A régió legtöbb országa - Szlovákia kivételével - legalább külügyminiszteri szinten képviseltette magát a prágai Globsec biztonságpolitikai konferencián. Nem úgy Szijjártó Péter, aki éppen Oroszországban tett rutinlátogatást, emiatt a jelenlévőknek be kellett érniük Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával, valamint Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel.
A 444 tudósítása szerint Bajnai Gordon az ex-állami vezetők panelbeszélgetésén vett részt, Mikulas Dzurinda volt szlovák, Mirek Topolánek volt cseh miniszterelnök, valamint Sebastian Kurz volt osztrák kancellár társaságában, akikkel a változó (közép-)európai politikáról fejtették ki az álláspontjukat.
Bajnai a beszélgetésen visszaemlékezett arra, hogy amikor 1991-ben kikerült az egyetemről, azt gondolta, hogy könnyű időszak következik, Magyarország kapitalista piacgazdasággá és nyugati típusú demokráciává alakul, csatlakozunk a NATO-hoz és az EU-hoz, és hamarosan úgy fogunk élni, mint az osztrákok, ami a magyar álom volt évszázadokon át. Ez azonban nem vált valóra, a térség minden országa cikk-cakkos fejlődési ívet írt le, „bizonyos országokban” viszont most olyan cikk van, amit már nem biztos, hogy cakk is követ majd. A volt miniszterelnök ezt követően idézte Sir Ralf Dahrendorf német-angol szociológus-politikust, aki egy budapesti interjújában fogalmazott úgy, hogy a politikai rendszer megváltoztatásához 6 hónap kell, a gazdaság megváltoztatásához 6 év, a társadalom szerkezetének megváltoztatásához pedig 60 év. Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt 34 év, s a politikus nem biztos abban, hogy idő közben nem fordultunk vissza.
Bajnai Gordon úgy folytatta, kemény strukturális változások mennek végbe nem csak a magyar gazdaságban, hanem a társadalom mentalitásában is. Az Orbán-kormány kidolgozott, hosszútávú terve, hogy a népesség nagy részét ismét az állami újraelosztástól tegyék függővé. Újra pártállami rendszer épül, a siker kritériuma a piaci verseny helyett a rendszerhez való hűség lett. Szerinte ha lesz is esély a változásra, immár nagyon nehéz lesz másik pályára állítani Magyarországot. Az Európai Unióval sem tartható fenn sokáig a mostani állapot, és miközben a lakosság továbbra is egyértelműen EU-párti, s nem áll a kormány mögött kilépéspárti többség, sokan dolgoznak azon, hogy ez megváltozzon. Megjegyezte, ennek időbeli terve nincs, mert a kilépés másnapján a magyar gazdaság összeomlana, nem lennénk értékesek sem a német, de még a kínai autógyártóknak sem. Mai állapotában viszont az Orbán-rendszer nem kompatibilis az EU-val, így a stratégia viszont mégiscsak ebbe az irányba mutat.
A beszélgetés többi résztvevője közül Mirek Topolánek korábbi cseh miniszterelnöké volt a legérdekesebb megjegyzés, aki Vlagyimir Putyin korábbi, müncheni szavaira - mely szerint a XX. század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió összeomlása volt - úgy reagált, hogy valójában az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása volt a XX. század legnagyobb tragédiája. Szerinte ugyanis ekkor kezdődött meg az a frusztráció, s az az elégedetlenség, amit a totalitárius rendszerek csak tovább fokoztak.
Szijjártó Péter: Brüsszelben tombol a háborús pszichózis