A fővárosi közszolgáltató társaságokat magába kebelező Budapesti Közművek Zrt. még tavaly januárban írt ki tendert a Főtáv, a BTI, az FKF és a Főkert több mint félszáz telephelyének élőerős őrzés-védelmére. A három évre szóló szerződés összértéke közelítette a nettó 10 milliárd forintot. Az ajánlatokat eredetileg 2023 februárjára várták. Összesen hét cég jelentkezett, de mielőtt eredményt hirdettek volna az egyik pályázó a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely az ajánlatkérő BKM jogsértését állapított meg. A BKM közigazgatási perben támadta meg a határozatot és felfüggesztette az eljárást. A Fővárosi Törvényszék idén januárban a BKM-nek adott igazat. A fővárosi cég ekkor újraindította az eljárást, de júniusban eredménytelennek nyilvánította a tendert, miután érvénytelennek minősítette a két legolcsóbb ajánlatot, közte az O.M.T. Controll Hungária Zrt. által benyújtottat. Az O.M.T a Közbeszerzési Döntőbizottságtól kért jogorvoslatot. A Közbeszerzési Döntőbizottság 50 milliós bírságot szabott ki a BKM-re.
A büntetésről szóló határozat szerint a cég nettó 2900 forintos óradíjat ajánlott, aminek azért van jelentősége, mert a BKM nem látta biztosítottnak, hogy a feladat ilyen áron ellátható. Lévén a Belügyminisztérium által meghatározott minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj már 2023-ban is nettó 3349 forint volt, míg 2024-ben már nettó 3684 forint. Az O.M. T. egyébként azt írta árindoklásában, hogy bruttó 1812 forintot fizet az alkalmazottainak. A fővárosi cég ezen kissé megütközött, lévén az általa jelenleg erre fizetett munkabér 80-90 százalékkal haladja meg az ajánlattevő által megadott összegeket. A feladatot jelenleg 260 saját munkavállalóval látja el a BKM, amely azt is felhozta, hogy létfontosságú közszolgálati rendszereket üzemeltet, márpedig ezek működtetési kockázata jelentősen megnövekedne, ha nem megfelelő céget választanak. A tapasztalatok pedig azt mutatják – érvelt a társaság –, hogy az őrző-védő cégekkel szemben nagy számban indul végrehajtási eljárás a nem megfelelően alátámasztott ajánlatok miatt.
A félelem aligha nevezhető alaptalannak. Az O.M.T. Controll jogelődje, a T.O.M Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt. ellen 2021 óta felszámolási eljárás zajlik. (Ebből jött létre kiválás útján az O.M.T 2016-ban).
A T.O.M. Controll 2021 óta szerepel a 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező adózók listáján.
A két vállalkozás nem csupán a nevében hasonló: idén márciusig ugyanaz volt a székhelyük, a fő tevékenységük és a cég vezetői között is volt átfedés. Az O. M. T. 2016-os létrehozásának oka hivatalosan „ a takarítási tevékenység elkülönítése” volt.
A jogelőd T.O.M. Controll csődje azért is meglepő, mert a vállalkozás több milliárd forint értékű szerződésállománnyal rendelkezett. A takarításra, vagyonvédelemre kötött kontraktusokat jellemzően több évre kötötték. A korábbi megbízók között megtaláljuk többek között a Magyar Állami Operaházat, az Iparművészeti Múzeumot, több egyetemet, egészségügyi intézményt, a MÁV Startot, az Oktatási Hivatalt, valamint több fővárosi önkormányzati társaságot is. Így velük szerződött a Fővárosi Csatornázási Művek, Budapesti Temetkezési Intézet (BTI), a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) és a BKV is. A csődeljárás megindulása után a szerződésekben rendre az O.M.T. lépett a T.O.M. helyére. Az árbevételét két év alatt megötszöröző (2023-ban 7,4 milliárd) O.M.T. indult új tendereken is, így az ELTE, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, több bíróság és Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) szerződött velük.
A jelentős pénzügyi felfutás mellett egyre több felhő gyűlt a cégcsoport fölé. 2021-ben a NÖRI több munkatársát is letartóztatták egy 2,2 milliárdos költségvetési csalás miatt indult nyomozás eredményeként. A Szabad Európa ezzel foglalkozó cikkében megemlítette az O.M.T. Controll. „őrzés-védés szolgálat, távfelügyelet” feladatra vonatkozó szerződését is. Hozzátéve, hogy a cég társtulajdonosa korábban Ollári Zoltán volt, aki egy végrehajtó irodában is érdekelt volt akkortájt. Az iroda második lett az adósoktól 2021-ben beszedett összegek alapján összeállított ranglistán, megelőzték még a perbe fogott Schadl György irodáját is. (Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egykori elnökeként súlyos korrupció vádja miatt áll bíróság előtt.)
Közben vannak arról meg nem erősített hírek, hogy T.O.M. Controll a nyomozóhatóságok célkeresztjébe kerülhetett. A Fővárosi Főügyészség 2018 márciusában 40 személy – főként cégvezetők és strómanok – ellen emelt vádat, csaknem 3 milliárd forint értékben elkövetett költségvetési csalás miatt. A bűnszervezetet feldobó férfi korábban azt mondta az Átlátszónak, hogy a T.O.M. Controllt is magában foglaló cégháló magasan van beágyazva, az adóhatóság és a rendőrség egyes emberei is segítik a fennmaradásukat, természetesen pénzért cserébe.
A Fővárosi Törvényszék a Népszava kérdésére most azt válaszolta, hogy a 2.B.236/2018. számon folyamatban lévő büntetőügy még mindig nem zárult le, a tárgyalás október elején folytatódik. A Fővárosi Törvényszék nem nevezte meg a T.O.M Controllt, adatvédelmi okokból nem állt módjukban válaszolni lapunk kérdéseire.
Nem fizet a BKK
Nem fizette ki a 200 milliós közbeszerzési bírságot a Budapesti Közlekedési Központ, helyette augusztus elején bíróságon támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság júliusi határozatát. Mint ismeretes, a bírságot egy 2023-ban kiírt busztender KDB szerint törvénysértő lebonyolítása miatt szabták ki. A BKK szerint a jogorvoslatot indító pályázó 10 milliárd forinttal többet kért volna ugyanazért a szolgáltatásért, mint a nyertesnek kihirdetett pályázó. A Döntőbizottság döntését közigazgatási perben támadta meg, ahogy tette azt a Lánchíd felújításával kapcsolatban kirótt bírság okán is. Utóbbit azóta megnyerték.
