oktatás;Magyarország;tüntetés;tanévkezdés;iskolabezárás;

Az adóforintokból készült „ingyenes” tankönyvek helyett sok helyen a szülők vesznek használhatót

- „Mi visszük az iskolába a szappant, szalvétát, papírtörlőt”

Pedagógushiány, növekvő szülői terhek, tüntetéseket szító intézménybezárás és hatalmi erődemonstráció – ez a tanévkezdés nem csak a hőhullám miatt forró.

Szeptember 2-án másfél millió diák kezdi meg a 2024/2025-ös tanévet a köznevelésben és a szakképzésben, köztük mintegy 100 ezer első osztályos általános iskolás. Bár a közoktatás elvben minden tanuló számára ingyenes, a legtöbb szülőnek mégis mélyen a zsebébe kell nyúlnia tanévkezdéskor, különösen, ha gyermekük most megy először iskolába.

– 35 ezer forintot hagytam a papír-írószer boltban az elsős füzetekre, tollakra, rajz- és technikafelszerelésekre, és ebben nincs benne a táska, meg a tolltartó. Az eladó azt mondta, ha valaki mindent nálunk vesz meg, 80 ezer forint körül fizet. Ehhez jön majd még az iskola saját tornapólója, darabonként 3000 forintért, és a tisztasági csomag, ami azt jelenti, hogy valójában mi visszük az iskolába a folyékony szappant, szalvétát, papírtörlőt. Emellett kering egy nem hivatalos lista, amely szerint örülnének, ha szülői felajánlásként vinnénk a terembe szőnyeget, könyveket, néhány növényt, játékokat – meséli egy első osztályt most kezdő kisfiú anyukája. De vannak olyan intézmények, ahol a szülők által beszerzendő „tanszerek” között tüntették fel a vécépapírt és a fénymásolópapírt is.

Az iskolakezdés költségei a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelentősen emelkedtek az utóbbi években.

2023 júliusára 20,4 százalékkal drágultak a tanszerek és az írószerek 2022 azonos időszakához képest, amelyek átlagos fogyasztói árai 2024 júliusára tovább emelkedtek, igaz, ezúttal „csak” 7,4 százalékkal. 

A tanévkezdés előtt számos iskola közzétette azoknak a tanszereknek a listáját, amelyeket a szülőknek kell beszerezniük. A REGIO Játék augusztusi kutatása szerint egyetlen leendő elsőosztályos gyermek iskolakezdésére jellemzően 50-75 ezer forintos kiadással számolnak a szülők, több iskoláskorú gyermek esetén a kiadások tovább nőnek.

Ennek ellenére a kormány idén sem nyújt több segítséget az iskolakezdéshez, mint eddig: augusztus folyamán csaknem 13 millió „ingyenes” tankönyvet juttattak el az iskolákhoz, ami idén 15 milliárd forintjába került az államnak, vagyis végső soron az adófizetők, a magyar családok fizették meg azokat. A tankönyveket pedig csak használatra kapják meg a gyerekek, azok az iskolák tulajdonát képezik, így tanév végén sérülésmentesen vissza kell szolgáltatni őket – ha valamelyik megsérül, nem veszik vissza és a szülőknek – újból – ki kell fizetniük az árát. Emellett az sem ritka: úgy döntenek a szülők, a sokszor gyatra minőségű, pontatlan, hiányos állami tankönyvek mellé saját költségükön vásárolnak olyan, a hivatalos tankönyvlistáról száműzött – így az iskolák által nem beszerezhető – köteteket, amelyekből a tanárok eredményesebben tudnak tanítani, a diákok pedig tanulni. Egy tankönyvcsomag akár 10-20 ezer forint közötti összegbe is kerülhet, de a tanárok sokszor csak a legfontosabb könyvek, munkafüzetek beszerzését javasolják. Egyes magánkiadók pedig „osztálykedvezményeket” is kínálnak, például 20 százalékot engednek az árból, ha egy adott kötetből legalább 15 példányt vásárolnak.

Hamis az a kormánypropagandában rendre felbukkanó üzenet is, hogy augusztusban „dupla” családi pótlékot juttattak el a családokhoz. Valójában senkinek nem duplázták meg az augusztusi pótlékját, hanem a szeptemberben esedékes támogatást utalták át előbb, ami azt is jelenti, hogy az új tanév első hónapjában nem kapnak családi pótlékot az érintettek, a következő utalás október elején esedékes.

A családi pótlék összege 2008 óta változatlan: gyermekenként 12 200 forinttól 25 900 forintig terjedhet attól függően, hogy kétszülős családról, egyedülálló szülőről van szó, illetve van-e a gyermeknek valamilyen tartós betegsége, súlyos fogyatékossága. A KSH adatai szerint 2023-ban 23 759 forint volt a családi pótlék egy családra jutó havi átlaga.

Még mindig több száz pedagógust keresnek

Egy-két nappal tanévkezdés előtt még mindig több száz betöltetlen pedagógus álláshelyre és más iskolai munkakörökre kerestek jelentkezőket a közszféra állásportálján. Csak a tankerületi központoknak több mint 270 aktív álláshirdetésük volt a Közigállás Portálon. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a nyáron meghirdetett álláshelyek többségére sikerült munkaerőt találni: augusztus elején több mint 2800, július közepén több mint 4000 volt a meghirdetett pedagógus álláshelyek száma. Ám mindez csak a jéghegy csúcsát jelenti: a betöltetlen állásokat sokszor meg sem hirdetik a fenntartók, az óraszámokat sokszor szétosztják a többi tanár között, vagy helyettesítésekkel, illetve nyugdíjas pedagógusok visszahívásával próbálják kezelni a helyzetet. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi tanulmánya szerint jelenleg nagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. J. D.

