A 2019-es helyhatósági választáson a Mindenki Pécsért (MP) zászlaja alatt induló hatpárti összefogás fölényesen legyőzte a Fidesz-KDNP koalíciót a baranyai megyeszékhelyen. Ám 2020-tól ellentétek osztották meg a városvezető frakciót, s többen távoztak onnan, így a Péterffy Attila, polgármester mögött álló csapat kényelmes többsége a még épp elégségesre olvadt. A gépészmérnök végzettségű, cégvezetői múlttal bíró, pártokhoz nem kötődő Péterffy és a megcsonkult ellenzéki frakció így is irányítani tudta a várost. Pécs okosan gazdálkodott, s a tervezett önkormányzati beruházások megvalósultak. Az ipari parkba új cégek jöttek, ott kétezer munkahely létesült, 18 év kihagyás után menetrendszerinti repülőjáratok indultak Pécsről, s az önkormányzat visszafizette azt a 9,5 milliárdos adósságot, amit a város előző, fideszes vezetésétől örökölt.
A júniusi választás mégis a kormánypártok sikerét hozta, amit a helybéliek főképp azzal magyaráztak, hogy a korábban nyertes ellenzéki csapat három részre szakadt. Péterffy ugyan fölényesen nyert, s az őt indító Pécs Jövőjéért Egyesület 8 jelöltet juttatott be a közgyűlésbe, a Fidesz-KDNP viszont 11-et. Egy-egy mandátumot szerzett a Mi Hazánk, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, továbbá az ellenzéki összefogásból immár kirekedt, két civil szervezet, az MP és a Tiszta Kezek Egyesület. A 15. számú egyéni választókerületben – a kertvárosi lakótelepen – ugyanannyi szavazatot kapott a Pécs Jövőjéért és a kormánypártok jelöltje, ezért időközi választást kell tartani szeptember 22-én.
Ha a kormánypártok nyernek az időközi voksoláson, a Mi Hazánkat bevonva a városvezetésbe meglesz az egyfős többségük a közgyűlésben. Ha viszont a Pécs Jövője jelöltje nyer, akkor esélye van arra, hogy továbbra is Péterffy teamje irányítsa a várost.
Ehhez az kell, hogy az időközi választás behúzása után az ellenzéki összefogás frakcióját a fontos kérdésekben támogassa az MKKP és a két civil szervezet képviselője.
Erről Péterffy – mint azt lapunknak elmondta – tárgyalt is a három lehetséges partnerrel. Utóbbiak egyike se utasította el az együttműködést. Koalícióra lépni nem hajlandók Péterffyékkel, de azt ígérik, hogy minden olyan előterjesztést támogatnak majd, ami szakmailag megalapozott, és a város érdekét szolgálja.
A fentiek alapján nagy a tétje a 22-ei választásnak, hisz lehet, a Fidesz „visszaszerzi” a várost, de elképzelhető, hogy Pécs megmarad ellenzéki fészeknek. Várható, hogy a Fidesz mindent megtesz majd a győzelemért, a párt remekül tudja mozgósítani szavazótáborát és túlerőben lévő sajtóját – a megyei lap például naponta több cikkben bizonygatja a jelenlegi városvezetés alkalmatlanságát.
Ám bármennyire is masszív a Fidesz bázisa, azt is tudni kell, hogy a júniusi választáson a pártot elutasítók tábora lényegesen nagyobb volt. A számokból arra következtethetünk, hogy ha a 19-es ellenzéki összefogás egybemarad, akkor mind a 17 választókerületben az ellenzéki jelölt futott volna be.
Ezért a szeptemberi választáson a Pécs Jövőjéért jelöltjének, a jobbikos Fürj Csabának a sanszait erősíti, hogy a júniusban aránylag jól szereplő MKKP és a MP most nem indítja a saját emberét.
Az MP arra kérte táborát, hogy semmiképp se szavazzanak a kormánypárti jelöltre, és ez a kutyapárti szimpatizánsairól is elképzelhetetlen.
