A múlt vasárnapi európai parlamenti választás is egyértelműen igazolta, hogy politikai szempontból még ma is rendkívül megosztott Kelet- és Nyugat-Németország. Miközben a nyugati országrészben a keresztény uniópártok domináltak, keleten számos botránya ellenére az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobb párt vitte a prímet. Egyes keletnémet tartományokban, például Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Brandenburgban, Szász-Anhaltban és Szászországban valósággal tarolt az AfD.
A szélsőjobboldali párt térnyerése különösen Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Brandenburgban szembetűnő. E tartományokban Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD elvileg előnnyel indult, hiszen a párt adja a miniszterelnök személyét, ám az AfD komoly fölénnyel végzett az élen: előbbi tartományban 28,3 százalékos eredményt ért el, ami több mint tíz százalékpontos növekedés az előző EP-voksoláshoz képest, Brandenburgban pedig 27,5 százalékot szerzett, ami 7,6 százalékpontos plusznak felel meg.
Az AfD erősödése az SPD drámai visszaesésével párosult. Miközben Mecklenburg-Elő-Pomerániában a 2021-ben megrendezett helyi választáson az SPD mindössze 0,4 százalékkal maradt el a 40 százalékos eredménytől, ezúttal mindössze 10,3 százalék szavazott a párt listájára az EP választáson, ami nem csak Olaf Scholz kancellárnak kudarc, hanem súlyos vereséggel ér fel Manuela Schwesig tartományi miniszterelnök számára is.
Az SPD kiütéses vereséget szenvedett Brandenburgban is, ahol Dietmar Woidke tartományi miniszterelnök pártja csak a negyedik lett az AfD, a CDU és a baloldali populista Sarah Wagenknecht tömörülése (BSW) mögött. Utóbbi minden keletnémet tartományban kétszámjegyű eredményt tudott elérni.
Woidke számára ez rendkívül riasztó jövőkép, mivel Brandenburgban szeptember 22-én tartományi választást rendeznek, s minden jel szerint az SPD történelmének leggyengébb eredményét éri majd el, így még nagyobb nyomás alá kerül Scholz kancellár, s mind többen követelhetnek előrehozott szövetségi parlamenti választást.
Szász-Anhaltban, Türingiában és Szászországban az AfD a szavazatok több mint 30 százalékát is megszerezte. Türingiában ráadásul mindezt úgy, hogy az AfD-t az alkotmányvédelmi hivatal a „határozottan szélsőjobboldali” kategóriába sorolta.
Szászországban egyes településeken az AfD eredménye a 40 százalékot is meghaladta. Miközben a párt eddig inkább a keletnémet falvakban volt erős, ezúttal Lipcsében, Drezdában és Chemnitzben is kiváló eredményt ért. A kormánykoalíció baloldali pártjai viszont nagyon leszerepeltek a tartományban: az SPD 6,9, a Zöldek 5,9 százalékot szereztek. A baloldal vezető ereje Kelet-Németországban tehát egyre inkább Sarah Wagenknecht tömörülése lesz. Ez pedig részben annak köszönhető, hogy az itt élők sokkal kevésbé kritikusak Oroszországgal szemben és erősen bírálják Ukrajna megsegítését. Feltűnő továbbá az is, hogy a BSW megjelenése nem ártott Kelet-Németországban az AfD-nek.