A tanév során komoly kiadást jelentenek a különórák is, amikor többek között a nyelvoktatásban ugyancsak sokszor van szükség. – Általános- és középiskolában is gyakoriak a tanárváltások, és ez azt eredményezi, hogy az oktatás során szinte ki van zárva, hogy a gyermek jól megtanuljon egy nyelvet. Ezért akinek van pénze, az magánórákra járatja a gyerekét – írta egy szülő a Szülői Hang Közösség weboldalán, ahol korábban többen is hasonló tapasztalatokat, panaszokat osztottak meg. A magantanar.net 2024-es összesítése szerint az angol magánórák átlagos óradíja idén 6000 forint körüli összeg, vagyis a különórák díjai tovább emelkedtek: a 2020-as felmérésükben még jellemzően 4000 forint, 2022-ben 4500 forint, míg 2023-ban 5500 forint volt az angol magántanárok óradíja.

Évnyitók hőségriasztás idején

Olyan melegben kezdődik az idei tanév, amire rég nem volt példa, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt írta, utoljára 2015-ben fordult elő, hogy szeptemberre is kitartott a hőség. Emiatt múlt pénteken e hét csütörtökig meghosszabbították a másodfokú hőségriasztást. A rendkívüli körülmények miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még a múlt héten levelet írt a Belügyminisztériumnak, amelyben azt kérte: "Ha a HungaroMet előrejelzése szerint a várható középhőmérséklet meghaladja a 25 fokot, akkor az igazgató intézkedjen a tanítás, oktatás rövidített órákkal történő megtartásáról. A nevelő-oktatómunka a hőség miatti szünetelésének időtartama alatt a fenntartó temperált helyiségben biztosítsa a gyermekfelügyeletet." A PDSZ szerint szombatig nem kaptak választ.

Könnyű, laza, ruhát ajánl a melegben a népegészségügy. E tanácson kívül másra nem futotta

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság korábban azt a tanácsot adta: „Az iskolakezdés mindig mozgalmas időszak, azonban a kánikulában is figyelni kell arra, hogy a diákoknak is a szokásosnál nagyobb mennyiségű vízre, ásványianyag- és vitaminbevitelre van szükségük. Mindig legyen náluk folyadék, mert hőség idején akkor is inniuk kell, amikor nem érzik magukat szomjasnak. A melegben nem javasolt cukros, szénsavas üdítők fogyasztása; a szervezetnek ilyenkor kifejezetten vízre van szüksége. Érdemes könnyű, világos színű, laza, jól szellőző ruhadarabokat választani nekik.”

Tüntetésekkel indul a tanév

Hétfő reggel ismét diákok tüntetnek a budapesti Madách Imre Gimnázium épülete előtt, miután a Belügyminisztérium múlt héten azonnali hatállyal felmentette pozíciójából az intézmény igazgatóját, Mészáros Csabát.

A tárca szerint az igazgató szembement a jogszabályokkal, amikor a nevelőtestület közleményben jelezte, szeptember 2-ától nem veszik el a diákok mobiltelefonjait, amelyre egy vasárnap hatályba lépett rendelet kötelezi az intézményeket. Csakhogy a rendelet lehetőséget ad a tanároknak, hogy engedélyezzék a telefonok oktatási célú, tanórai használatát – a Madách tantestülete ezzel szeretett volna élni.

A megmozdulások nem érnek véget reggel, hétfő este a Belügyminisztérium épülete előtt, a Széchenyi téren is tüntetés lesz. A szervezők azt kérik: „Maradjon meg ez egy békés demonstrációnak, ami után csak a Belügyminisztérium neve fog még csúnyábban kinézni”.

Szombaton a Madách Imre Gimnázium nevelőtestülete is nyilatkozatot adott ki, amelyben arról írtak: soha nem kezdtek még iskolaévet ennyire nehéz helyzetben, miután 24 éve tartó együttműködésük Mészáros Csaba igazgatóval „felfoghatatlanul és cezúraszerűen ért véget”. Hangsúlyozták: az igazgató felmentésének tényét, módját és indoklását továbbra is elfogadhatatlannak tartják. Jelezték azt is, legfontosabb feladatuk, hogy megőrizzék a Madách szellemiségét, amelynek „legfontosabb alkotóelemei a humánum és diákközpontúság, a gondolkodásra és alkotásra ösztönző légkör, a befogadó közösség.”

Nem csak a Madách Ire Gimnáziumért tüntetnek hétfőn. Megmozdulások lesznek azért is, mert az államapparátus nem sokkal a tanévkezdés előtt úgy döntött, hogy – tartozások miatt – bezárja az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) több oktatási intézményét. Először a MET-hez tartozó fővárosi általános iskola és gimnázium kapott értesítést arról, hogy a tanévet már nem kezdheti meg. Majd pénteken a szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Középiskola került sorra. Mint arról többször írtunk, Iványi Gábor lelkész régóta hangoztatja: azért vannak tartozásaik, mert az állam törvénysértő módon megfosztotta egyházukat eredeti státuszuktól és az azzal járó költségvetési források jelentős részétől.

Az iskolabezárások nem csak azért jelentenek súlyos csapást a tanároknak, diákoknak, mert az utolsó pillanatban értesültek erről: az érintett intézmények főként halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermeket tanítottak, így kérdés, lett-e nekik megfelelő iskola hétfőre. Szegeden 150, Budapesten 300 gyereknek kellett más iskolát keresnie. Emiatt Szegeden hétfő reggelre hirdettek demonstrációt az egyik kormányablakhoz, Budapesten pedig tiltakozó menet indul, hogy petíciót juttassanak el a főispánnak.

Szakmai figyelmetlenség volt. Maga a szerző nem kért bocsánatot.