Az esélylatolgatást bonyolítja, hogy a kormánypártok nem a korábbi jelöltjüket küldik harcba. Júniusban Vörösné Deák Andrea volt az aspiránsuk, aki egy, a lakótelep közösségi életéért sokat tevő egyesület vezetőjeként népszerű a választókerületben. A háromgyerekes asszony családi okokra hivatkozva visszalépett. Helyette Kővári János indul, aki az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) vezetője. Az ÖPE 2005 óta a Fidesz-KDNP választási szövetségese, Kővári ennek köszönhetően 2010 és 2014 között parlamenti, 2019-től pedig pécsi önkormányzati képviselő volt. 2022-ben Kővári a kormánypártok színeiben indult a parlamenti választáson, de választókerületében az ellenzék összefogás jelöltje, Mellár Tamás nyert. Júniusban pedig a pécsi közgyűlésből is kiszorult, mivel a 10. választókerületben legyőzte őt a Pécs Jövőjéért embere. Most mégis elindítja Kővárit a Fidesz a 15-ösben.
A Fidesztől kiszivárgott hírek arról szólnak, hogy Kővári kérésére kellett Deáknak hátrébb lépnie. Kővári továbbra is szeretne meghatározó politikai szereplő lenni Pécsen, és ehhez kellenek számára a közgyűlésbeli megszólalások.
Kővári potenciális táborát csökkenti, hogy a Mi Hazánk is állított jelöltet Horváth Sándor személyében. A negyedik jelölt, a függetlenként induló Körömi Attila viszont Fürj Csabától vehet el voksokat. A 65 esztendős Körömi a 90-es években a Fidesz önkormányzati és parlamenti képviselője volt, aztán otthagyta a Fideszt, és a Jobbikhoz kötődött. A 2010-es években visszavonult a politikától, majd a Momentum tagjaként tért vissza a közéletbe, ahonnan utóbb ugyancsak távozott. 2019-ben Pécsett az ellenzéki összefogás sikeréért kampányolt, később azonban szembe fordult a várost irányító frakcióval, mivel szerinte a baloldali pártok akarata érvényesül a városvezetésben, s ő azt szerette volna, ha a civilek hangja lenne ott a meghatározó.
Bár a Tiszta Kezek nem indított jelöltet, a napokban beálltak Körömi mögé. Az egyesület vezetője az a Bognár Szilvia, aki 2019-ben az MP színeiben jutott be a pécsi közgyűlésbe, majd megválasztották alpolgármesternek, ám konfliktusba került Péterffy Attilával, ezért felmentették posztjáról. Júniusban az egyesület listájáról Bognár bejutott a közgyűlésbe, így vele kell majd tárgyalnia Péterffynek egy esetleges együttműködésről. Abból, hogy Bognár Körömit támogatja, sokan arra következtetnek, hogy nem lesz miről tárgyalni, hisz a Tiszta Kezek a Fidesz győzelmére „gyúr”, és a közgyűlésbe a kormánypárti frakcióval kíván majd összedolgozni. Az ellenzéki sajtó megírta, hogy Bognár két egyesülete összesen 10 milliót kapott egy állami alapítványtól, s vélhetően ebből finanszírozták a Tiszta Kezek kampánykiadásait.
Bognár Szilvia erről azt mondta, hogy a két egyesület eszközvásárlásra fordította az említett támogatást, nem a kampányra. Állítja, hogy őt a Fidesz se tudja megvenni, a közgyűlésben velük se lép koalícióra, mindig meggyőződése alapján foglal majd állást a közgyűlésben. Körömit pedig azért támogatja, mert őszinte embernek tartja, aki a civil értékeket testesíti meg. Bognár úgy véli, hogy Pécs javára válik, ha a közgyűlésben egyik pártszövetség se szerez többséget, és a civilek kontrollja és akarata nélkül nem tud egyik oldal se döntést hozni a kardinális kérdésekben. Így nem lesz mutyizás, és a pártokhoz kötődő gazdasági vállalkozások nem jutnak túlfizetett munkákhoz.
Ez jól hangzik, csakhogy a Fidesz-hívők és -gyűlölők kiélezett versenyében kizártnak tűnik, hogy Körömi nyerjen, így a ráadott voksok valószínűleg az ellenzéket gyengítik. És ha – részben emiatt – a kormánypárti jelölt nyer, akkor a Fidesznek nem lesz szüksége szövetségesre a pécsi közgyűlésben, a civilek nélkül is uralhatja a várost. Azt pedig Bognár és Körömi se vitatja, hogy a Fidesz eddig nem figyelt oda, mit akarnak a valódi, a nem Fidesz vezérelte civilek.
