Vasárnap két kelet-németországi tartományban is választásokat tartanak. Bár elvileg nincs hatásauk az európai politikára, az eredmény várhatóan az egész Európai Uniót megrázza majd, hiszen a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) jelentős előretörésére kell számítani. Miközben Szászországban a legutóbbi felmérések szerint a kereszténydemokrata CDU vezet, addig Türingiában az AfD lehet a legerősebb erő – ez derül ki a Politbarometer Extra felméréséből.
Ami Szászországot illeti, a jelenlegi kormány a felmérések szerint szűk többségre számíthat. A CDU-nak 33 százalékot mértek, az AfD-nek pedig 30 százalékot. A Baloldali Párt négy százalékkal már nem kerülne be a tartományi parlamentbe, a Zöldek viszont hat százalékkal még átlépnék a bejutási küszöböt. A szociáldemokrata SPD hét százalékot kaphat. A voksolás meglepetése a Balpártból kivált Sahra Wagenknecht pártja, a BSW lehet, amely tizenegy százalékon áll. Bár baloldali populista formációról van szó, programja több tekintetben hasonlít az Alternatíváéra például abból a szempontból is, hogy elutasítja Ukrajna támogatását.
Szászországban a megkérdezettek kétharmada a CDU-t látná szívesen a leendő kormány élén.
Jelenleg a kereszténydemokraták, a környezetvédők és a szociáldemokraták alkotják a tartományi kabinetet, amely szűk többséget kaphat. A CDU elviekben abszolút többséget érne el az AfD-vel, a kereszténydemokraták azonban kizárták a szövetséget a szélsőjobbal. Komoly gondot jelent viszont Friedrich Merz pártelnök számára, hogy a CDU kereszténydemokrata szavazóinak jelentős hányada támogatná a szövetkezést az Alternatíva Németországgal.
A közvélemény-kutatók rendre azt hangoztatják, hogy a felmérések egyfajta pillanatfelvételt tükröznek, nem szabad készpénznek venni őket. Azért is fontos az óvatosság, mert az INSA például Szászországban is az AfD-t látja az élen, közvélemény-kutató felmérése szerint a három kormányzó párt nem szerez abszolút többséget a helyi parlamentben. Azért nehéz előre felbecsülni az eredményt, mert igen magas a bizonytalanok aránya. A megkérdezettek 27 százaléka még nem tudja, hogy melyik párt neve mellé tegye az ikszet. A legutóbbi, 2019-es tartományi voksoláson egyébként a CDU 32,1, az AfD 27,5, a Balpárt 10,4, a Zöldek 8,6, az SPD 7,7 százalékot szereztek, a liberális FDP 4,5 százalékával nem került a tartományi törvényhozásba.
A CDU számára talán az lehet biztató hír, hogy a megkérdezettek 68 százaléka úgy nyilatkozott, hogy továbbra is Michael Kretschmer hivatalban lévő tartományi miniszterelnököt szeretné látni a kormányfői székben, ami talán arra utal, hogy a bizonytalanok az utolsó pillanatban inkább a CDU-ra voksolnának. A tartományban élők 64 százaléka szeretné, ha a tartományi választások után ismét a CDU vezetné a kormányt. Mindössze 15 százalék támogatja az AfD által vezetett tartományi kabinetet. Még kevesebben (9 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a BSW-t szeretné a kabinet vezető erejének. Az AfD részvételét a helyi kormányban 29 százalék támogatná (62 százalék ellenezné). Érdekes módon a BSW-vel kapcsolatban magasabb az elfogadottsági arány - 35 százalékos.
Ami Türingiát illeti, itt jóval aggasztóbb a helyzet.
