A Magyar Posta honlapján augusztus végi frissítéssel megjelent azoknak a postahivataloknak a legújabb névsora, amelyek bezárnak, és postapartnerként üzemelnek tovább: ilyen lesz például a pusztakovácsi, a szalonnai, a nagypeterdi, a somogyfajszi, a szelevényi, a tiszasasi hivatal, ahol szeptember közepén térnek át az új működtetési formákra. A sor azonban nem teljes: az elmúlt hetekben több tucatnyi településen „adta fel” a Magyar Posta az állami feladatát, s keresett másokat a hivatal működtetésére. Közben a korábbi nagy postabezárási hullámban, jellemzően 2022-ben kötött postapartneri szerződések zöme egy-másfél éven belül lejár, és kérdés, hogy az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva hány vállalkozó köti majd újra ezeket.
– Augusztus elejétől mobilposta jár a faluban. Fél órát tölt itt, ami sokakat zavar, hiszen megszokták, hogy hétköznap délelőttönként mindig nyitva volt a régi posta – mondta lapunknak Czinke János, a bő ezer lakosú dél-somogyi falu, Homokszentgyörgy polgármestere. – Kaptam-kapok hideget-meleget a helyiektől, nem értik, hogy semmi közöm a postabezáráshoz. Természetesen mindent megpróbáltunk, volt egy hosszabb egyeztetésem a posta nyugat-magyarországi régióvezetőjével, még arról is beszéltünk, hogy nálunk lesz a környék csomagelosztója, aztán hirtelen közölték, bezárják a postánkat.
Augusztus első napján bezártak csaknem száz postahivatalt MagyarországonA szolgáltatóhely augusztusig az önkormányzat épületében működött, a falu korábban is csak jelképes összeget kért bérleti díjként, ám ezt is elengedték volna, ha megmarad a hivatal.
– Ráadásul nem kértünk teljes nyitvatartást, megfelelt volna, ha minden másnap délelőtt van postánk, a köztes napokon pedig a szomszédos Ladon lett volna, s így egy dolgozóval meg tudtak volna oldani két falut – folytatta a faluvezető. – Közölték, csak úgy maradhat meg a hivatal, ha az önkormányzat fizeti az alkalmazottat, ám erre nincs pénzünk. Próbálkoztam vállalkozókkal is, hátha postapartnerként átveszi valaki, de mindenki kihátrált. Egyfelől nem értenek hozzá, másrészt veszteséges az egész, nem véletlen, hogy bezárták. Csak nem értem: ha az állam nem tudja finanszírozni, hogyan várják el ezt egy településtől, ráadásul egy igencsak hátrányos térségben?
A homokszentgyörgyieknek egyébként a távolabb lévő Szulokra kell eljárniuk, ha postahivatalban akarják intézni a dolgaikat, ugyanis az állami cég a szomszédos Ladon is bezárta a postát. A kevesebb, mint 600 fős faluban még rosszabbul járták, hiszen nekik Kaposvár felé, Kadarkútra kell indulniuk nyitva tartó hivatalért. Vagy marad a mobilposta, amely mindössze 20 percre tér be a településre, és – a postatörvény alapján – csak egyetlen helyen áll meg a cirka 2,5 kilométer hosszan elnyúló, komoly domb által kettéválasztott faluban. Vagyis, aki nem szerencsés helyen lakik, annak meglehetős túra a csekkek feladása vagy akár egy szimpla készpénzfelvétel. Korábban Ladon is délelőttönként működött a hivatal, s a posta itt is az önkormányzatra akarta testálni a feladatot, ám helyben ezt anyagi és humán erőforrás híján nem tudták megoldani.
Kitüntették a Magyar Posta vezetőit, miután pár hete bezártak csaknem száz vidéki postahivataltAz ország másik szegletében is hasonló a helyzet. Gulyás János az ózdi járásban lévő Borsodbóta munkáspárti polgármestere azt mondta, őket is „kóstolgatta” a Magyar Posta: idén tavasszal készítettek egy felmérést, s utána felajánlották az önkormányzatnak, hogy működtesse a hivatalt.
– Nem bolondultunk meg. Ez egy állami szolgáltatás, minden sz..rt már ne akarjanak az önkormányzatok nyakába varrni – mondta indulatosan. Náluk jelenleg kétfős a postás állomány, az egyik alkalmazott a hivatalban dolgozik, a másik pedig a leveleket, újságokat, a nyugdíjat viszi ki. Utóbbi nemcsak itt lát el szolgálatot, hanem a szomszédos Királdon is: reggelente személyautóval – amelynek költségeit a posta fedezi – beutazik Ózdra, ott felveszi a pakkot, és napközben a két faluban kiviszi.
