetben változatlan a helyzet, nem lesz rosszabb.

Kamala Harris azonban amerikai és optimista. Szülei elváltak, de túlélte. Apja – egy briliáns, baloldali közgazdász, jamaicai születésű, ma már nyugdíjas a Stanford Egyetemről – eltűnt az életéből. Anyja, aki 19 éves korában emigrált Indiából Kaliforniába, egyedül nevelte Kamalát és a húgát. Szigorú, konzervatív mama lehetett, szeretettel nevelte a lányokat, de nem volt engedékeny. Rajongott Amerikáért, de az akkori (és mostani) ultraliberális amerikai gyereknevelést nem tette magáévá.

Kamala már csaknem 50 éves volt, amikor először férjhez ment. Az első randevú történetét nemrég férje, Doug Emhoff mesélte el. Egy közös ismerős hozta őket össze, ő (mármint Doug) a megbeszélt időben telefonált, kicsit (nagyon?) szégyenlősen, nemigen tudta, mit illik ilyenkor mondani, annál is inkább, mert Kamala éppen nem volt a telefonnál, s így az ebéd-randevúra szóló meghívást Kamala telefonjába kellett kinyögnie. Ezt Doug most elmesélte a demokraták kongresszusán, és azt is, hogy neje megőrizte az üzenetet, beleértve a többszörös nyögést és zavaros szünetet – és azt is, hogy Kamala, nagy nevetések közepette, a házassági évfordulójukat minden évben azzal ünnepli meg, hogy lejátssza Doug „meghívóját” az első randevúra.

Doug Emhoff néhány éve (amikor Kamala alelnök lett) feladta sikeres karrierjét. Nem lehetett könnyű döntés. Egy kaliforniai munkamániás ügyvéd, aki szinte minden percét a klienseivel töltötte és hozzá volt szokva ahhoz, hogy milliókat keres, nyilván nehezen illeszkedett be új szerepébe. Illetve néhány év múlva elvállalt egy kis állást: heti egyszer pár dollárért előad itt, a washingtoni Georgetown Egyetem jogi karán. Ennél többre nincs ideje, pláne akkor, ha Kamala győz novemberben. Akkor ugyanis Doug lesz a First Lady, akarom mondani a First Gentleman. Először Amerika történelmében.

Doug talán nem is gondolja, hogy áldozatot hoz azzal, hogy feladta menő állását, annyira szereti és tiszteli a feleségét. Hírek szerint Kamala nemcsak jó feleség, de különleges nevelőanya is. Mivel Doug két tizenéves gyerekét és rajtuk keresztül az első feleségét, azaz a gyerekek anyját is magával vitte a házasságba, így, tehát hárman, állítólag a lehető legbarátságosabb légkörben nevelik a két gyereket.

További komplikáció is van. Doug Emhoff fehér és zsidó, két gyereke és első felesége is az. Kamala Harris fekete és baptista. Húsvétkor az egész család (öten) Kamala templomába megy imádkozni, a zsidó újévet pedig mind az öten Doug zsinagógájában ünneplik. Ilyenkor, azaz a zsidó újév alkalmából, Kamala – Doug szerint – remek, zsidós vacsorát főz. A két gyerek pedig még kicsit zsidósan hangzó nevet is adott neki. Úgy becézik, hogy Momala, ami mindenképpen a szeretet kifejezése.

Novemberben, amikor szavazok, én erre a „modern” családra fogok szavazni. Ugyan a demokraták kongresszusán sok szép beszéd hangzott el, a politikusok fűt-fát ígértek, mint mindig és mindenhol, de nekem leginkább ennek az öttagú, többszínű és többvallású – példamutatóan harmonikus és szeretetteljes -- családnak a története imponált. Egy ilyen család nem lehet ellenzékben.

Teheneumból szemétújság lett. Lelőhely.