Majd június 28-án Gavrilo Princip megölte Ferenc Ferdinándot, a Monarchia hadat üzent Szerbiának, és ezzel a feje tetejére állt a világ. A Népszava 1914. augusztusi és szeptemberi számaiból szemezgetve szívszorító képet kapunk arról, ahogy az emberek próbálták élni a megszokott életüket. A nagy háború azonban felnőttől és gyerektől is követelte a magáét. A szeptemberi iskolakezdés csúszott, a tanárokat és az egyetemistákat besorozták, az elszegényedés miatt sok intézményben csak a helyek felét lehetett feltölteni. És az igazán nehéz évek csak ezután jöttek.
„Ausztriában a közoktatásügyi kormányzat azon az elvi állásponton van, hogy az ifjuság tanitásának megszakitását lehetőleg el kell kerülni. Ennek következtében a rendes iskolai oktatás mindenütt megkezdődik, ahol a viszonyok ezt megengedik.” A Népszava 1914. augusztus 28-i számában ilyen és ehhez hasonló mondatokkal igyekeztek megnyugtatni a tanévkezdésre készülő gyerekeket és szüleiket. Pontosan egy hónappal azt követően, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, az egyszerű átlagemberek ugyanúgy szerették volna élni az életüket, ahogy alig pár hete: pennát, irkát, új ruhát akartak vásárolni. De a történelem közbeszólt, az új tanévvel egy olyan kor jött el az földre, amilyenre rémálmában sem gondolt senki.
„Előrelátható, hogy a tavalyi diákoknak alig fele fog fölvételre jelentkezni, mert a fölvételi dijat a szülők egy része előteremteni alig tudja” - írta lapunk augusztus 29-én. Magyarországon arra készültek, hogy a tanítás kezdetét, ha úgy hozza a sors, a középiskolákban hat-nyolc héttel elhalasztják, az így elveszített időt a karácsonyi és a húsvéti szüntet rövidebbre nyesésével hozzák be, de ha kell, a nyári vakációból is lecsípnek valamennyit. „A tanitás idejéről senki lekésni nem fog, még ha október elején jelenkezik is fölvételire, mert hamarább érdemlegesebb munkába alig kezdhetnek.” - vetítette előre a Népszava. Ugyanezen a napon, sok száz kilométerrel odébb a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály alakulatai már elkeseredett küzdelmet folytattak az orosz túlerővel szemben a Rohatyn települést övező dombokon.
„A közgazdasági élet úgyszólván teljesen szünetel, nincs kereset és mindenki örül, ha a legszerényebb megélhetési körülményeknek tehet eleget. Az egyetemi félévi tandij 100 korona, mely összeget a szabályzat értelmében egy összegben kell lefizetni. De honnan? Kereset nincs, mit csináljanak a szülők?”
- tették fel a kérdést a lapban szeptember első napján. Doberdói Breit József altábornagynak az albán-montenegrói part blokádjáról szóló feljegyzései szerint a francia flotta, bár említésre méltó eredményt nem ért el, első ízben aznap jelent meg Punta d’Ostronál.
Olyan részletekre is válaszokat kellett találni, amelyre békeidőben nem is gondolnánk. A Tanítók Országos Szövetsége a kultuszminiszterhez fordult, hogy a hadba vonult tanítók fizetését a feleségük, vagy a szüleik által aláírt nyugtára is folyósítsák. A vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedésének köszönhetően a kérés zöld utat kapott. A fővárosi alkalmazottak nehéz helyzetén úgy igyekeztek segíteni, hogy legalább napi egy meleg ebédet kapjanak. A főzésre a háztartási leányiskolák konyháit kell bővíteni, írta a korabeli lap.
Eltelt majdnem egy évszázad, és a szomszédunkban a nálunk csak a történelemkönyvek lapjain élő valóságot élik meg az emberek. Ukrajnai iskolai óvóhelyek, föld alatti tantermek építéséről lehet olvasni, télre áramkimaradásokat prognosztizálnak, így addig kell haladni a tanagyaggal, amíg jó az idő, a szombati oktatás ötlete is felvetődött. A kijevi kormány a napokban jelölte ki azt az ezer ukrán iskolát, amelyeknek engedélyezte, hogy a földfelszín felett működjenek. Ez lehet az iskola épülete is, ha nem rongálódott meg jelentősen, vagy olyan középület, amelyekben elegendő helyiség van, közölte az Ukrinform ukrán hírügynökség.
Hiba lenne abban hinni, hogy az emberiség tanul a múltjából.
A frontvonal közelében jelenleg 165 olyan iskola van, ahol nem biztonságos az oktatás és még nem készültek el az óvóhelyek.