– Itt a térségben két postahivatal is bezárt, az egyik Csokvaományban, a másik Csernelyben, s már csak mobilposta működik ott. Mindkét településnek hasonló a lélekszáma, mint nekünk, 800 fő körüli, de nálunk talán több a nyugdíjas, és a sportfogadás, a lottózás meg a kaparós sorsjegy is elég közkedvelt a helyiek között, így vélhetően nagyobb a forgalmunk – mondta. Gulyás János szerint azonban hamarosan őket is eléri a „postai végzet”, számítanak arra, hogy egy következő hullámban Borsodbótán is bezárják a hivatalt. Ők azonban ez esetben sem fogják átvenni a szolgáltatást, mert így is elég nagy zsonglőrködésbe telik, hogy kijöjjenek a költségvetésükből, nem akarják egy veszteséges ágazattal ezt tovább terhelni.
Ráadásul a posta vaskos bérleti díjért adná oda a helyiségét és a felszerelést, ha pedig saját önkormányzati tulajdonú épületben szeretnék a hivatalt megnyitni, akkor szintén több milliós tétel lenne a szükséges biztonsági és informatikai berendezések megvásárlása.
Van azonban, ahol a települések erőn felül is vállalják a működtetést.
– Mindent nem zárhatunk be, úgyhogy megpróbáljuk a saját kis hivatalunkat megmenteni: az önkormányzat fogja átvenni az üzemeltetést – mondta lapunknak Kis Attila, a 670 fős Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zemplénagárd polgármestere. Ez a falu is aközött a 100 település között van, amely nyár közepén értesítést kapott a Magyar Postától, hogy az állami cég nem finanszírozza tovább a postahivatal működtetését. Az ottani dolgozó a helyiek információja szerint a közeli Ricsére megy majd át, ahol régóta nem üzemel önálló postahivatal, hanem az egyik élelmiszerboltban van a partnercég. Azt a zemplénagárdi polgármester még nem tudta megmondani, mennyibe kerül, hogy a hét öt napján, hétfőtől péntekig négy órában működtessék a postát.
Kiderült: ha egy egy településen meg is mentik az adott szolgáltatást, a hivatal dolgozói, illetve leginkább csak egy-egy megmaradt dolgozója gyakran emberfeletti munkával tudja ellátni a feladatát. Halmi József, Győrtelek polgármestere mondta el lapunknak, hogy az ő kézbesítőjük reggel busszal átmegy a szomszédos Kocsordra, ahol magához veszi a győrtelkiek postáját, majd hat-hét kilométert félautomata biciklivel visszakerékpározik, hogy kiszállítsa a küldeményeket. Igyekeznie kell, hogy délután egy órára végezzen és visszaérjen a szomszédos faluba, leadja a kerékpárt és busszal haza is érjen a hat órás munkaidőben.
Megkérdeztük a Magyar Posta Zrt.-t, mennyi pénzt takarítanak meg a hivatalok bezárásával, mi lesz az így üressé vált ingatlanok sorsa, illetve hány dolgozójuk maradt állás nélkül a bezárások következtében, de nem kaptunk választ.
Tóth Zsuzsanna a Postás Szakszervezet elnöke lapunknak azt mondta: őket érdekképviseleti szervezetként sem tájékoztatta az állami cég sem a bezárásokról sem az esetleges elbocsátásokról, így nincs erről semmilyen információjuk.
Levélfeladás az élelmiszerboltban
Sok kistelepülésen, ahol az önkormányzat nem szállt be legalább egy helyiséggel a posta megmaradásába, a Coop-üzletekben alakítottak ki postahivatalokat annak fejében, hogy a cégcsoport egy energia-korszerűsítő pályázat részeként felújíthatta az üzleteket. Az ennek részeként megkötött postai feladatellátási szerződések időtartama azonban lassan lejár, s egyelőre nem tudni, a Coop hány helyen tervezi azt újra megkötni. – Mi veszteségesek vagyunk, de ennek az az oka, hogy a teljes bevásárlótéren keresztül kell menniük az embereknek, hogy eljussanak hozzám, levelet feladni, márpedig az eladók nem nézik jó szemel, ha valaki náluk nem vesz semmit, csak a postára jön be. Így aztán sokan inkább be se jönnek – érvel egy észak-magyarországi partnerposta vezetője.
Ő egyébként a Coop alkalmazottja, s úgy tudja, a cég nem tervezi újrakötni a szolgáltatói szerződést. Neki viszont vannak saját tervei: kibérelné a három éve üresen álló volt hivatali épületet a Magyar Postától, s nemcsak az alapvető szolgáltatásokat biztosítaná afféle franchise-megállapodással, de esetleg üdítőket, jégkrémet, édességet, sőt kis iparcikkboltként még cérnát, tollat, füzeteket, s egyéb alapvető holmit is árulna.