Az AfD ugyanis minden közvélemény-kutatás szerint vezet, mintegy 30 százalékkal áll az élen, a CDU csak 23 százalékot szerezne. Wagenknecht pártjára (BSW) 17 százalék voksolna. Jelentős visszaesést könyvelhet el a Baloldal, amely öt évvel ezelőtt még a legerősebb párt volt. Ezúttal már csak 14 százalékon áll a politikai erő. Az SPD hat százalékot szerezhet, míg a Zöldek várhatóak nem kerülnek be a tartományi parlamentbe. Az AfD sima első helye azért is aggasztó, mert a párt tartományi vezetője a rendkívül szélsőséges Björn Höcke. Orbán Viktort tartja mintának, még a menekültválság idején úgy fogalmazott, hogy „Magyarország védi Európát”. Höcke beszédeiben többször is kölcsönzött fordulatokat a náci politikusoktól. Emellett rasszista kijelentéseiről is ismert. A 2019-es türingiai tartományi választás során például arra szólított fel, hogy a tartomány saját határőrséget állítson fel arra az esetre, ha a szövetségi kormány nem tudná biztosítani az ország elhagyására kötelezettek kitoloncolását.
Tarolt Kelet-Németországban a szélsőjobbCsodálattal tekint a német AfD vezetője Orbán Viktorra, amiért új európai pártcsaládot alapítAz aggasztó közvélemény-kutatások ellenére azért még nem magától értetődő az, hogy Björn Höcke tartományi kormányfő lesz. Várhatóan a CDU, a BSW-vel és az SPD-vel próbál tartományi koalíciót felállítani, kérdés, milyen sikerrel. Az is talány, mi történne akkor, ha az AfD és Wagenknecht pártja többséget szerezne a tartományi törvényhozásban. Vajon a BSW igent mondana egy közös kormányzati munkára való felkérésre? Ha igen, az horrorisztikus forgatókönyvvel érne fel. Apró reménysugár, hogy itt is magas, 35 százalékos a bizonytalanok aránya. A legutóbbi, 2019-es tartományi választáson egyébként a Baloldal 31,0 százalékot ért el, az AfD 23,4 százalékot, a CDU 21,7 százalékot, az SPD 8,2 százalékot kapott. Bejutottak még a tartományi parlamentbe a Zöldek (5,2 százalék) és a liberális FDP (5,0 százalék)
Egy biztos: Türingiában nehéz kormányalakítási tárgyalásik várhatóak. A jelenlegi miniszterelnöknek, Bodo Ramelownak (Baloldal) ugyan kevés esélye van arra, hogy a választások után is hivatalban maradjon, mégis többen szeretnék azt, hogy ő maradjon a tartományi miniszterelnök, mint azt, hogy Björn Höcke, vagy a kereszténydemokrata Mario Voigt irányítsa a tartományi kabinet munkáját: a megkérdezettek 65 százaléka Ramelowot részesíti előnyben.
„Fasiszták, ki a parlamentünkből!"
Akárcsak a júniusi európai parlamenti választások előtt, a tartományi választási kampány is utcára vitte a szélsőjobb térhódítása ellen tiltakozó civileket. Tízezrek tüntettek vasárnap a Türingia és Szászország több városában is. A demonstrációkat szervező Compact elnevezésű polgári szövetség szerint körülbelül 30 ezren vettek részt az AfD elleni demonstrációkon. A legnépesebb tiltakozás Drezdában, Szászország fővárosában volt, ahol 12 ezren vonultak fel, Lipcsében, a legnagyobb szász városban pedig 11 ezren. A türingiai Erfurtban hétezren demonstráltak a Campact adatai szerint.
Az AFP francia hírügynökség Lipcsében jelenlévő tudósítója szerint az „Inkább a színes bőrű, mintsem a barna (utóbbi a nácizmushoz köthető szín )”, illetve a „Védd meg a demokráciát” vagy „Fasiszták, ki a parlamentünkből” jelszavak voltak a tüntetők plakátjain.
Christoph Bauz, a Campact vezérigazgatója közleményben arra kérte a demokratikus pártokat, hogy „teljesen zárjanak ki minden szövetséget az AfD-vel”.
A vasárnapi két kelet-német tartományi választás után szeptember 22-én szintén az egykori NDK-hoz tartozó Brandenburgban tartják a helyhatósági választásokat.
